Második alkalommal rendeztek nyílt napokat a szentábrahámi gyógy- és fűszernövényes kertben. A hétvégén két nap alatt több százan keresték fel a „tündérkertet”, ahol kétóránként indult ismertető séta, a látogatók előadásokat hallgathattak a gyógynövények termesztéséről, felhasználásáról és gyógyhatásukról. Jöttek Székelyföldön tar­tózkodó turisták, vendégek a közeli megyékből, településekről, de még a fővárosból is. [caption id="attachment_31715" align="aligncenter" width="620"] Látogatók a szentábrahámi „csodakertben”. Miből készülnek a finom teakeverékek?[/caption] Tegnap délelőtt, ott­jár­tunkkor legalább 30 személy várakozott a sétára, hogy megismerkedjen a 300 éves nemesi kúria egyhektáros kertjében termesztett gyógy- és fűszernövényekkel. Várakozás közben az árnyat adó fák alatt teát kortyolgattunk, miközben bográcsban jó illatú étel készült, ugyanis a család ebédre is meghívott mindenkit. Aztán indulhatott a séta: a háziasszony, Csíki Emese nagy szeretettel és hozzáértéssel mutatta be az ültetvényen termesztett 60 féle gyógy- és fűszernövényt és a gyümölcsöket. Beszélt a növények gyógyhatásáról, a helyes szedés módjáról, érdekes történeteket, legendákat idézett fel. Épp nyílik a búza- és körömvirág, a levendula, a bíbor kasirág, szagoltunk és szedhettünk damaszkuszi rózsát, elmorzsolhattuk ujjaink között a vad szurokfüvet és a nemesített oregánót, megkóstolhattuk a fekete ribizlit is. A természet szeretete és tisztelete az alap Két séta között a rendezvény tapasztalatairól kérdeztük Csíki Emesét, aki hangsúlyozta, hogy nem fesztiválszerű eseményt akartak tető alá hozni, hanem egyszerűen csak lehetőséget teremteni már meglévő vásárlóiknak és minden érdeklődőnek, hogy ismerkedjenek a gyógynövényekkel, és saját szemükkel láthassák, hogy honnan származnak, hogyan készülnek a keverékek. Csíki Emese városi emberként, teljesen más szakterületről érkezve tanult bele a gyógynövénytermesztésbe, az alap, a természet szeretete és tisztelete azért megvolt. – Éppen a természet volt a legnagyobb tanító a biogazdává válás folyamatában. Korábban a párom mondta, hogy a mezőgazdaságot könnyen meg lehet tanulni, csupán egy dolgot kell csinálni: meg kell figyelni az állatok és a növények viselkedését. Ez nagyon jó tanács volt – mesélte Emese. Megtudtuk például, hogy a virágokat mindig délben kell szedni, mert akkor a legnagyobb az illóolajtartalmuk, nem mindegy, mikor és hogy vágják le a növényeket, néha a patakból öntözni is kell, és a kapálásnak is megvan a helyes módja. Csíki Emese elmondta, hogy a szárítás ugyanakkora tudást igényel, mint a termesztés, nagyobbik fia fejlesztette ki végül alacsony költségvetésből azt az olasz technológián alapuló szárítót, amellyel mostanra színben, illatban, hatóanyagban is magas minőségű szárított növényekből készíthetik a keverékeket. Ahogy leszedik a növényeket, percek alatt be is viszik a szárítóba. A tisztítás is sok időt felvesz, ugyanis a Csíki család szálas teafüveket árul, ami azt jelenti, hogy a gyógynövényeknek csupán a levelét és virágját (ezek tartalmazzák a legtöbb hatóanyagot) használják fel, a szár mehet a komposztba. – Minden egyes növény száráról le kell tisztítani a leveleket és virágot, ezt télen végezzük. Ezt a folyamatot már csak a keverés, illetve őrlés és csomagolás követi, minden kézi munkával történik – tette hozzá Emese. Teában is fogyasszunk hazait! Szentábrahámon nem gyógy-, hanem ún. élvezeti teákat készítenek. – Nem tartom még füvesasszonynak magam, nem hiszem, hogy ilyen rövid idő alatt szakemberré lehet válni a gyógynövényes gyógyászat terén. Az én célom, hogy finom élvezeti teák kerüljenek ki a kertünkből, behozzam a köztudatba a gyógynövényteák mindennapi használatát, mert ha már olyan helyen élünk, ahol legalább 250 fajta vadon termő gyógynövényt ismer el a tudomány, akkor miért ne ezekből készítsük a teát, miért a keletről behozott cserjék főzetét igyuk? – tette fel a kérdést Csíki Emese. Kiderült, hogy a legfelkapottabb termékek mostanában a Székely szerelem tea és a Székely táltosok teája. Előbbi akár bájitalnak is mondható, hiszen a köztudottan afrodiziákum rózsa három fajtájából, a japán, damaszkuszi és francia rózsából keveri össze Csíki Emese. A székely táltosok teakeverékben van lélektisztító izsóp, citromfű és macskamenta (amely a táltosok gyakran használt gyógyító füve). Emese szerint elcsendesít és segíthet a befelé fordulásban. A fűszerek közül a Furfangos székely fűszer a kedvenc, amely – a vásárlók elmondása szerint – az ízetlen ételt is –rendbe teszi”. Egyébként szombaton mint­egy 200-an keresték fel a szentábrahámi csodakertet, közülük sokan kívántak találkozni a Magyar Örökség Díjas Szabó Gyuri bácsival, a bükkszentkereszti füves emberrel, a magyar népi gyógyászat jelenkori képviselőjével. Mivel egyre több román ajkú vásárlója is van a szentábrahámi termékeknek, irántuk való gesztusként szombat délután román nyelvű túrát is szerveztek, tegnap délutánra pedig angolul beszélő csoportot vártak. [box type="shadow" ]A szentábrahámi gyógy- és fűszernövényes kert 2012 óta létezik. Csíki Emese holland származású biogazdász párja álmodta meg, ő is telepítette a növényeket, aztán váratlanul elhunyt. Emese két nagy fiával mégis megvalósította az álmot: családi vállalkozásként, teljesen bio és kézműves módon maguk termesztik, szárítják, keverik és csomagolják termékeiket. Kezdetben hat termékük volt, a kínálat mára 46-ra bővült, főleg teákat és fűszerkeverékeket, illetve gyógynövényes wellness-termékeket készítenek és forgalmaznak.[/box] Asztalos Ágnes