A múlt héten próbavizsgáztak a hetedikesek és nyolcadikosok, a napokban a középiskolák felsősei kóstolhatnak bele abba, hogy milyen is lesz majd az év végi nagy megmérettetés. A felmérők teljes koreográfiájukban hozzák az igazi vizsga formáját, cél az, hogy a fiatalok hozzászokjanak a helyzethez. De mi legyen a lámpalázzal? Erről beszélgettünk Simó Melinda pszichológussal, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanácsadójával. [caption id="attachment_85758" align="aligncenter" width="604"] Fotó: Facebook[/caption] – Tulajdonképpen mi a vizsgadrukk, a lámpaláz? – A vizsgadrukk, lámpaláz a szervezetünk stresszreakciója, ami megmérettetéskor lép fel. Stresszt élünk át olyankor, amikor egy számunkra fontos dolog veszélybe kerül, és a stresszre adott leggyakoribb érzelmi válasz a szorongás. A „harcolj vagy menekülj” állapot leírása Walter Cannon nevéhez fűződik, ilyenkor a mellékvesékben adrenalin szabadul fel, amely aktiválja a szimpatikus idegrendszert. A pupillák kitágulnak, hogy több fényt engedhessenek be és így éberebben tudunk figyelni a környezetünkben végbemenő dolgokra. A légzés felgyorsul, a tüdők kitágulnak, így nő az izmoknak szükséges oxigénmennyiség. A szívritmus és a vérnyomás is emelkedik, azért, hogy az oxigén és a tápanyagok gyorsabban elérjenek oda, ahol szükség van rájuk. Az izmok vérellátása megnő, és azokon a területeken, amelyek a „harcolj vagy menekülj” reakcióban nem annyira lényegesek, megcsappan a vérellátottság, így például a bőr elsápad. Az izomfeszültség is nő, az izmok felkészülnek a gyors reakcióra. Az anyagcsere is felgyorsul. A nélkülözhető aktivitások, mint amilyen az emésztés is, lassulnak. A nyáltermelés is csökken, így a száj kiszárad, a máj többletcukrot termel, hogy az izmok többletszükségletét el tudja látni energiával. Az ún. stresszhormon-koktéltól – adrenalin, tesztoszteron, dopamin – növekedhet a motiváció. Kelly McGonigal a klasszikus stresszreakció mellett a gondoskodás-barátkozás reakciót, a tanulást és fejlődést ösztönző reakciót is megemlíti. Amikor egy feszült helyzetben eszünkbe jutnak szeretteink, akkor az oxitocin arra sarkall bennünket, hogy a társas támogató rendszerünket vegyük igénybe, ugyanakkor, amikor átélünk egy komoly kihívásokkal teli eseményt, akkor abból a szervezet és az agy tanul. A regenerálódás is része a stresszreakciónak, szervezetünk ilyenkor rengeteg hormont használ fel. Nő a neuroplaszticitás – az agynak az a képessége, hogy a tapasztalatok alapján átalakuljon. A stressz élménye elraktározódik, és így a következő stresszes élményt már jobban tudja kezelni. A stresszreakció után az agy még órákig dolgozik, hogy tanuljon az élményből. A stresszhormonok azokon a területeken a legaktívabbak, amelyek a tanulásért és az emlékezésért felelősek. Ezt úgy éljük meg, hogy folyton arra gondolunk, ami történt. Felerősödhetnek az érzéseink: félelem, düh, bűntudat, szomorúság, megkönnyebbülés, öröm és hála. Az érzelmi színezet miatt jobban megmarad az élmény az emlékezetünkben. – Milyen összefüggésben áll a lámpaláz mértéke a teljesítménnyel? – A lámpaláz felerősítheti vagy gátolhatja a teljesítményt. Említettem a tanulás reakciót, nem véletlen, hogy a vizsgával kapcsolatos élményeink aktívan élnek az emlékezetünkben. – Vizsgahelyzetben milyen tényezők erősíthetik, illetve milyen tényezők enyhíthetik a vizsgadrukkot? – A legújabb kutatások szerint nagyon fontos, hogy hogyan gondolkodunk a stresszről. Amennyiben abban hiszünk, hogy a vizsgadrukk mint stresszreakció tulajdonképpen a szervezet csodálatos működése, és az a célja, hogy szembenézzen a kihívásokkal, akkor megváltozik a stresszre adott válasz. Ha azt gondoljuk, hogy káros a stressz, akkor pulzusunk felgyorsul, véredényeink összehúzódnak, ami hosszú távon szív- és érrendszeri károsodást okoz. Ellenben ha úgy vélekedünk, hogy a szervezetünk segít leküzdeni az akadályokat, akkor továbbra is emelkedik a pulzus, ám a véredények ellazulnak, hasonló reakció ez, mint amikor szerelmünket látjuk meg. Tehát fontos lenne annak tanítása, hogy stresszreakciónkat segítségként értelmezzük. – Milyen életkortól lenne szabad vizsgahelyzet elé állítani a gyermekeket? – Szerintem az a fontos, hogy már nagyon korai életkorban elkezdődjön ez a pszichoedukáció, hogy legyen a gyereknek lehetősége felkészülni a későbbi vizsgahelyzetekre. – Szakemberként mi a véleménye a próbavizsgákról? Milyen hasznuk lehet, ha van egyáltalán? – Nagyon hosszú ideje része vagyok a vizsgabizottságoknak. Eleinte fölöslegesnek gondoltam a próbavizsgákat, de változott a véleményem. Úgy látom, mindez jó arra, hogy tapasztalatot szerezzenek a diákok, mert megtudhatják, milyen egy vizsgalap, hogyan kell kitölteni, hogyan kell írni rá. A tanárkollégáknak is fontos, mert láttam már olyant is, hogy fiatal pályakezdők élesben találkoztak először teremfelügyelettel, a belőlük áradó feszültség átragadt a diákokra, és több volt a hiba. Leegyszerűsítve: a próbavizsga olyan, mint a színdarab főpróbája, hozzá kell szokni a színpadi mozgáshoz. – Hogyan, mivel kezelhető a vizsgadrukk? – Hangsúlyozom ismét a pszichoedukáció fontosságát, nem véletlenül ma már az osztályfőnöki órák egyik javasolt témája a stresszmenedzsment. A vizsgadrukk kezelésében segíthet az autogén tréning, vagy bármilyen más relaxációs technika elsajátítása. – Mit tanácsol a vizsga előtt állóknak? – A stresszel való megküzdés tanításának egyik lényeges pontja, hogy saját testi, lelki és szellemi szükségleteimet megfogalmazom. A vizsga előtt érdemes odafigyelni ezekre, hogy amennyiben lehetséges, teljesítsük ezeket a szükségleteket. A vizsgamódszertan például újabban figyel arra, hogy biztosítsanak ivóvizet a diákok számára. Ugyanakkor azt látom nagyon rombolónak, ha nem tárgyilagos a vizsga fontosságának hangsúlyozása. Asztalos Ágnes