A kultúrát nem szabad gazdasági mércével mérni
Székelyudvarhely is szót emel a kulturális intézményi hálózat megszüntetésére vonatkozó rendelet ellen. Közös nyilatkozatban fogalmazták meg a kulturális intézmények vezetői állásfoglalásukat, amelyben többek között a kultúra identitást megtartó szerepére hívják fel a figyelmet, illetve arra, hogy kisebbségi létben még nagyobb érvágás az általában kis létszámmal működő intézmények ellehetetlenítése.
A szerkesztőségünkbe is eljuttatott nyilatkozatot dr. Simon Mária Tímea, a Művelődési Ház, Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház, Szőcs Endre, a Városi Könyvtár, illetve dr. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója írta alá. A dokumentumban felhívják a figyelmet: amennyiben a kormány nyilvánosságra hozott tervezetét életbe léptetik, a székelyudvarhelyi kulturális élet teljesen ellehetetlenül. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Tomcsa Sándor Színház és Udvarhely Néptáncműhely, a Művelődési Ház égisze alatt működő, 16. évadját kezdő Székelyföldi Filharmónia, a 65 éves Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, a két évszázados Haáz Rezső Múzeum, és a város egyik legsokoldalúbb intézménye, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár önálló működése kerül veszélybe a kormány költségcsökkentő tervezetével – írják a nyilatkozatban, amelyben kifejtik, hogy az erdélyi, kisebbségi létben élő és működő kulturális intézmények sajátossága a kis létszámmal való üzemeltetés, de ezáltal is minőségi tartalomgyártás és kulturális szolgáltatások nyújtása. Emlékeztetnek, hogy Székelyudvarhelyen az elmúlt évtizedek intézményteremtő közgondolkodása mára sokszínű, önálló, a város kulturális életét meghatározó intézményrendszert hozott létre, amely magyar identitásunk legfőbb bástyája. Közösségként való cselekvőképességünk szűnik meg, ha elveszítjük identitásunkat, ha nem vigyázunk kulturális értékeinkre – hívják fel a figyelmet a nyilatkozatban az intézményvezetők.
Tiltakoznak tehát a létszámalapú és diszkriminatív intézkedés ellen, amely jogi keretet szolgáltat a kulturális intézményeink létező hálózatának felszámolásához, az egyes ágazatok sajátos problémafelvetésének eltörléséhez, továbbá a kulturális sokszínűség gyengítését célozza, ugyanakkor egységesítő és identitásvesztő célt szolgál. Szorgalmazzák továbbá az érintett ágazatok képviselői és a döntéshozatalban érintett felek közötti mielőbbi konstruktív párbeszédet. A kulturális alapszolgáltatás fenntarthatósága jegyében határozottan kérik, hogy az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás (stb.) számára biztosított létszámalapú intézményi összevonási és költségkorlátozási mentességet terjesszék ki a kulturális ágazatokra is!