Három meghívott vendég, Boros Viktória cukrász, Ilyés Levente szakács, illetve Vinczellér Árpád barista osztotta meg kihívásokkal teli életútját az érdeklődőkkel kedden, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács székhelyén. A hároméves Sikermeló elnevezésű szakmai program keretében, valamint Hargita Megye Tanácsa partnerségében szervezett esemény fő célja segíteni a helyi fiatalokat abban, hogy megtalálják a nekik leginkább megfelelő hivatást. 

– Székelyudvarhely gasztronómiai különlegességekben gazdag, ezért megragadtuk a lehetőségét annak, hogy a Sikermelót ezen a vonalon vezessük tovább – nyitotta meg a beszélgetést Tornai Szilárd, az UIET elnöke. Hozzátette, hogy a Kóstoló a gasztronómiából című beszélgetéssel számos vendéglátással kapcsolatos előítéletet szeretnének lebontani. Mint mondta, a vendéglátószakma alábecsült, a szakoktatás megítélése országos szinten nagyon rossz helyzetben van. Ennek ellenére az igény éppen szembemegy a jelenlegi statisztikákkal, hisz a pincérek, a szakácsok és a baristák egyre értékesebb munkaerőt jelentenek.

A vendéglátószakma a jól kereső szakmák közé sorolható,

vélekedett az elnök.

A pályaorientációs beszélgetéssel rámutattak arra, hogy a fiatalok a jövőben büszkén felvállalhatják azt, hogy a vendéglátásban helyezkednek el. A meghívottak közül mindhárman Budapesten sajátították el a szakmát. Miután kipróbálták magukat egy új környezetben, hazatértek, mert itthon szerették volna kamatoztatni a tudásukat. 

– A gasztronómiában pályakezdőként rendkívül nehéz megtalálni az egyensúlyt, ami sikeressé tesz a munkádban.

Jelenleg a helyzetet nehezíti még az is, hogy egy gasztroforradalmat élünk, amikor a régi világ ízei összeütközésbe kerülnek az új konyha igényeivel

– mondta a szakács, aki munkája során a hagyományos ételeket ötvözi az új, fúziós konyhával.

A kihívások sorát bővíti a véget nem érő harc is, amelyet folyamatosan meg kell vívniuk a minőségi ételek népszerűsítéséért. 

– Nehéz lebontani azokat a régi szokásokat, amelyeket a székelyföldiek a táplálkozásokban követnek. Itthon a legtöbb átlagembernek a mennyiség számít, a minőség kevésbé fontos – mondta Viktória, aki a francia cukrászat szerelmesének vallja magát. Az általa készített francia stílusú desszertekkel piaci rést sikerült betölteni a városban. Vállalkozásával, illetve apró, igényesen összeállított finomságaival szemlélteti, hogy a minőség a mennyiség felett áll. Mindannyian egyetértettek abban, hogy

az étel elfogyasztásánál egyre inkább arra törekednek, hogy a vendég kis mennyiséggel, az ízekkel és az élményekkel lakjon jól. Mint mondták, az igények pozitívan változnak, ezért a jövő szakembereinek már több lehetőség adódhat kreatívan kibontakozni a gasztronómiában. 

– A vendéglátásban mindig legalulról kell kezdeni, amíg megtanulod a szakma minden egyes apró részét. Erre számítson, aki ezt a pályát választja – mondta a barista, aki az új hullámos kávézás helyi képviselője.

Következtetésként levonták, hogy a vendéglátásban elhelyezkedni egyáltalán nem egyszerű feladat. A pályakezdőnek tanulás után a szakma tapasztaltabb képviselőivel is fel kell vennie a versenyt. A régi vendéglátósok zárkózottak a fiatalokkal szemben, mert féltik a receptjeiket, és tartanak attól, hogy az új munkaerő miatt le kell húzniuk a rolót. A szakács hozzátette, hogy a vendéglátás fölé- és alárendeltségek rendszere, amelyben a jártas vezető nem kellene elnyomja a szakma friss tagjait, hanem meg kellene osztania tapasztalatait az újoncokkal. Végezetül megtudtuk, hogy a gasztronómiában csak úgy lelhet valaki sikerkarrierre, ha ismeri saját képességeit, elhivatott és motivált a munkája iránt. 

Napjainkban a vendéglátói munka gyakran csak egy mentsvár, amit akkor választanak a fiatalok, ha épp nincs kilátásban jobb lehetőség, és nagyon sürgősen munkára van szükségük. Ők azok, akik rontják a szakma színvonalát. Tényleg kizárólag akkor válassza valaki a vendéglátást, ha van benne elég ambíció ahhoz, hogy szívvel és lélekkel minőségi terméket alkosson a konyhában

– összegezte a cukrász.