Gombos hajtű, emberi csontvázak, ékszerek, cserepek – értékes, a 12. századi kőfalú kicsi templom létét megerősítő tárgyi leletek kerültek elő a föld mélyéből. Régészeti ásatás zajlik Udvarhelyszék egyik legrégibb és legszebb épített örökségénél, az A-kategóriás műemlékek sorába tartozó, kazettás mennyezettel és freskótöredékekkel is ékes felsőboldogfalvi református templomnál. [caption id="attachment_55499" align="aligncenter" width="1000"] Ép állapotban maradt csontvázat is találtak. Múltat kutatnak Fotó: Lázár Emese[/caption] A községközpontban álló mű­emlék templom teljes körű restaurálásának tervei Hargita Megye Tanácsa tá­mogatásával készülnek. A tető­szerkezettől az alapig, a belső tértől a kőfalon belül levő templomkert rendezéséig mindent magában foglaló, ideális esetben ötévesre tervezett, nagy költségvetésű, uniós pályázati forrásokból megvalósítandó felújítást az előírásoknak megfelelően alapos régészeti kutatás előzi meg – magyarázta kalauzunk, Radu Moldovan lelkipásztor. A lelkész 2013 decembere óta szolgálja a papírforma szerint 280, nem hivatalosan körülbelül 400-ra tehető lélekszámú gyülekezetet. Amíg elsétálunk a régészeti ásatás helyszínére, a templom északi oldalához, elmondja: szívügye, hogy a templom, valamint a körülötte levő tér is megújuljon, és azon is dolgozik, hogy végre elkészüljön Felsőboldogfalva monográfiája is, amihez már gyűjti a forrásanyagot a templom restaurálásának művészettörténeti tanulmányát elkészítő Fehér János művészettörténész. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a kőfallal körülölelt templomkertben már tavaly novemberben elkezdődött a régészeti kutatómunka. Akkor négy napig dolgoztak a helyszínen a Csíki Székely Múzeum szakemberei, Botár István régész vezetésével. A jelenleg máshol tevékenykedő székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régészei megbízásából a vendégmunkát idén folytatták. Régiek és még régebbiek – Két hete vagyunk itt, és jelenleg négy szelvény van megnyitva. Mivel tudtuk, hogy a reformáció előtt ez katolikus templom volt, így elsődleges célunk volt, hogy annak a sekrestyéjét megtaláljuk. A késő gótikus sekrestye elő is került. Amire nem számítottunk és picit meglepetés volt: kiderült, hogy a későbbi, a kora gótikát megelőző templomnak is volt egy kis sekrestyéje. A falképek alapján gondolom, hogy a szentély és a hozzá kapcsolódó sekrestye építése a 15. század közepére tehető, viszont volt itt egy korábbi épület, egy nagy, egyenes záródású szentéllyel, amiből felmenőfalak is vannak, tehát a hajó nagy része odatartozik. Ez valószínűleg 13. századi lehet, ennek a részletét találták meg az 1974-es kutatáskor a belső szentélyben. Ami fontos és amit tudunk, hogy kell lennie egy még korábbi periódusnak is, mert ’74-ben találtak ennél is korábban épített falakat. Ahhoz tartozó falakat mi itt kívül nem találtunk, viszont vannak olyan temetkezéseink, mint például ez is, ami a késő gótikus hajófal alatti, legkorábbi templomhoz tartozik – mutatott le a feltárást részletező Botár István régész a közel két­méteres kutatóárokba, ahol kollégája teljesen ép állapotú emberi csontvázat tisztogatott. Sírokat tártak fel – Felnőtt csontváz, nőre tippelek, a fogazat kopása alapján nem lehetett már fiatal – saccolták a templom tövében feltárt sírban fekvő maradvány korát, nemét a régészek. – A középkorban csak a templom köré szabadott temetkezni. Akik ide vannak temetve, azok a korabeli, 13. századi felsőboldogfalviak, sőt még az is előfordulhat, hogy a községhez tartozó filiális települések lakói, akiknek szintén ide, a templom köré kellett temetkezniük. A 13. századi sírhely alatt előkerült egy még korábbi is – magyarázta Botár. Hozzátette: a feltárt sírhelyekben lévő habarcstöredék alapján szinte teljes biztonsággal állítható, hogy az elhunytakat az egykori kőtemplom mellé és nem egy nyitott temetőben földelték el. Értékes tárgyi leletek Mint mondta: a leletek alapján nagyban valószínűsíthető, hogy a mai templombelsőben már a 12. században állt az ún. kicsi kőtemplom. A sírokban értékes tárgyi leletek, ékszereket, többek közt gombos hajtűket is találtak a szakemberek. – A legértékesebb és legjobban datálható lelet, ami a korai templom létét erősíti, az a két részből álló gombos hajtű, ami bronzból vagy bronzot tartalmazó ötvözetből készült. Ezek a tűk a 12. századi erdélyi öltözetnek divatos, jellegzetes darabjai voltak. Székelyföldön eddig nem volt ebből túl sok, pár éve kezdtek előkerülni Udvarhely- és Csíkszéken is. Botár elmondta, számításai szerint és az időjárás függvényében kb. 5-10 napig tart még a feltárás. A felsőboldogfalvi leletanyagot, a szelvényekben talált emberi csontvázakat, ékszereket, cse­répmaradványokat átadják a Haáz Rezső Múzeumnak, ahol a feldolgozás során további szakszerű, indokolt esetben C14-es vizsgálatnak vetik alá azokat. Lázár Emese