12. Lázárfalvi Kaláka - Ahol a munkának nincs szaga

HN-információ
Lázárfalván már hagyománnyá vált az értékek őrzése és ápolása, hiszen ez a helység ad otthont annak a rendezvénynek, amely egészen egyedi mó­don tárja fel a kapcsolatot a modernitás és a tradíció között. Az András Alapítvány szervezésében létrejött tábor már tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit, amelyeken nem csak új tagok, de visszatérő résztvevők is besétáltak. [caption id="attachment_53172" align="aligncenter" width="2600"] A tábor alapja a népi elemek tisztelete. Csak tiszta forrásból Fotók: László F. Csaba[/caption] Amikor már másodszor jártuk körbe a falut, már nemcsak magunknak tettük fel a kérdést: „akkor most jobbra vagy balra kell kanyarodni az And­rás Alapítvány Rendezvénybirtoka felé?” Tanácstalan arckifejezésünket lát­va egy helyi szívélyesen útba igazított azzal a jó tanáccsal, hogy majd a kőkereszt mellett forduljunk le jobbra. Ez az információ igencsak hasznos volt, leszámítva azt az apró szépséghibát, hogy egyáltalán nem tudtuk, hol találunk itt bármilyen keresztet. Elérkezett hát a pillanat, amikor telefonos segítséghez kellett folyamodnunk, és bizakodva tárcsáztuk a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójának telefonszámát, aki a jobbra vagy balra kérdésre nevetve annyit válaszolt: „Jöjjenek arra, ahol véget ér az aszfalt és a remény.” Amint elhagyott az említett érzés meg is pillantottuk a tábor helyszínét. Már olvastam korábban a Lázárfalvi Kalákáról, de nem számítottam arra, ami itt várt. A munka: szórakozás Az udvarra besétálva egészen utópisztikus kép rajzolódott ki olyan világról, ahol a fiatalok és idősek kölcsönös segítségnyújtással támogatják egymást, és ápolják a környezetüket. Míg az udvar jobb oldalán három-négy fiú fát vágott, a másik részén ugyanennyi lány bútort csiszolt. András Mihály, amint meglátott minket, szívélyesen körbevezetett a birtokon. Tinédzserek vannak többségben a tábor területén – tudtuk meg –, de olyan személy is van, aki családjával érkezett. Látogatásunkkor 28 táborozó népesítette be a birtokot, de ez a szám napról napra változik, hiszen hétvégén általában többen összegyűlnek. – Meg szeretnénk mutatni, hogy itt nem büdös a munka – mondta az igazgató. – Ebben a környezetben olyan tapasztalatokat szereznek a fiatalok, amelyek örökre velük maradnak, továbbá megismerhetik a régi mesterségeket is. Érdekes módon ténylegesen az látszott a résztvevők hozzáállásán, hogy nem munkának fogják fel a napi feladatokat, hanem olyan kötelességnek, amely által ők is tanulnak, amelyet szívesen végeznek. Hasznosít és újrahasznosít A tábor alapelve az újrahasznosítás, hiszen itt minden már elhasznált vagy ócskának minősített tárgyakból áll, amelyeket a résztvevők újítottak fel és varázsoltak valami sokkal szebbé. Hozzátettek egy olyan pluszt, ami a szupermarketben nincs raktáron: szívet és akaratot. Gyerekek és felnőttek játszóterének jellemezte a helyszínt András Mihály, és kiemelte, hogy itt mindent a fizika törvényei rendeznek el, ők csupán segítik a természetet. Ilyen módon alakítják különböző formákká a fűzfákat is, amelyek között igazán helyinek számít a táltos kecske nevet viselő növény is, amely a lázárfalviakra régen ráragadt jelzőre emlékeztet. [caption id="attachment_53183" align="aligncenter" width="2600"] Régi bútorokból újakat „faragnak”. Az idei tábornak ez az egyik legfontosabb célja[/caption] Munka, vidámság, és tanulás ötvözetéből jött létre az az egyedi hangulat, amely a tábor területén érezhető volt, és ahol előszeretettel dolgoztak olyan művészek is, mint Mihó Attila, Junior Prima Primissima díjas prímás. Ő most hegedű helyett szerszámot fogott a kezében, és serényen ásott az újonnan talált forrás mellett. – Hírességek lapátolnak nálunk – jegyezte meg nevetve az igazgató, és átadta az idegenvezetés feladatát feleségének, György Katalinnak, aki az idei tábor programjáról mesélt. Programok kicsiknek, nagyoknak – Mindennap ebéd után népdalokat tanulunk, hiszen a tábor elsősorban a népi elemek tiszteletére épül. Emellett a fiatalok szakembertől tanulják meg a bútorfestést, majd a hét második felében az ácsmesterség rejtelmeibe is bepillantást nyernek – közölte. A gyerekek számára is lesz program, hiszen a nemezelés művészetébe kapnak bevezetést a kicsik, valamint a kenyérsütés is a programok között szerepel. Immár hagyománynak számít, hogy a helyi fürdőt is rendbe teszik a táborlakók, hiszen a gyógyításra alkalmas helyszín fontos része Lázárfalvának. György Katalin megfogalmazta a tábor szellemiségének alapját, amely nem más, mint a népi kultúra átadása, és a modernitás ötvözése a hagyományokkal. A körbevezetés után azzal az érzéssel távoztunk, hogy bármikor újra szívesen eltévednénk a kaláka felé vezető úton. A kalákát egyébként pályázatból szervezték meg, amely támogatója a Bethlen Gábor Alap, Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány. Keresztes Bea




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!