Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, kapcsolódva az egyik előző nyári egyetem történetéhez, tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy bő kilencévi pereskedés után a bukaresti Legfelső Ítélőtábla jogerősen elutasította keresetét, melyben a maga és a temesvári forradalom becsületét védelmezve Klaus Iohannis államelnöknek, a Románia Csillaga kitüntetése visszavonását kimondó rendelet megsemmisítését kérte. 2013 júliusában ugyanis azzal a kéréssel fordult a nyári egyetemen Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az osztrák–olasz dél-tiroli mintára Magyarország is vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett. Mint mondta, az általa használt kifejezést gyarmatosító értelmű protektorátusnak fordították, és emiatt kezdeményezték a forradalmi érdemei elismeréséért neki ítélt kitüntetés visszavonását.

‒ A nyíltan törvénysértés magyarellenes ítélőtáblai döntés megalapozatlanságát kifogásolva Kincses Előd ügyvéddel ez év elején az Emberi Jogok Európai Bíróságához fellebbeztünk, mérsékelt bizakodással várva a fellebbviteli fórum döntését – tette hozzá Tőkés László.

Mint folytatta, manapság olyan kihívásokkal ostromol a gonosz, amelyekkel szembe kell nézni és felelni kell rá. Visszautasította a háborút, a törvényellenes migrációt, „a teremtett ember elfajulásához vezető genderideológiát”, valamint a nemzeti közösségeket kijátszó és megosztó etnikai manipulációkat. Mint mondta, válságos időkben Krisztus egyháza nem hallgathat, hiszen a tavalyi tábor óta a háborús helyzet fokozódott, és a világot nyomasztó, felsorolt kihívások egyre nyilvánvalóbbak.

‒ A jóakarat, a jóakaratú és a jóakaró túlzás kockázatát is vállalva a Bálványosi Nyári Szabadegyetem eme kicsiny békeszigetén keressük a jobb pályát, a célra vezető és a kivezető utat az Unió és tagországai globális válságából – fogalmazott.

A miniszterelnökhöz szólva megjegyezte: ezelőtt 35 évvel másmilyen Európáról álmodtak, amely most a brüsszeli bürokraták fogságába került, és kijelentette: okkal féltik attól, hogy mint idegen istenek, Európa második és végleges elrablásán mesterkednek.

Tőkés László üdvözölte a miniszterelnököt rendhagyó békemissziójának székelyföldi állomásán:

‒ Tudatában vagyunk annak, hogy a Nyugat-Európát az illegális bevándorlás útján programszerűen és bevallottan meghódítani igyekvő iszlám a keresztyén őslakosságra nézve komoly veszélyt jelent. Ezen veszély láttán a keresztényeknek választaniuk lehet, mondja Csohány János jeles egyháztörténész. Választaniuk lehet a lelki megújulás vagy a mohamedánná válás között. A nándorfehérvári diadal mostani évfordulóján a nemzeti és az európai önvédelem ügye mellett a helyünk, és remélni merjük, hogy jövőre ugyanitt, önnel együtt a jobboldalon felsorakozó patrióta szövetségeseit is a bálványosi tusnádfürdői nyári táborban üdvözölhetjük. Mint ahogy azt is sokan reméljük, hogy a KDNP-hez hasonlóan, rövidesen az RMDSZ is kilép a nevére méltatlanná vált Európai Néppártból, és két erdélyi európai képviselőnk az európai patrióták frakcióját fogja gyarapítani – fogalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Az egyre növekvő kivándorlási népmozgásra is utalt, mely a kelet-közép-európai régiót, a volt szocialista tábor országait érinti. A Kárpát-medence, ezen belül a romániai kisebbségi magyarság kivándorlására és fogyatkozására hívta fel a figyelmet: a legutóbbi népszámlálások tükrében szemlélve a trianoni békediktátum után a határon túlra szakadt 3,3 milliónyi magyarság lélekszáma mára már mintegy 2,1 millióra csökkent. Mint folytatta, az erdélyi magyar közösség lélekszáma alig haladja meg az egymilliót, az 1992 óta eltelt három évtizedben több mint hatszázezret tesz ki az népességfogyás. A fogyatkozás legfőbb okának pedig a kivándorlást tekinti.

‒ Mi nem vagyunk migránsok, mi nem válhatunk megélhetési kivándorlókká. Erdélyi létünk és szülőföldön való megmaradásunk sorskérdésével nyíltan és őszintén szembe kell néznünk, amitől igencsak ódzkodik a hazai politikum és közvélemény. A Szülőföldön magyarul-fajta jó szándékú és jelentős programokon túlmenően gondoskodó hazánknak átfogó stratégiát kellene kialakítania ebben a kérdésben. Román hazánknak is cselekvési tervet kellene életbe léptetnie román és magyar polgárai megtartása, hazatérése érdekében. Gátat kell szabnunk, véget kell vetnünk a honvesztő kivándorlásnak.

Utalva a marosvásárhelyi fekete márciust követő tízezres nagyságrendű emberveszteségre és a szintén marosvásárhelyi parasztjárás véres eseményeire, megjegyezte: ahol a jog, ott a haza, és Romániában is olyan igazságos társadalmi és politikai viszonyok kialakítására van szükség, melyek itthon tartják, hazavonzzák az ország polgárait.

‒ Magyar közösségünkre kétszeresen is érvényes ez. Csak ilyenképpen érezheti saját hazájának őseitől örökölt földjét, ha saját szülőföldjén nem válik jogfosztottá és hazátlanná. Európa és önmagunk védelmében a kisebbségi kérdéskört is az európai uniós politika homlokterébe kell helyeznünk, és közösségi önrendelkezésünk kivívásával kell jövendőt építenünk. Nem elég imádkoznunk érte, ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk, és nem elég elszavalnunk, itt élned, halnod kell, hanem itt élve, halva cselekednünk kell Erdélyért és nemzetünkért. Magyarként és teljes jogú román állampolgárként ekképpen válhatunk igazán igazi európaiakká – ért beszéde végére Tőkés László.