A sütés hobbi, szenvedély és terápia egyben a madéfalvi Simon-László Magdolna számára, aki elsősorban a szűk családi körnek készíti ínycsiklandozó és mutatós alkotásait. Süteményeinek forma- és ízvilágával egyaránt szeret kísérletezni, minél elvontabb formát kérnek tőle, annál nagyobb érdeklődéssel készíti az egyedi cukrászalkotásokat. Simon-László Magdolna sütni és főzni is nagyon szeret, gyermekkorában is állandóan édesanyja körül sürgött-forgott a konyhában. – Nagyon érdekelt édesanyám konyhai tevékenysége, amikor csak tehettem, mellette voltam. Természetesen, gyerekhez méltó módon hátráltattam néha, időnként meg tényleg segítettem – mondta mosolyogva a hobbicukrász. Elmondása alapján nagyjából tizenegy éves volt, amikor elhatározta, hogy meglepi édesanyját, és süteménnyel várja haza a munkából. – Annyira jól sikerült az első próbálkozásom, hogy az egész családban híre ment. Ez olyan jó érzéssel töltött el, hogy utána is mindig vállalkoztam hasonló akciókra – tette hozzá Magdolna. Igazi kísérletező Simon-László Magdolna számára az ötletek tárháza kimeríthetetlen, munkája során mindig törekszik a kreativitásra, az újra, az egyediségre. – A mai napig kísérletezőnek tartom magam, igyekszem minél újabb ötleteket kigondolni a sütemények elkészítésekor. Nem szeretek kész recepteket követni, a kiindulópont természetesen adott, de azt lehet formálni, és át is szoktam alakítani a saját ízlésem szerint – avatott be a kézműves cukrász. Szereti a kihívásokat, szeret fondant-nal (ehető gyurmával) dolgozni, elmondása szerint ebből mindent el lehet készíteni, és az ezzel való tevékenység felér egy terápiával számára. Minél aprólékosabb munkát igényel egy darab, minél jobban ki kell dolgoznia a formákat, annál pihentetőbb számára a folyamat. A fondant-t időnként saját kezűleg készíti, olykor pedig készen vásárolja és utólag formálja az elképzelésnek megfelelően. Általában, hogyha az adott édességnek hamar készen kell lennie, akkor a rövid, kényelmesebb utat választja, máskor az is szigorúan házilag készül. – A házilag készült fondant hátránya, hogy kevésbé színes, mint az üzleti, viszont ízben felülmúlja az előbbit. Tudom, hogy a gyerekeknek a színesek jobban tetszenek, de az íz talán kárpótolja őket – fejtette ki a kétgyermekes édesanya. Az idők során előfordult már az is, hogy a kísérlet nem sikerült, és akár több rend piskótalap is a kukában landolt. Mint mondta, az alkotások a pillanatnyi hangulatától is függenek, hogyha rossz passzban van, az időnként a végeredményen is meglátszik. Minden süteményébe beleteszi a szívét, és reméli, hogy ez meg is látszik rajtuk. Úgy véli, hogy ha csak egyszerű feladatként tekintenék a munkájára, valószínűleg nem is tudná csinálni. Az alkotás folyamata Magdolna részletesen beszámolt a cukrászati alkotások elkészítéséről is. A folyamat elejét a tervezés képezi, s mint mondta, ez egyben a legidőigényesebb is. Az ötlet és tervezés után jöhet az alapanyagok beszerzése, majd maga az elkészítés. A kivitelezés leginkább éjszaka zajlik. – Nagyon fontos számomra a részletek kidolgozása. A gyerekeknek nagyon tetszenek a munkáim, ha nem sütök, mondjuk, két napig, akkor a fiaim már rögtön szóvá is teszik. Sütni csak akkor szeretek, hogyha kedvem van, de még így is heti háromszor biztosan sütök, sőt akár napokon keresztül, megállás nélkül is képes vagyok a konyhában lenni. A kis figurák kivitelezése folyamatos, amikor éppen nem sütök, akkor is tervezem vagy formálom őket – avatott be a sütés folyamatába a cukrász, majd hozzáfűzte: – Igazából szeretem a kihívásokat, minél nagyobb kihívás elé állítanak a fiaim – mondjuk, tűzoltóautó készítésére kérnek –, annál nagyobb elszántsággal vetem bele magam a munkába. Készítek adventi koszorút is mézeskalácsból, az itthoniak megértették, hogy nem esszük meg, de a minap beszéltem a szüleimmel, és édesanyám mondta, hogy édesapámnak ízlett a koszorú, amit vittem – osztotta meg nevetve történetét koszorúja sorsáról a cukrász. A fiúkkal közösen is készítenek süteményeket, és nem zárja ki a lehetőségét annak sem, hogy a későbbiekben akár mindkét fia vagy legalább egyikük a cukrászi pályát választja hivatásként. A formák elkészítéséhez nem használ sütőformákat, azokat is legtöbbször késsel vágja ki és kézzel formálja. Mint mondta, a formák segítségével bárki könnyedén elkészítheti ezeket, ám ő jobban szereti saját kezűleg megalkotni, mivel így nagyobb örömet nyújt számára. Hobbiból vállalkozás Simon-László Magdolna rövid távú céljai között szerepel egy cukrásztanfolyam elvégzése, valamint a későbbiekben egy kisebb kézműves cukrászműhely létrehozása. – Nem annyira az oklevél miatt érdekel a képzés, sokkal inkább az élmény lenne a fontos. Mindent kipróbálok a netről látott videókból is, de időnként nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan bemutatják, szeretnék fejlődni, többet tudni a cukrászat világáról. A cukrászműhelyben nem a sorozatgyártást, hanem az egyediséget és a minőséget szeretném szem előtt tartani. Nem fáradtság kérdése, hogy sütök-e vagy sem, sokkal inkább az ihleté – zárta beszélgetésünket Magdolna.

Vlaicu Lajos