A csíkjenőfalvi Tercsi Vágóhíd és húsfeldolgozó üzem az elmúlt év októberében indította tevékenységét. A legmodernebb technológiákkal dolgoznak, és a hagyományos ízeket megőrizve gyártanak prémiumkategóriás hústermékeket. 

Tizenötezer kilométer Hargita megyében

A húsnagykereskedésnek a vágóhíd területén és a csíkszeredai piaccsarnokban van állandó üzlete, de minket a mozgóbolt érdekelt: ebből mindjárt kettő is járja Székelyföldet, az egyik Hargita megyét, a másik Háromszék vidékét. A mozgó húsbolt mindennapjaiba a Tercsi Közbirtokosság elnöke, Jéré Elemér adott bepillantást, tőle érdekességként azt is megtudtuk, hogy a közbirtokosság és a vágóhíd a nevét a település határában található Tercs-dűlőről kapta. Mára a nevet a minőséggel és a megbízhatósággal is azonosítják.

A hargitai „hentesjárat” bő féléves tevékenységével már több mint tizenötezer kilométert tudhat maga mögött. Bár ebben a tempóban év végére egy egyenlítő körüli út is összejöhetne, maradnak „helyi vizeken”: friss és ízletes áruval a fedélzeten minden helyszínen sorok várják a kora reggel befutó boltot. Egy hét leforgása alatt több településre is eljutnak. Hargita megyében Maroshévíz, Balánbánya, Székelyudvarhely, Csíkcsicsó, Csíkkarcfalva és Gyergyószentmiklós a célállomások, Háromszéken pedig Barót, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Kovászna. 
A kétfős legénység minden reggel a vágóhíd udvaráról indul, a magabiztos, megbízható sofőr, Kedves Attila, valamint a lelkes és kedves elárusítónő, Szentes Ibolya gondoskodik a vevőkör elégedettségéről. Az autók modern felszerelésekkel vannak ellátva, van bennük vízcsap, bio tisztítószerek, mérleg, szeletelő, kések, kasszagép, még kártyás fizetési lehetőség is. A hűtőberendezés, ahol nincs villanyhálózat, generátorról funkcionál.

– Előző nap tudjuk, melyik piacra kell menni, megvan a rendelés, amit be kell rakni az autóba. Este előkészítjük a friss árut, másnap reggel pedig megpakoljuk a hűtőket – magyarázza Attila. 
– Jókedvvel jönnek a vásárlók, meg lehet kóstolni a termékeket, sok dicséretet kapunk, és sok a pozitív visszajelzés

– teszi hozzá Ibolya.
A gyergyószentmiklósi Ca­ritas udvarán mi is láthattuk, hogy egymásnak adták a nem létező kilincset a vásárlók, akik közvetlenek és nyitottak voltak, örömmel váltottak szót az eladóval, eladókkal – hisz már mi is a pult mögött sündörögtünk, szeleteltünk, mértünk, számláztunk –, így megtudtuk, hogy majd mindegyikőjük visszatérő vásárló, és nagyon elégedettek a termékek frissességével, minőségével, ízvilágával. 

Bőr vagy nem bőr, ez itt a kérdés

A mozgó húsbolt kínálatában közel százféle termék található. A teljesség igénye nélkül: friss, főtt szalámik, kolbászok, füstölt, pácolt termékek, darált hús, virsli, marhahús, lábszár velős csonttal, csülök csontos és csont nélküli formában, kenőmájas, tepertő, tepertőkrém, zsír és a zsírnak való, valamint különleges ínyencfalatok, mint például az Angus húsmarhából készült steak vagy a juh pastramă, a sózott, füstölt, érlelt, vékonyra szeletelve fogyasztott húskülönlegesség. Vannak időszakos termékek is, például kocsonya, ami csak ősztől kora tavaszig kapható. A vásárlók nagy kedvence még a miccspaszta, vagyis a csórékolbásznak való húskeverék, de aki nem akarja saját maga meggyúrni a kolbászkákat, megkaphatja megformázva, becsomagolva, már csak a grillrácsra kell rakosgassa. Mint megtudtuk, a vásárlók körében különösen népszerű a Hargita szalámi – amit különösen ajánlanak szendvicsek, hidegtálak készítéséhez és „éjjeli nasizáshoz is” –, de jól fogy a disznófősajt is. A vevők nagyon szeretik, bár a fősajtban lévő bőr kérdése megosztja őket. A Tercsi-recept alapján csak belefőzik a bőrt, de nem hagyják benne. Beszélgetésünket hallva egy vásárló közbeszól, hogy ő bizony benne hagyná, de mások hátrébb jelzik, ők az ellentáborba tartoznak. A sertésbőr kérdése tehát nem dőlt el, ennek ellenére a közbeszóló kliens egy jó darabot kért a disznófősajtból, ami, mint megjegyezte, „bőrtelenül is rendkívül finom”.
A termékek Kastal Lajos hentesmester munkáját dicsérik. Róla még a Tercsi vágóhídon való találkozásunk során tudtuk meg, hogy Gyergyószentmiklóson született, és mint fogalmazott, kolbásszal nőtt fel: többgenerációs hentescsaládból származik, felmenői is mészárosok voltak. Tizenöt éven át dolgozott Németországban és Svájcban, így a nyugati munkafolyamatokról és helyzetről is első kézből szerzett tapasztalata is van, mint mondta, sok technológiát megtanult, mely tudását itthon kamatoztathatja.

Ha nem Csabát, akkor Gyulát a szatyorba

– A megfigyelés azt mutatja, hogy „Gyergyóban a szalonna és a virsli fogy nagyon, ezt viszik a leginkább

– avat be további műhelytitkokba Szentes Ibolya. 

– A kuncsaftokkal jól kijövünk, jó a kapcsolat, alkalmazkodunk hozzájuk, az igényeiket igyekszünk teljesíteni. A vásárlók elégedettsége a legfontosabb számunkra, és ha valamit kérnek, ami éppen nincs, azt a következő alkalommal biztosan elhozzuk, leszállítjuk

– fűzi hozzá.

Egy éppen soron következő vevő csabai kolbászt kért, ám csak gyulaival tudtunk szolgálni, de ettől  egyáltalán nem jött zavarba, mert „a jó kolbász, az jó kolbász, bárminek is nevezik, Csaba vagy Gyula, mindegy is, a lényeg, hogy finom” – mondta mosolyogva.

– Az a legfontosabb, hogy szeretjük, amit csinálunk, és hogy a vásárlók elégedettek legyenek

– összegzi Kedves Attila, megjegyezve, hogy a Tercsi mozgó húsbolt nemcsak friss húsárut, a székely ízek hagyományát kínálja a fogyasztóknak, de munkahelyet és megélhetést is biztosít a helyieknek, miközben folyamatosan fejlesztik a tevékenységet és bővítik a kínálatot. A csapat azzal a céllal indul útnak mindennap, hogy Székelyföld lakói friss, minőségi és ízletes húsáruhoz jussanak. A Tercsi név egyre ismertebbé válik, mint fogalmaz, minden útjuk, minden eladott termék a helyi közösség megerősítését és elégedettségét is szolgálja. A Tercsi mozgó húsbolt nemcsak húsárut kínál, hanem élményt is, az a pont, ahol a vásárlók mindig számíthatnak a barátságos kiszolgálásra és a kiváló minőségre – mondja.