Bőgőt cipelő szamár és meglepetés
Györkös Mányi Albert születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítássorozatot szervezett a művész nevét viselő, emlékét ápoló és hagyatékát őrző emlékház a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet társszervezésében. Csütörtökön Székelyudvarhelyen láthatja a közönség a meglepetéssel is szolgáló anyagot.
Györkös Mányi Albert Bőgőt cipelő szamár című alkotását választották a centenáriumi rendezvénysorozat szervezői az eseménysor jelképének. Eddig hét kiállítást láthatott a hazai közönség, ugyanis Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön két-két kiállítás nyílt, de mutattak be anyagot a művész szülőfalujában, Tordaszentlászlón, Bukarestben a Parasztmúzeumban, valamint Erdővidék központjában, Baróton. Emellett megjelent két katalógus, és nyomdában egy harmadik kötet. A rendezvénysorba illeszkedik az emlékház és Tóth Orsolya filmes szakember közreműködésének eredményeként a készülő felvételsorozat, amelyben a művész barátai, ismerősei elevenítik fel hozzá fűződő élményeiket. Ugyanakkor nagyfilm is készül az emlékév történéseiről – számolt be a rendezvénysor eseményeiről a Hargita Népe kérdéseire válaszolva Kós Katalin, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője.
Mint mondta, a művész végzettségét és hivatását tekintve klarinéttanár volt, viszonylag későn, festőművész felesége, Jakab Ilona biztatására kezdett festeni, több műfajban alkotni.
– Jakab Ilona 1990-ben bekövetkezett halála után a művész nagyon egyedül érezte magát, beteges volt, így hamarosan, 1993-ban követte feleségét. Halála előtt műteremlakását és 169 festményből álló hagyatékát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre (EMKE) hagyta, testamentumában azt kérte, hogy az egyesület emlékházat hozzon létre és minél szélesebb körben ismertesse a képeit, a munkásságát – számolt be az emlékház létrejöttének körülményeiről Kós Katalin, az intézmény vezetője.
Megjegyezte, hogy 1994-ben meg is nyílt az emlékház, amely hamarosan a művész emlékét ápoló intézmény mellett közösségi térré, a kolozsvári magyar civil szervezetek egyik gyűjtőhelyévé vált, évente átlag négyezer személy látogatja az ott zajló rendezvényeket.
– Érdekességként hadd jegyezzem meg, hogy 1994-ben az Illyés Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolnunk egy Steinway zongorát, amelyen 1965-ben Szvjatoszlav Richter is koncertezett, ez pedig azt eredményezte, hogy az előadóművészek szívesen lépnek fel nálunk, mert bár csupán 60 személy befogadására alkalmas a ház, a jó hangszer vonzza őket.
A centenárium remek lehetőséget teremtett arra, hogy maradéktalanul tudjon eleget tenni az intézmény a végrendeletbe foglaltaknak.
– Már vagy két éve elkezdtem tervezgetni a centenárium eseményeit: kiállítás szervezése a Bánffy-palotában, katalógus megjelentetése és egy egész sor más rendezvény. Egyedül azonban nehezen lehetne ennyi mindent megvalósítani, és másfél évtizedes ismeretségünk, együttműködésünk okán kértem Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője segítségét. Tudtam, hogy nagyon szereti Györkös Mányi művészetét – számolt be az előzményekről Kós Katalin, megjegyezve, hogy az első kolozsvári kiállítás kurátora Ladó Ágota művészettörténész volt, társkurátora Szebeni Zsuzsa, a következő hét tárlat kurátora – beleértve a csütörtökön nyíló székelyudvarhelyi is – immár Szebeni Zsuzsanna.
A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetet vezető Szebeni Zsuzsanna színháztörténész a Hargita Népe kérdéseire válaszolva ismertette a kiállítás-sorozatot.
– Nagyon szép kerek évet zárunk, és örvendek, hogy az udvarhelyi helyszínt is sikerült bevonni, holott nem volt betervezett helyszín. Lőrincz Ildikó, a képtár vezetője azonban olyan fogadtatásban részesítette az anyagot, hogy az valóban méltó helyre helyezi Udvarhelyen is a kiállítást – jegyezte meg Szebeni Zsuzsanna. – Kolozsváron a Györkös életművét nyilván jobban ismerik, mint ezen a vidéken, ennek dacára a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMÜK) az Év leglátogatottabb kiállítása címet nyerte el, sőt Bukarestben is különleges érdeklődés övezte.
A kurátor kiemelte, hogy szokványos nem vándorkiállítás, nem ugyanazt az anyagot mutatják be minden helyszínen, ugyanis a rendelkezésre álló térhez igazítják a tárlatot.
– Mindegyik kiállítás Györkös egy másik oldalát mutatta meg – hangsúlyozta Szebeni Zsuzsanna. – Például más volt a baróti kiállítás, az intimitás és a szülőföld iránti szeretet jellemezte. Vagy Bukarestben, ahol a Kalevala-sorozatot mutattuk a néprajzi jellegű parasztmúzeumban, hogy figyelembe kellett venni a kulturális hátteret, általánosabb perspektívát kellett biztosítani.
Hozzáfűzte, hogy Kolozsváron két kiállítást szerveztek, az emlékházban a grafikai anyagból válogatott munkákat állítottak ki, a Bánffy-palotában pedig festményeket.
– A Kolozsvári Magyar Napok alatt nemcsak a képzőművész Györkös Mányinak állítottunk emléket, hanem a zenésznek is, ugyanis Horváth Bálint egy csodálatos, a művész emlékének szentelt darabot mutatott be, Egyed Emese pedig a művész festményei által ihletett verseket írt, amelyeket Laczkó Vass Róbert színművész adott elő – számolt be a kurátor.
Szebeni Zsuzsanna hangsúlyozta Kós Katalin kiemelkedő jelentőségű, fáradhatatlan munkáját, ugyanakkor megköszönte munkatársai segítségét, és mindazokét, akik hozzájárultak a rendezvénysorozat eddigi sikeréhez.
– Fontosnak tartom kiemelni, hogy huszonegy magángyűjtőtől és három intézménytől sikerült kölcsönöznünk Györkös Mányi-műveket – hangsúlyozta Szebeni Zsuzsanna. Tehát nemcsak az emlékházban levő anyagot, ami egy gyönyörű és gazdag anyag, mutattuk meg, hanem a kölcsönkapott munkákkal sikerül még teljesebbé tenni az életműről kialakult képet, olyan munkákat is láthatott a közönség, amelyeket ritkán vagy egyáltalán nem szemlélhet meg máskor. Ez a csodálatos... A székelyudvarhelyi közönségnek is tartogatunk egy meglepetést – fűzte hozzá.
Tehát rendhagyó tárlat nyílik ma délután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utcai Képtárában. A kiállítást megnyitja Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője, az emlékév főszervezője és Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, a kiállítás kurátora, az emlékév társszervezője. Az esemény házigazdája Miklós Zoltán múzeumigazgató. Közreműködik a székelyudvarhelyi Alla Breve kórus.