Pistike belép a házba, s látja, hogy a részeg apját édesanyja suppogtatja egy sodrófával: – Miért vered édesapámat? – Nem apádat ütöm, hanem a férjemet – jön a válasz. Mert a családfő nem jó, ha iszik. Ő legyen mindig józan. Tettre kész. Gondoskodó. A hűség példaképe. Ő legyen a házi pénzautomata. Csak nehogy beleszóljon mindenbe, de azért értsen mindenhez. A pénzkeresethez, a házépítéshez, a favágáshoz, az állatok idomításához. Legyen erős. Mert ugye a nők, a lányok gyöngédek, finomak, érzékenyek. És gyengék. Mármint nincsenek olyan fizikai erővel megáldva. Ők inkább másféle terhelést bírnak. De azért kell a férfi a háznál, nemcsak a szerelmes ágyba, hanem később is. Neki teljesítenie kell egy sor egyéb kötelességet. Neki erősebb a keze, ő tudja lecsavarni a befőttesüveg födelét, ő nem fél egyedül lemenni a pincébe, vagy kimenni az állatokhoz az istállóba. Ő áll szembe az idegennel, a rablóval, s ha kell, a fenyegető veszéllyel. Ő viszi a családot kirándulni, ő nyírja le a füvet, ő javítja meg a vízcsapot, ő tudja ügyesebben berakni a csomagokat az autóba… Ő állítja az egércsapdát, ő szereli fel a gyermek biciklijét, ő cipeli be a bútort, mert ki más. Ő dobja fel a gyerkőcöt játék közben, s ő is fogja ki.

Karácsony egyik néma szereplője Szent József. Nem annyira mellékszereplő, mégsem statiszta. Aki az egész betlehemi logisztikát lebonyolítja. Aki gondoskodik szülőszobáról, szállítóeszközről. Tájékozódik, intézkedik, szervez. Nem pánikol, hanem figyel. Higgadtan cselekszik, töpreng és megoldásokat keres, bátran kezdeményez. S nem mellékesen még fel kell nőnie az apaszerephez is. Át kell élnie az apás szülés kínjait. Aki álmában is kommunikál a Mindenhatóval. Holott nem vér szerinti neki a gyermek. De mégiscsak a Megváltó. Az Úr. Akire vártak a nemzetek. Ő maga is. Tudja már kinyilatkoztatásból, hogy a Magasságbeli Isten Fiának hívják. S maga a Mindenható jelölte ki a nevét. És a rábízott gyermekben a próféciák is beteljesedtek. Akit mégis rábíztak, anyjával együtt, mert törékeny. Védelemre szorul. Istennek is szükséges a biztonságos családi háttér. Ezzel pedig még több méltóságot adott Józsefnek, mint egy átlagapának. De ezzel az apaságát is felértékelte. Hogy ne csak arra legyen büszke, hogy férfi, hanem hogy apa is. Támasz és biztonság, irgalom és könyörület, erő és otthonteremtés. Mert Isten sem akar apátlan társadalmat. Férfiatlan, elnőiesedett, egynemű világot. Isten sem akar csonka családot. Azt akarta, hogy Máriának legyen férje, a kis Jézusnak meg apatapasztalata, egészséges apaképe. Isten annál sokoldalúbb, szebb világot, életet adott nekünk, mint amilyenné mi lefokoztuk vagy felhígítottuk. Ezért akarta így a karácsonyt is. Mintegy jelezve, hogy becsüljük meg az édesapákat. A mostohákat. A nevelőket. Azokat is, akik csak gyermektartást fizetnek, akiket az asszony otthagyott, mert durvák, erőszakosak, szenvedélybetegek voltak. Isten a termékenységet is kétfelé osztotta. Karácsonykor az édesapák is égi megerősítést kapnak. Az Ő tőzsdéjén nincs leminősítés. A Teremtő így azt akarja, hogy a nők és férfiak egymást kiegészítsék. Vagyis ne dobjuk el, ne tegyük félre az apákat. Ne tekintsük őket csak donornak, ágyútölteléknek, mankónak, akikre a nők támaszkodhatnak, hanem tiszteljük, szeressük bennük is az istengyermeket. A megváltott emberi személyt. Adjuk vissza méltóságukat, mert ők mentik ki a mai családokat is a posztmodern „Egyiptomból”. Értékeljük őket, amíg élnek! Szerető gondoskodásodon keresztül Isten szeretetének fuvallatát tapasztalom meg. Akárcsak Szent József a betlehemi barlangistállónál.
(Az elmélkedés teljes terjedelemben a peterpater.com weboldalon olvasható)