Rendkívüli felfedezést tett egy románi­ai ku­ta­tócsoport még 2020-ban, amikor egy új, eddig a világon ismeretlen orchideahibridet azonosítottak a Madarasi-Hargitán. A kutatás alanyául szolgáló példányra Kertész Hajnalka, székelyudvarhelyi biológia szakos tanárnő talált rá, aki elmondása szerint nyomban jelezte kutatótársának, Nora D. G. Anghelescunak a küllemre egyedi növényt. A morfológiai és genetikai vizsgálatokat követően kiderült, hogy a Dactylorhiza (ujjaskosborok) és a Pseudorchisa (Halvány bibircsvirágok) egy-egy alfajának keletkezéséből létrejött hibridről van szó, amelyet eddig a világon még sehol nem azonosítottak. Lapunk megkeresésére Kertész Hajnalka, aki egyben a hibrid orchidea kutatócsoportjának tagja, beszámolt a különleges növény felfedezésének körülményeiről, illetve tájékoztatott a kosborok és orchideák élettani sajátosságairól.

Kiállítással is készül

– Már az egyetemen botanikából írtam a szakdolgozatomat, aminek egyik fejezetében a Székelyudvarhely fölé magasodó, Szarkakő környékén megjelenő a vadon élő orchideákat, kosborokat gyűjtöttem össze és vizsgáltam meg – kezdte beszélgetésünket Kertész, aki szerint az orchideákra irányuló kíváncsisága akkor lépett új szintre. Elmondása szerint a Romániában élő 74 fajból, több mint tíz, itt a Szarkakő környékén is megtalálható, de a gazdag lelőhelynek számító Hargita-hegység mellett számos helyen lehet kosborokkal találkozni. Kertész szerint az erdélyi flórát feltérképezve egy, az orchideafajokat és azok eddig azonosított hibridjeit összegző kiállítást is szeretne majd összeállítani a nagyközönségnek, ám ez egyelőre a hosszú távú tervei között szerepel. 

Evolúciós zsákutca

A hibrid felfedezője szerint az addig ismeretlen példányt a Madarasi-Hargitát a Csicsói-Hargitával összekötő egyik ösvény mentén találták Natura 2000-es övezetben. 
– Egyetlenegyet találtunk a szóban forgó hibridből. Gondoltuk, hogy ha egy van, akkor többnek is kell lennie, de hát nem találtunk. Idén, igaz még nem voltam kint, hogy megnézzem kinőtt-e a megfigyelt egyed – avatott be Kertész, megjegyezve, hogy van eset, hogy nyolc évig pihennek a földben az egyedek, mielőtt újra kihajtanának. Kertész szerint a kutatás során az is gondot okozott, hogy több esetben észlelték a kutatott hely károsodását, mivel a helyszínen legeltetés is zajlott, ami Natura 2000-es övezetben nem megengedett. A tanárnő arra is kitért, hogy mind szaporulati, mind genetikai oldalról egy egyedi esetről beszélhetünk, mivel a hibrid egyedek nem képesek tulajdonságaik átörökítésére, a szaporodásra.
– A hibridnek nincsen utódja, az egy evolúciós zsákutca. Hasonlóképp a ló és a szamár keresztezésével. Öszvér bármikor lehet egy ló és egy szamár keresztezéséből, de maga az öszvér képtelen a szaporodásra – magyarázta.  – Ilyen hibridet, ami az erdei ujjaskosbor (Dachilorhiza fuchsii soana) és a halvány bibircsvirág (Pseudorchis albida tricuspis) alfajok keveredéséből jött létre még a világon nem talált senki, mi kellett elnevezzük – mutatott rá Kertész, hozzátéve, hogy nem önkényes névadásról van szó, mivel ez is kritériumokhoz kötött. 
– Mivel mind a két szülő neve fel kell legyen tüntetve a hibrid nevében, mi csak egy utónevecskét adhattunk neki, ami a „siculorum” lett – humorosan megjegyezte, azért választotta ezt, mert nem írhattak bele ékezetes betűket. – Összevonva a szülőfajok nevét, így lett a hibrid neve: Pseudorhiza nieschalkii (Senghas) P.F.Hunt nothosubsp. siculorum H. Kertész & N. Anghelescu, 2020, amiről bővebben a Research Gate és a Plos One nevű szakirodalmi portálon lehet olvasni – nevezte meg Kertész.

Kire ütött a gyerek?

Kertész szerint az egyed felfedezésekor a halvány bibircsvirágra gyanakodott először, ám ez az egyed magasabb volt, nagyobb volt a virága, és a mézajak (a virágzat alsó részén található lepelszirmokat nevezik így) három karéja egyforma hosszú volt, ami az ujjaskosborra jellemző. 
– De nem fuchsii volt, és nem is albida, és lám még rózsaszín minták is voltak benne, ami soanára jellemző. Így egy nagyon sokoldalú hibridre leltünk, aki nem ismeri pontosan a szülők jellemvonásait, nem is jönne rá, hogy egy hibridről van szó – részletezte. Kertész szerint ugyanakkor a morfológiai azonosítás nem lett volna eleve elég a hibrid egyed elismeréséhez, így összeállt egy kutatócsoport a növény genetikai azonosításához, melynek műveletét Nora D. G. Anghelescu bukaresti biológus vezette. – A kutatás és elemzés igazolta a morfológiai azonosítást, így világszinten egyedinek nevezhető a felfedezés – summázta Kertész.

Az orchideák, azon belül a kosborfélék valamennyi európai faja védett növény. Életmódjukat mikorhizás kapcsolatban folytatják olyan gombafajokkal, melyek közvetlenül a gyökérzetükhöz kapcsolódnak. Vannak olyan fajok, amelyek nem rendelkeznek klorofillal, így a teljes tápanyagellátásukat a gyökereikre kapcsolódó gombák biztosítják. Az orchideák több fajára jellemző az önbeporzás, de olyan fajok is akadnak, melyek nem termelnek nektárt, csupán illatanyagokat kibocsátva érik el, hogy a táplálékot kereső rovarok beporozzák virágzatukat – tudtuk meg Kertész Hajnalkától.