Ameddig nincs egyetértés az érintett települések és közbirtokosságok között, a megyei tanács nem fog a Madarasi-Hargitát érintő fejlesztésekre további forrásokat áldozni, jelentette ki Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás múlt héten Kápolnásfaluban megtartott ülésén.

– Az lenne a cél, hogy fejlesszük a turisztikailag frekventált helyeket, miközben a környezetet is megóvjuk. De úgy nem tudunk fejleszteni, ha a területtulajdonosok közt nincs egyetértés. A megyei tanács nem fog több pénzt önteni egy feneketlen kútba, és a közműhálózatok kiépítését sem fogja támogatni

– helyezte kilátásba Bíró, megjegyezve, hogy a megyei tanács költségvetés-elfogadás előtt áll, és a megyében más turisztikai desztinációk is vannak, melyeket érdemes fejleszteni. Arra is felhívta a figyelmet: annak hozadékaként, hogy 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet, jelentős mértékű turisztikai előrelépés fog történni, de megfelelő szabályozások nélkül nehéz feladat lesz megvédeni a környezetet. 

Szentegyháza vétózhat

A Madarasi-Hargita fejlesztésében érintett települések és közbirtokosságok álláspontjai ugyanakkor továbbra sem közeledtek egymáshoz. A fórumon Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere kijelentette: jelenleg nem látja annak lehetőségét, hogy a Madarasi-Hargitát az érintett települések és az azokhoz tartozó közbirtokosságok közös erőfeszítéssel tudnák fejleszteni. Továbbá határozott állást foglalt amellett, hogy amíg fennáll annak a lehetősége, hogy a Madarasi-Hargitáról Szentegyháza felé vezessék le a szennyvizet, a város vezetése semmilyen fejlesztést nem fog támogatni – erről átiratban is értesítették a társulás tagjait. A polgármester emellett nehezményezte, hogy a hegyen illegálisan felépített épületeket egyedüliként Szentegyháza város bontatja el, az eddig előkészített rendezési tervek dokumentációja pedig nem tartalmazza azt, hogy a hegyen építkezési tilalom legyen. 
Mint megtudtuk, az érintett közbirtokosságok korábban az építkezési tilalom bevezetése mellett foglaltak állást, időközben pedig ez lett az egyetlen olyan célkitűzés, amelyben a felek maradéktalanul egyetértettek: a hegyre nem kell több épület.

Zetelaka küzd a szeméttel, Madaras tartózkodik 

Nagy Attila, Zetelaka polgármestere arra mutatott rá, hogy a Madarasi-Hargita fejlesztésében aránytalanul oszlik el a felek közötti felelősségvállalás, mi több, a kellemetlen részek főként Zetelakát sújtják. 

– Három pályázat kellett ahhoz, hogy járható utat tudjunk építeni a hegyre, a munkálatok garanciája lejárt, így ezután az út karbantartási költségei a község költségvetését fogják terhelni, nem beszélve arról, hogy jelenleg a szemét és a szennyvíz is Zetelaka felé érkezik. Előbbinek a kezelését és elszállítását is a község fizeti

– vázolta Nagy, hozzátéve, hogy Zetelaka és a kápolnásfalui közbirtokosság között több hektár terület tulajdonjoga kapcsán máig peres eljárás folyik. 
Csíkmadaras polgármestere, Péter Dávid inkább megőrizné a hegy még sértetlen területeit, mint mondta: ameddig nincs csíkmadarasi érdek, nem fognak pénzt fektetni fejlesztésbe, és községük területéről út sem fog vezetni a csúcsra. 
Benedek László kápol­nás­falui polgármester szerint mindenképp szükséges egy rendezési terv elkészítése, hogy szabályozni lehessen a hegyen történő fejlesztéseket, vagy épp kezelni a károkozásokat, ám hozzátette: a társulás tagjainak érdekeit tekintve felmerül a kérdés: kell-e egyáltalán fejleszteni a Madarasi-Hargitát? 

Közös érdek, közös cél: nem adnák fel

Az ülést követően Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy a Madarasi-Hargita ügyét és az ottani fejlesztéseket továbbra is prioritásként kezelik, ám a fejlesztéshez elengedhetetlen a felek közti egyetértés. 

– Sajnos az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a tevékenységek, tervek, projektek, amelyeknél nincs minden tulajdonos részéről egyetértés, csak részben tudnak megvalósulni, és nem érik el a kitűzött célokat

– fogalmazott, hozzátéve: mindezek mellett továbbra is határozottan a fejlesztések megvalósítása a cél, de ehhez az szükséges, hogy közösen, egyetértésben határozzák meg a felek a követendő irányt. – Sajnos amíg ez nem valósul meg, addig nehezen tudunk bármit is hatékonyan tenni a Madarasi-Hargitáért – summázta az igazgató.