Az elmúlt harminc év bizonyosságot adott arról, hogy a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) nagymértékben hozzájárult Székelyföld gazdatársadalmak képzéséhez, a naprakész információk átadásához. Ezt a gyümölcsöző együttműködést jogilag is megerősítették, hisz szerződést írt alá a MATE a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével, illetve Hargita Megye Tanácsával is. Az elmúlt évek közös munkájáról, hozadékairól, illetve a jövőbeni tervekről kérdeztük dr. Gyuricza Csabát, a MATE rektorát. – Hogyan jellemezné az elmúlt évek közös munkáját, milyen eredmények valósultak meg ez idő alatt? – Az elmúlt harminc év nagyon tartalmas volt az egyetemi felsőoktatás és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, diákok között, hiszen már a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelőd-intézményeivel szoros együttműködés alakult ki. Akkor indult el az a külhoni képzéssorozat, ami részben egyetemi képzéseket jelentett, részben különböző tanfolyamokat, felnőttképzésben és szaktanácsadásban való közreműködést. Ennek eredménye az, hogy ez alatt a harminc év alatt több mint ezer olyan diplomát adtunk ki, amely itt Székelyföldön, elsősorban a három megyében, Hargita, Maros és Kovászna megyében dolgozó gazdálkodókat, mérnököket jelent, akik az itteni agrárium fejlődését, fejlesztését segítik. Ez több mint ezer mérnöki tudást jelent, és folyamatos kapcsolattartást az anyaországgal, hiszen a kapcsolatok nem szakadtak meg. – Ennyi évnyi közös munka után ez az együttműködés egy jogi formát is kapott. Miért volt ez egy fontos lépés? – Azért fontos, mert az a körülbelül 50 ezer gazda, akik tagjai a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, összefogják ezt a gazdálkodó réteget, és azt a tudást, azt az ismeretet, azokat a lehetőségeket, amelyeket az együttműködés keretében már kialakítottunk, ilyen módon, szervezett formában el tudjuk juttatni más gazdákhoz is. Ez egy kipróbált együttműködés már, tehát nem arról van szó, hogy most jött létre ez a kapcsolat, de úgy éreztük, eljött az ideje annak, hogy formalizáljuk ezt a közös munkát. Egyrészt azért, hogy még intenzívebb tudjon lenni a kapcsolattartás az itteni gazdálkodókkal, másrészt Magyarországon tavaly létrejött egy új agrár felsőoktatási intézmény, ami a meglévő négy nagy agrárintézmény integrációjából jött létre, és ehhez csatlakoztak még azok az agrárkutató intézmények, amelyek gyakorlati agrárkutatást végeznek. Tehát ilyen módon egy olyan nagy erődcentrum jött létre az agrár- és élelmiszertudományok területén, ami Közép-Európában is a legnagyobb, a legerősebb, és ezt szeretnénk a teljes Kárpát-medence szolgálatába állítani. – Milyen új tartalmakkal gazdagodhat ez a közös munka? – Amit nagyon fontosnak tartok, hogy ezek a képzések bővülnek tovább. Új szakokat, új képzéseket indítunk, bővítjük a lehetőségeket. Az elmúlt időszakban elindítottuk a Digitális Agrárakadémiát, ami azt jelenti, hogy azokat a tananyagokat, amelyek korábban nyomtatott formában voltak elérhetők, már online is lehetséges a tanulmányozni. Így tudjuk naprakészen a XXI. század korszerűsített tudását átadni, nem-csak a magyarországi, de a Kárpát-medencei gazdák számára is. Mindez lehetővé teszi azt, hogy színvonalasan, a legkorszerűbb ismereteket alkalmazva végezzék a mezőgazdasági munkát és a vidékfejlesztést. Ez egy folyamatos kapcsolattartást is jelent, új felnőttképzési tanfolyamokat is indítunk. A közeljövő egyik attrakciója – ha szabad így fogalmazni – a pálinka-, párlatkészítés fortélyait átadó képzés, ami a közeljövőben fog indulni itt Hargita megyében. Ez egy egyedülálló képzés, hiszen ilyen egész Romániában nincsen. Most elindulunk egy felnőttképzési tanfolyammal, de ezt szeretnénk bővíteni a későbbiekben, akár pálinkamester, egyetemi szintű képzéssel is, hiszen nálunk az egyetemen van ilyen képzés, van hagyománya, több évfolyamnak adtunk már ki diplomát, nagyon népszerű, és lehetővé teszi azt, hogy a minőségi párlatképzéshez a szakmai hátteret megadjuk. – Milyen mértékben tartják a kapcsolatot az egyetemen végzett hallgatókkal? Sikerül hasznosítaniuk a megszerzett tudásukat? – Az egész egyetem számára fontos az alumni-hálózat, tehát a végzett hallgatókkal való kapcsolattartás. Ez a külhoni képzések esetében is így van, hiszen külhoni képzéseink összességében öt helyen zajlanak, nemcsak Székelyföldön, hanem Kárpátalján, a Délvidéken, illetve a Felvidéken is, és az ott végzett hallgatókkal, mérnökeinkkel rendszeres a kapcsolattartás. A nagy részük már bekapcsolódott a helyi közéletbe, akár itt Székelyföldön, alkalmazni tudja a megszerzett tudását a gyakorlatban is. – Hogyan látja, a székelyföldi gazdatársadalom mennyire fogékony az új információkra, technológiákra, gazdálkodási módszerekre? – Azt hiszem nincs más út, hiszem olyan dinamikus a fejlődés az agráriumban, az élelmiszer-tudományban, hogy csak az tud versenyképes lenni, aki nyitott ezekre a korszerű ismeretekre, korszerű tudásra. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna az, hogy ne tankönyveket, hanem számítógép előtt digitális anyagokat használjanak a gazdálkodók. Egyre többen tanulják meg ezeknek a módját, hiszen korszerű ismeretekhez leggyorsabban így lehet jutni, azokat a változásokat lekövetni így lehet a leghatékonyabban. És hát azért itt a székelyföldi gazdák is érzik azt, hogy egy felgyorsult világban élünk, érzik azt, hogy az élelmiszer stratégiai termékké vált, érzik azt, hogy a versenyünk egyre erőteljesebb, hogy egy globális piacnak vagyunk a részesei, és hogyha ebben fenn akarnak maradni, hogyha előre akarnak jutni, versenyképesek akarnak maradni, akkor teljes értékláncban kell gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy az alapanyag-előállítástól a termelésig, sőt az értékesítésig, a marketingtevékenységig részesei kell legyenek, és ebben csak akkor tudnak megmaradni, hogyha követik a folyamatokat, a legújabb ismereteket.

Szilágyi Dalma-Orsolya