Március 5-én tartották Budapesten a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusát, amelyen a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) tagjai, illetve az általuk meghívott székelyföldi gazdák is részt vettek. A konferencián megállapodást írt alá Magyarország kormánya, a MAGOSZ és a NAK, amellyel megújították eddigi együttműködésüket. Múlt héten tartották meg Budapesten a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusát, a konferencia alkalmával pedig megújították Magyarország kormánya, valamint a MAGOSZ és a NAK együttműködését. A Magyar Gazdakörök és Gaz­da­szövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szombati gazdakongresszusán Budapesten a NAK elnöke, Győrffy Balázs úgy fogalmazott: a gazdák tudásának, munkájának, kitartásának köszönhetően a válság éveiben sem kellett nélkülöznie a lakosságnak Magyarországon. Hangsúlyozta: Magyarország számára az agrárium stabilitása különösen fontos, miként az is, hogy a magyar falurendszer fennmaradjon és fejlődjön. Kiemelte: továbbra is számít a magyar kormány támogatására, amely véleménye szerint érti a falun élőket, megbecsüli a munkájukat, a válságokat pedig higgadtan, szakértelemmel kezeli. A kormánnyal folytatott együttműködés eredményei közül kiemelte az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódó állami hozzájárulás növelését, amely Győrffy Balázs szerint kivételesen szerencsés helyzetet teremtett a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság számára. Fejlesztések nélkül az agrárium nemcsak a külföldi piacokon nem tudna megjelenni, hanem Magyarországon is háttérbe szorulna – mutatott rá a vidékfejlesztés jelentőségére. [caption id="attachment_148297" align="alignnone" width="2560"] Orbán Viktor szerint a föld és a víz a kőolajjal egyenrangú erőforrás Fotó: miniszterelnok.hu[/caption] A föld és a víz is erőforrás A MAGOSZ elnöke is azon az állásponton volt, hogy az érdekképviseletek és a kormány közös munkája a gazdák javát szolgálja. – A nemzet sorsa függ attól, hogy az eddigi eredményeket sikerül-e a következő években is megőrizni. A jövő azt üzeni, hogy a magyar földet magyar tulajdonban kell tartani, az ország erőforrásait hatékonyan kell fölhasználni, és meg kell teremteni az „élelmiszer-önrendelkezést” a Kárpát-medencei gazdák összefogásával – vélekedett Jakab István. A MAGOSZ elnöke a következő évek legfontosabb feladatai közül kiemelte a vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégia megalkotását, amelyhez biztosítani kell a szükséges forrásokat és beruházásokat. Az összefogást azért is szükségesnek tartja, mert a járvány még alig ért véget, az ukrajnai háború máris újabb válsággal fenyeget. A végét egyelőre nem is látni, de az már most biztos, hogy a hatásait nem lehet kikerülni – mondta Jakab István. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szerint a háború egy nap alatt levette a napirendről a pandémiát, de nem lenne helyes, hogyha a járvány tapasztalatait csak úgy egyszerűen kiengednénk a kezünkből, mert vannak tapasztalatai, és ezeket még ilyen háborús időkben is érdemes újra és újra fölidézni a magunk számára. Ezzel a járvánnyal ugyanis a világ leckét kapott abból, hogy a nemzeti önállóság milyen fontos. – Hiába élünk, ahogy mondják, globalizált világban, a nemzeti önállóság kiválthatatlanul fontos érték – jelentette ki a magyar kormányfő. Hozzáfűzte: azt lehetett hinni, hogy a globalizáció föltartóztathatatlan, folyamatosan fogja majd fölenni a vidéki életformákat, a kisebb településeket, aztán majd a nemzetállamokat is, és a végén egy nagy világállamban fogunk egyesülni. – Azt gondolom, hogy ezt a lázálmot – szerintem ez egy lázálom – a pandémia teljesen megcáfolta. Nem lehet alábecsülni a függetlenséget, az önellátást, a saját magunk ellátásával való képességet sem az iparban, és végképp nem a mezőgazdaságban, hiszen azon az életünk múlik. Úgyhogy fontos, hogy a jövőt illetően legyen egy olyan gazdaságpolitikánk, amely nem egyszerűen a globális ellátási láncokba akarja beleilleszteni a magyar gazdaságot és a magyar mezőgazdaságot, hanem van egy másik megközelítése is, amelyben mindig gondol arra, hogy a fejlesztések szolgálják Magyarország önellátó képességét, legyen szó vakcinagyártásról, mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy éppen energetikai fejlesztésekről. Nagyon fontos, hogy ebben az összefüggésben átadjuk a múltnak azt a közkeletű magyar gondolatot – én is néha beleesem a csapdájába –, amikor azt mondjuk, hogy Magyarország egy olyan ország, amelynek nincsenek nyersanyagkincsei – fejtette ki a miniszterelnök. Hozzátette: ez lehet, hogy igaz volt korábban, amikor még nem értékelődött föl mint nyersanyag a föld meg a víz; amikor még az egész világ az ipar bűvöletében élt, és nyersanyagnak csak az érc, a gáz vagy kőolaj számított. Orbán szerint most egy más világ jön, és legalább olyan fontos nyersanyagnak tekinthető a föld és a víz, mint azok az anyagok, amelyek az ipar működtetéséhez szükségesek. – Meggyőződésem tehát, hogy Magyarország a jövő nyertese lesz, lehet, ha ezt a két nyersanyagot, a földet és a vizet jól használjuk ki, és ezzel a globális kereskedelemben való részvétel mellett egy ütésálló, saját magát ellátni képes, nemzeti szempontból is értelmezhető gazdaságot építünk föl – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök bejelentette: a kormány 17,5 százalékról 80 százalékra fogja emelni az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt – tette hozzá. [caption id="attachment_148298" align="alignnone" width="2560"] Győrffy Balázs a fejlesztések fontosságát hangsúlyozta Fotó: miniszterelnok.hu[/caption] Új megállapodás, régi együttműködés A konferencián megújították a kormány, valamint a MAGOSZ és a NAK együttműködését. A stratégiai megállapodást Győrffy Balázs, Jakab István és Orbán Viktor miniszterelnök írta alá. Hargita, Maros és Kovászna megyéből ötven fiatal gazda képviselte a székelyföldi agráriumot, és megerősítették az együttműködéseiket az anyaországi és a Kárpát-medencei szakmai szervezetekkel. Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint Magyarországon igen erős a gazdaszervezetek együttműködése. – Ez számunkra is nagyon komoly alapot jelenthet, hiszen segítséget, főleg szakmai támogatást nyújtanak számunkra is Láthattuk, hogy az utóbbi években bármilyen határozat született, bármilyen támogatási rendszer indult el, azt próbálták úgy kialakítani, hogy részesei lehessenek a Kárpát-medencei magyar gazdák is. Megmutatkozik, hogy a magyar kormány nemcsak a jelenlegi Magyarországra gondol, hanem azon magyar gazdákra is, akik a szomszédos államokban élnek. Székelyföldön is igyekszünk ugyanazokat a célokat elérni, amelyeket a miniszterelnök is hangsúlyozott: fontos, hogy saját kézben tartsuk az élelmiszeripart, illetve a hazai termékeket fogyasszuk, ezáltal támogatva gazdáinkat – fejtette ki Becze István. „A gazdák alkotják társadalmunknak egyik fontos pillérét, mivel eddig is sokat tettek, de az elkövetkező időszakban is sokat tehetnek a környezetvédelemért a munkájuk során. Éppen ezért olyan támogatásokra van szükségük, amelyek finanszírozzák ez irányú törekvéseiket, hiszen az átállás a környezettudatos gazdálkodásra költséges, ezért számos erőforrást igényel. Tíz évvel ezelőtt, akkor még mezőgazdasági államtitkárként, vettem részt azokon az egyeztetéseken, amelyek a Kárpát-medencei magyar gazdák anyaországi támogatását célozták” – írta közösségi oldalán az eseményről Tánczos Barna miniszter. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke a kongresszusról szóló bejegyzésében kiemelte: „Magyarország kormánya kiemelkedő példát mutat arra, amikor egy ország képes ellátni magát, főleg ebben a nehéz és kiszámíthatatlan helyzetben. Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével szoros az együttműködésünk, ami a Székelyföld és a Kárpát-medence gazdaságfejlesztését érinti. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében kialakult egy gyümölcsöző munkafolyamat, amely a Kárpát-medencei szolidaritásra épül. A pálinkavédjegy használatának székelyföldi és partiumi engedélyezésének folyamatáról is többször egyeztettünk, akárcsak a Tusványos fesztivál eseményeiről, programjairól, ugyanakkor fontos célunk egy közös hálózat kiépítése.”

Szilágyi Dalma-Orsolya