– Mikor és hogyan kezdődött az ön nyulászati története?

– Tízéves korom óta tartok nyulat, de igazán komolyan az egyetem befejezése után mélyültem el a tenyésztésben. Államvizsga-dolgozatom témájául a nyulak színgenetikáját választottam. A cél az volt, hogy a helyi parlagi állomány és sárga, fekete és csincsillaszínű nyulainak keresztezésével létrehozzunk egy új színváltozatot. Így született meg a szallander szín, amely akkoriban újdonságnak számított. Később erre alapozva sikerült létrehoznunk a székely nyúl nevű fajtát is. Ma már ennek a szallander színváltozatnak négy árnyalata is létezik: a klasszikus mellett a kék, a havanna és a lila szallander.

– Jelenleg hány nyulat tart?

– Ez változó, de általában 100 és 200 közé esik az állomány. Bár igyekszem csökkenteni ezt a számot, többnyire nem sikerül, mert gyakran elragad a kíváncsiság. Nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy újabb és újabb almokat hozzak le – kíváncsi vagyok, milyen kombinációk születnek, és hogyan teljesítenek majd kiállításokon. Így rendszerint több nyulam van, mint szeretnék.

– Milyen fajtákat tart, és mi jellemzi ezeket a nyulakat?

– Jelenleg kizárólag székely nyulakat tartok. Korábban volt óriás kosorrú nyulam is, de mivel a székely nyulat már négy színváltozatban is tenyésztjük, ami fokozott helyigénnyel és munkával jár, ezért a kosorrúakról lemondtam, hogy a számomra legfontosabb fajtára koncentrálhassak. A székely nyúl egy közepes testű fajta, 5,0–6,5 kg közötti testsúllyal. Elsősorban haszonállatként tenyésztjük, de a megjelenése is hangsúlyos – rendszeresen részt veszünk kiállításokon, ahol hét karakterisztika alapján bírálják az állatokat. Ezért a hobbitenyésztők számára is vonzó lehet ez a fajta.

– Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy nyúltenyésztőnek?

– Tapasztalataim szerint nem olyan nehéz nyulat tartani, mint azt sokan gondolják. A legfontosabb a megelőzés: a kötelező védőoltások beadása – az RHD1 és RHD2 vírusos betegségek, valamint a szúnyogok által terjesztett mixomatózis ellen – kulcsfontosságú. Ha megfelelő a takarmányozás és a tartási körülmények, ezek mellett nem szoktak nagy veszteségek előfordulni. A növendékeket érintő coccidiosis nevű parazitás megbetegedés viszont még előfordulhat 6–10 hetes kor között. Ez gyomormenéssel, felfúvódással jár, de szerencsére van rá gyógyszeres kezelés. Én személy szerint nem alkalmazok gyógyszert ellene, inkább az immunogenetikai alapú szelekcióban hiszek – így hosszabb távon ellenállóbb állomány alakul ki.

– Mire érdemes figyelni, ha valaki hobbiból szeretne nyulat tartani otthonában?

– Tömbházban vagy lakásban sosem tartottam nyulat, de tudom, mire érdemes figyelni. Mindenekelőtt fontos eldönteni, milyen nemű nyulat szeretnénk. A bakok gyakran vizeléssel jelölik meg a területüket, ami problémát okozhat szabadon tartva. Az azonos neműek pedig az ivarérés után nagy eséllyel össze fognak verekedni. Különnemű nyulaknál a szaporodással kell számolni, ami gyorsan „túltermeléshez” vezethet, ezért lakásban leginkább egyedül tartott nyulat ajánlok. Részben szobatisztaságra is szoktathatók, de teljesen nem lesznek azok – különösen a bakok, amelyek erősen területjelölők. Emellett, mivel a foguk folyamatosan nő, hajlamosak megrágni mindent, amit elérnek: ágyat, széklábat, bútort. Ezt megfelelő rostos takarmánnyal és rágófával lehet valamelyest ellensúlyozni. Ugyanakkor nagyon kedves, szerethető állatok.

– Kiállításokra is járnak. Milyen tapasztalatai vannak e téren?

– A székely nyulat 2016-ban fogadta el hivatalosan a Román Állattenyésztő Egyesület, azóta rendszeresen részt veszünk kiállításokon. Évente két-három alkalommal mutatjuk be az állatokat: van egy országos kiállítás, illetve egy nagyobb esemény Csíkszeredában, rendszerint február környékén. Idén készülünk a nyitrai Európa-kiállításra is, ahová legalább 80 nyulat tervezünk kivinni – mind a négy színváltozatból 20-20 példányt. Magyarországon és Szlovákiában is elfogadták már fajtaként a székely nyulat, és most azon dolgozunk, hogy bekerüljünk az európai fajtastandardba. Ehhez nagyon fontos a jó szereplés.

– Milyen jövőbeli tervei vannak?

– Újabb színváltozatokat már nem szeretnék kialakítani – a genetikai lehetőségek is nagyjából négy árnyalatot tesznek lehetővé a szallander színcsoporton belül. Most inkább finomításokon dolgozunk: például a havanna és a kék szallander szemein szeretnénk még világosabb, kékesebb árnyalatot elérni. Jelenleg szürkéskék szeműek, de van még mit javítani. Úgy érzem, ez a szép az állattenyésztésben: sosem ér véget, mindig van min tökéletesíteni. Emellett fontos célunk, hogy bekerüljünk az Európa-standardba, és hogy egyre nagyobb tenyésztői bázist építsünk ki. Jelenleg évente körülbelül 800–1000 darab székely nyulat regisztrálnak és tetoválnak, de sokan még nem hivatalosan tenyésztik őket. Ezt a számot szeretnénk növelni. Ezenkívül szeretném kiemelni, hogy Csíkszeredában működik egy kisállattenyésztő egyesületünk, körülbelül 60-70 taggal. Várunk minden érdeklődőt – fiatalokat, időseket egyaránt –, akik szeretnének elmélyülni a nyulászatban. Nálunk jó közegre, hasznos tapasztalatcserére és szakmai kapcsolatokra is lehetőség nyílik.