Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket kedden – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök. A kormányfő szerint a jogszabály hatékonyabbá teszi az állam és az önkormányzatok működését, csökkenti az indokolatlan kiadásokat és erősíti a decentralizációt. 

Könnyítéseket is tartalmaz a reform

Hasonlóan vélekedett Cseke Attila fejlesztési miniszter is, aki szerint a közigazgatási csomag felgyorsítja a helyi fejlesztéseket, karcsúbb államot eredményez, és javítja a közszolgáltatások minőségét. Az RMDSZ lapunkhoz eljuttatott közleményében a tárcavezető kifejtette: az új rendelkezések segítik a helyi közösségek fejlesztését. Az ingatlanok köztulajdonjogának tisztázásáért, amelyeket az önkormányzat fel kíván újítani és a közösség szolgálatába állítani, már nem kell a minisztériumhoz fordulni – ezt meg lehet oldani megyei szinten, a prefektusnál. Cseke szerint ez azért fontos, mert csak így pályázhat az önkormányzat az épület felújítására. Mint részletezte: jelenleg az állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyen nem lehet használatba adni, még közhasznú céllal sem. Akkor sem, ha az önkormányzat például rendőrségi épületet hoz létre: azt a rendőrségnek csak bérbe adhatja. Az önkormányzat elhagyatott, tulajdonos nélküli ingatlanokat is kérhet, és azokat az ingatlanokat is könnyebben lehet állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba át­helyezni, amelyeket nem telekkönyveztek. Az RMDSZ szerint az elfogadott közigazgatási csomag egyszerre teszi hatékonyabbá az önkormányzatok működését és karcsúsítja az államot. Egyszerűsítik a helyi rendezvények szervezését, lehetővé teszik, hogy szakemberek több önkormányzatnál is dolgozzanak részmunkaidőben, és megkönnyítik az állami és önkormányzati intézmények közötti ingatlanhasználatot. A központi közigazgatásban 6409 állás szűnik meg, és 10 százalékkal csökken az alkalmazotti létszám (bizonyos ágazatok kivételével). Az önkormányzatok 2026-ban még választhatnak a létszámcsökkentés és a bérköltségek mérséklése között, 2027-től azonban az állások 30 százalékát meg kell szüntetni. 731, már eleve alacsony létszámmal működő önkormányzat mentesül a további csökkentés alól. Az intézkedéscsomag szigorítja a szabályokat is: ingatlan- és autóvásárláskor a vevőnek is igazolnia kell, hogy nincs helyi adótartozása, a be nem fizetett közlekedési bírságok pedig a jogosítvány ideiglenes érvénytelenítéséhez vezethetnek – olvasható többek közt az RMDSZ közleményében.

A karcsúsítás

A G4Media beszámolója szerint a kormány 45 600 állást szüntet meg a közszférában, és 2026-ban több mint 1,6 milliárd, 2027-ben pedig több mint 3 milliárd lejjel csökkenti a bérkiadásokat. A reform többek között 25 százalékkal csökkenti a prefektusi hivatalokban dolgozók számát, szigorítja a helyi rendőrségre vonatkozó szabályokat, és visszavágja a miniszterek és más állami vezetők kabinetjében dolgozó tanácsadók számát.
A helyi rendőrségnél az eddigi ezer lakosonkénti egy alkalmazott helyett 1200 lakosra jut egy rendőr, az őrző-védő szolgálatoknál pedig 5000 helyett 6500 lakosra számítanak egy posztot. A 4500 fő alatti települések csak akkor tarthatnak fenn helyi rendőrséget, ha a működést teljes egészében saját bevételeikből finanszírozzák, legfeljebb három állással.
A miniszterelnök kabinetjében kilencről ötre csökken a tanácsadók száma, a miniszterek és tárcás miniszterelnök-helyettesek mellett hat helyett öt tanácsadó dolgozhat. A tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, a kormány főtitkára és a Miniszterelnöki Kancellária vezetője három tanácsadót tarthat négy helyett, az államtitkárok és államtanácsosok pedig egyet a korábbi kettő helyett. A csökkentés a helyi választott tisztségviselők kabinetjeit is érinti.
A központi közigazgatásban az állások számát 10 százalékkal csökkentik, de ez alól kivételt képez az oktatás, az egészségügy, a honvédelem, a rendvédelem és a mentőszolgálat. Az önkormányzatok 2026-ban még dönthetnek arról, hogy állásokat szüntetnek meg vagy csak a bérköltségeket mérséklik, 2027-től azonban kötelezővé válik a 30 százalékos létszámcsökkentés. Az átszervezéseket legkésőbb 2026. július 1-jéig kell végrehajtani – a törvény szerint.

A gazdaságélénkítő intézkedéscsomag
A közigazgatási reformmal együtt gazdaságélénkítő intézkedéscsomagot is elfogadott kedd este a kormány, amely elsősorban az adózást és a beruházásokat szabályozza. A Curs de Guvernare beszámolója szerint a személyi jövedelemadót a határidő előtt befizetők 3 százalékos kedvezményt kapnak, módosul a mikrovállalkozások adózása, a külföldön élő román állampolgárok pedig legfeljebb 20 ezer eurós támogatást igényelhetnek, ha termelő vállalkozást indítanak az országban. Az intézkedéscsomag keretében támogatják a stratégiai ágazatok befektetéseit, külön programokat indítanak a turizmus fejlesztésére, adólevonást biztosítanak a magánbefektetőknek és a tőzsdére lépő cégeknek, valamint létrehoznak egy tárcaközi testületet az állam és a magánszereplők közös beruházásainak előkészítésére és összehangolására.
Az intézkedések részeként emelik azt az értékhatárt, amely szerint a vállalkozások csak a számla kiegyenlítése után fizetik be az áfát, ami javíthatja a cégek pénzügyi mozgásterét. A mikrovállalkozások több időt kapnak az első alkalmazott felvételére, és bizonyos helyzetekben – például, ha az egyetlen alkalmazottjuk átmenetileg kiesik – nem veszítik el a kedvezményes adózási lehetőséget. Az 5000 lejnél olcsóbb eszközök árát pedig nem kell több év alatt leírni, hanem azonnal elszámolhatják költségként.