A Fenntartható fejlesztés és épített örökségünk megőrzése elnevezésű esemény keretében bemutatkozott Székelyföld is Bukarestben, Románia parlamentjében. A parlamenti képviselők és szenátorok mellett a Szuverén Máltai Lovagrend, olasz, francia, izraeli, dán, grúziai és német nagykövetségek képviselői, az olasz és a román–portugál kereskedelmi kamarák képviselői is megtisztelték jelenlétükkel az eseményt. Az eseményre Hajdu Gábor képviselő meghívta az angol király, Károly herceg Alapítványa képviselőit is, akik bemutató anyagokat és a szászkézdi Nagymama pincéje erdélyi, szász receptek alapján elkészített készítményeit vonultatták fel.

– A politikára jellemző harcok mellett is képviselnünk kell a régiónkat, és kapcsolatokat kell építenünk. Egyedi alkalom volt, hogy a román parlamentben nemzeti identitásunkat kifejező székely népviseletben fogadtuk a látogatókat, a kormány, a parlament és a nagykövetségek képviselőit. Fontos számunkra, hogy Székelyföldet történelmében, gasztronómiájában, természeti szépségében és az épített örökségét tekintve is saját identitással és erős közösséggel rendelkező régióként tudjuk bemutatni, sokszínűségét, gazdagságát kiemelve. A mai rendezvényünk egy gyakorlati lépés, amit a bukaresti termelői piac kiépítése céljából is tettünk, hiszen ott egy jó vásárlóerővel rendelkező piac van, amelynek igénye van a helyi termékekre, és ahol a termelőink nagyobb haszonkulccsal értékesíthetik a termékeiket. Régi értékeink és hagyományaink vannak, melyeknek jövőt akarunk teremteni Európában. Ez nemcsak a turistaforgalom növelésének szempontjából lényeges, hanem saját identitásunk megőrzése és erősitése miatt is.
Fontos számunkra, hogy a lehető legtöbb helyen kihangsúlyozzuk, hogy: Székelyföld kultúrájában, hagyományaiban gazdag, saját identitással rendelkező régiója az országnak, egész Európának, ahová érdemes ellátogatni, és ahonnan érdemes helyi és hagyományos termékeket vásárolni – vélekedett Hajdu Gábor.

A megbeszélésnek tapasztalatcsere-jellege is volt, amin a Székely termék regionális márkáját mutatták be, amely a helyi termelőket segíti, az eredetiséget és minőséget fejezi ki, és a helyi identitás megőrzésében is szerepet játszik.
A Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója által vezetett küldöttség, valamint a Tatros és Csengő szövetkezetek jóvoltából péktermékeket, ásványvizet, sajtokat, különböző erdei gyümölcsökből készült lekvárokat, szörpöket, pálinkákat és a Csíki sört mutatták be. Mindemellett az eseményen a Darabont pincészet borait kóstolhatták a látogatók.
– A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége tevékenységének kiemelt programját képezi a helyi és hagyományos termékek népszerűsítése, értékesítési lehetőségek bővítése, és piacra jutásának segítése. Nagy potenciált látunk a bukaresti piacban, a velünk kapcsolatban lévő termelőknek pedig komoly céljuk ez a jövőre nézve – tette hozzá Cilip Árpád.
Amint az elhangzott, a bemutatkozásuk célja a Hargita megye különböző térségeire jellemző hagyományos értékek, a helyi és hagyományos termékek, illetve szolgáltatások megismertetése, a kulturális, gasztronómiai és kézműveshagyományok népszerűsítése, valamint a helyi termékek bevezetése a hazai és nemzetközi piacokra.

– Termelőink ott vannak a parlamentben. Brüsszelben már jó hírnévre tett szert a Székely termék mozgalmunk, már ismerik a termékeket és rendszeresen keresik standjainkat egy-egy eseményen. Sok termelőnknek már állandó vásárlója van Bukarestből is. A Székely termék a hagyományt jelenti és az áldozatos munkát, ezért többletérték kerül a termékekbe is. Ez manapság egyre inkább felértékelődik, és a fővárosban is keresik. A mozgalom közösséget jelent, és ha mindenki a maga helyén dolgozik érte, akkor száz év múlva is lesz Székely termék. Termelőink csak kicsiben tudnak termelni, ezért az egyedüli plusz, amivel a multikkal szemben versenyelőnyben vannak, az az egyediség és a minőségi, felhasznált alapanyag. El kell érnünk, hogy a boltokban külföldi termékek mellett Székely terméket is leemelhessünk a polcokról. A hagyományos termékek vására lassan, de biztosan egész Székelyföldön a mindennapjaink részévé fog válni, és nem kuriózum lesz, hanem a mindennapi szokásaink része. Azt vesszük meg, ami a szomszédban terem, ezáltal munkahelyet is teremtünk. Örülök és gratulálok Cilip Árpádnak és a fejlesztési ügynökség csapatának. Sikerül szintet lépni a védjeggyel, és még nagyobb minőséget biztosítani. Kíváncsian és türelmetlenül várom én is az applikációt, amely az online vásárlásra is lehetőséget biztosít majd. Képzeljék csak el, ahogy Székely terméket vásárolnak online a telefonukon. Ma már itt tartunk, annak ellenére, hogy a védjegy elindításakor sokan nem hittek benne – tette hozzá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
– Ismerjük meg jobban egymást! Minden héten lehetne egy hasonló bemutatót szervezni a parlamentben, hogy kapcsolatokat építsünk. A fenntartható fejlődés szempontjából mentalitásváltás szükséges – az ember kell legyen a középpontban. Románia ne legyen a „zseniális rendetlenség országa”, tegyünk rendet az országban, ebben mind érdekeltek vagyunk – osztotta meg gondolatait Borbély László, a Fenntartható Fejlődés Főosztály képviselője.

Oana Özmen liberális képviselő kiemelte:
– Nagyon fontos a kulturális identitás megőrzése és a létező erőforrások felhasználása. Amennyiben a kulturális identitásunkról beszélünk, a régiókra jellemző építészetről, gasztronómiai kultúráról beszélünk, amit meg kell őrizni, valamint a fenntarthatóságról, ami egy szótól indul – párbeszéd. A dániai modellből inspirálodhatunk, Koppenhágában jártam és láttam, hogy mennyire fontos, hogy az állam konkrét lépéseket tegyen, és támogasson olyan projekteket, amelyeknek célja a fenntarthatóság. Amikor a kulturális kincsekről és a hagyományos termékekről beszélünk, ezek a kultúránk és történelmünk kifejezései, amelyek lenyűgöznek eredetiségükkel. Ezt látják a királyi házak képviselői is, mint III. Károly király is, aki kijelentette, hogy szereti Romániát, a kultúráját és művészetét, történelmét, tájait és a természeti sokszínűséget. Az értékek megőrzésében és az identitások megerősítésében az UNESCO-bizottságnak kulcsszerepe van.
– Legyünk büszkék arra, amik vagyunk. Az emberek a népviseletükben jöttek, mert a hagyományok az embereken keresztül van megőrizve. A falun van a fenntarthatóság, minden, ami érték, hagyományok, mesterségek, ami az élő kincstárunk és gazdagságunk. Legyünk büszkék arra, amik vagyunk, és használjuk az UNESCO-t arra, hogy mutassuk be, amik vagyunk, büszkeséggel, mert senki nem fog jönni és azt mondani helyettünk, hogy jók vagyunk, ha mi sem hiszünk magunkban. Értsük a fenntartható fejlesztésen a képességet, hogy tanuljunk a múltból, hogy biztosak legyünk abban, lesz egy jövőnk – mondta Madlen Șerban, az UNESCO országos főtitkára.