Emelni kellene az étkezési utalványok értékét
A Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia (ASE) kutatása szerint 50 lejre kellene emelni az étkezési utalványok értékét, vagy alternatívaként meg kellene szüntetni az utalványok értékére számolt egészségbiztosítási járulékot.
Az Étkezési Utalványok Kibocsátóinak Szakmai Szövetsége (APET) és a Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia együttműködésében szervezett közös, Policy & Impact Forum (Szabályozás és Hatás Fórum) elnevezésű rendezvényén bemutatott kutatás az étkezési utalványok az előző évben 21,089 milliárd lej bruttó hozzáadott értéket generáltak, ami az országos bruttó termelés (PIB) 1,10%-át tette ki.
A tanulmány rámutat, hogy a 2018/165-ös törvény 32. cikke előírja az étkezési utalványok kötelező, félévenkénti indexálását az élelmiszerek fogyasztóiár-indexe alapján, azzal a kikötéssel, hogy az utalványok értéke nem csökkenthető. A végrehajtási szabályzatot rögzítő kormányhatározat szerint a meghatározott képlet azonban az egyik félév havi indexeinek átlagát az előző félév havi indexeinek átlagával osztja el.
Ezért a képlet nem azt méri, hogy mennyivel emelkedtek az árak, hanem azt, hogy az áremelkedés üteme gyorsult vagy lassult.
„Tanulmányunk egyértelműen azt mutatja, hogy jelenleg az inflációs rátával történő megfelelő indexálás 45 lejről 50 lejre történő emelést jelentene. Ugyanakkor arról is lehet beszélni, hogy ezt az emelést egyelőre ne hajtsuk végre. Ha első lépésként visszavonjuk az egészségbiztosítási járulékot, vagyis nullára csökkentjük azt, akkor a munkavállalók így is hozzájuthatnak ahhoz a 4,50 lejhez. Nem az utalvány értékének emelésével, hanem egyszerűen azzal, hogy megszüntetjük az egészségbiztosítási járulékot ezekre az utalványokra. Így legalább ezt a terhet levesszük róluk. Többféleképpen is növelhető tehát a vásárlóerő” – magyarázta az Agerpres hírügynökségnek Cristian Păun közgazdász, egyetemi oktató.
A közgazdász szerint a jelenlegi indexálási mechanizmus legfőbb problémája az étkezési utalványok értékének kiigazítására használt képlet. Ez ugyanis két egymást követő időszak áremelkedési ütemét hasonlítja össze, ahelyett, hogy az árak tényleges növekedését venné figyelembe.
