Négy ménnel segítik az erdélyi lótenyésztést
Hargita megye két településére – Gyergyószárhegyre és Gyergyóremetére – is érkezik egy-egy mén abból a négyből, amit a magyar Agrárminisztérium az erdélyi lótenyésztés programjának keretében a helyi lóállomány javítására ajánlott fel.
Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program, amelynek keretében az agrárminiszter négy mént adott át június 11-én a hortobágyi mátai majorban.
Nagy István hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelten fontos, hogy a Kárpát-medence hagyományaira építve a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába kerüljön, ennek jegyében tartozik az agrártárcához hét nemzeti ménes. A szakemberek ezekből választottak ki „négy hibátlan, megnyerő küllemű mént”, amelyek kihelyezésével „segítjük az erdélyi lótenyésztést, lótartást, a mezőgazdaság fellendítését” – mondta Nagy István.
Az MTI tájékoztatása szerint a lovak két Kolozs megyei fogadóállomásra és két Hargita megyei tartóhoz kerülnek: Tordára az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi, Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből egy nóniusz, Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, egy mezőhegyesi félvér kerül, míg Gyergyóremetén a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivér ad új lendületet az erdélyi lótenyésztésnek – emelte ki az agrárminiszter.
Nagy István hozzátette, a felajánlott mének fedeztetésre is használhatók amellett, hogy népszerűsítik a magyar őshonos fajtákat és az angol telivért, amely több magyar lófajta kialakításában vett részt. A tárcavezető elmondta, figyelemmel kísérik, hogy a kísérleti jelleggel kihelyezett mének közül melyik fajta milyen hatást gyakorol az erdélyi heterogén ménállományra küllemi tulajdonságokban, munka- vagy sportteljesítményben.
Az eredményeket időről időre szakemberek értékelik, és döntenek arról, hogy a mének maradjanak-e Erdélyben, vagy térjenek vissza eredeti, magyarországi ménesükbe – jegyezte meg.
MTI