A fedeztetési és elletési tervet hónapokra, nem napokra állítjuk össze, szem előtt tartva az ivarzások jelentkezését, ismétlődését, valamint a vemhesség tartamát. Annak érdekében, hogy a fedeztetési tervet minél reálisabban állíthassuk össze, és minél pontosabban betarthassuk, a nőivarú állatokat figyelemmel kell kísérnünk, és amint az ivarzás jelentkezik, a kellő időben kell fedeztetnünk, hogy vemhesek maradjanak.
Tudnunk kell, hogy nem minden tehén marad vemhes az első fedeztetésre, hanem esetleg másodszor vagy harmadszor is vissza­ivarzik. Éppen ezért a befedeztetett teheneket is figyelni kell, különösen a 19–23. napokon, s ha visszaivarzanak, újra be kell fedeztetni.
Az anyaállatokat minden ellés után pihentetni kell, mert ez a további rendes ivari tevékenységnek és az elléseknek fő feltétele. A szexuális pihentetés az elléstől a következő befedeztetésig tartó időszak, melyre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az ivarszervek helyrejöjjenek. Ez az időszak legalább hat-nyolc hétig tart, a nagyon sok tejet termelő teheneknél akár nyolc-tizenkét hétig is. A fedeztetési és az ellési terv összeállításánál tehát ezt az időszakot feltétlenül figyelembe kell venni, s nem szabad a fedeztetést siettetni, mert komoly zavarokat vonhat maga után, ami végül az állatok meddőségéhez is vezethet. Az ellés utáni első fedeztetést a legcélszerűbb két hónapra beállítani, néha azonban helyes lehet a valamivel korábbi fedeztetés is, de ezt csak az egység mérnöke vagy szakembere állapíthatja meg.
Az alábbiakban látható egy példa, hogyan és milyen formában állíthatunk össze egy fedeztetési és ellési tervet a szarvasmarháknál.

Nagy István Csongor állattenyésztési mérnök, falugazdász,
Székely Gazdaszervezetek Egyesülete