Melegen ajánljuk bevizsgáltatni a sertés húsát!
A háztáji disznóvágások ideje a fagyok beköszöntével kezdődik, a hagyomány szerint pontosan november 30-tól, „disznóölő Szent András” napjától, és általában februárig tart, mivel ebben az időszakban elég hideg az idő ahhoz, hogy a hús könnyebben elálljon. A modern hűtési technológiáknak köszönhetően a hideg már nem nélkülözhetetlen szempont a hús tárolásához – viszont annak állatorvos által történő bevizsgálása annál inkább.
Disznóvágáskor a hús bevizsgálása egészségünk és nyugalmunk szempontjából nagyon fontos: a trichinellózis ugyanis súlyosan megbetegítheti az embert, szélsőséges esetben bénuláshoz vezethet, vagy akár halálos is lehet. Maga a vizsgálat mindössze néhány percig tart, törvény nem kötelezi, de nagyon ajánlott minden levágott sertésnél a mintát állatorvossal megvizsgáltatni – fogalmaz „nem lehet elégszer elmondani”-módon érdeklődésünkre Fodor Levente. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályvezetője felhívja a figyelmet: a legmegfelelőbb a rekeszizomból vett, 100–200 gramm nagyságú minta, és inas részt is kell tartalmazzon, ugyanis a lárvasűrűség az ín és izomrostok közötti átmenet környékén a legnagyobb.
Húsdarabkák a mikroszkóp alatt
A bevizsgálás nem bonyolult: egy üveglemezre rizsszem nagyságú húsdarabokat vágnak a mintából, amelyeket egy másik üveglemezzel lepréselnek, majd nagyító – úgynevezett trichinelloszkóp – alá helyezik, ami által láthatóvá válik a lárva, ha van. A trichinellózis egy parazita által okozott fertőzés, amelyet a Trichinella nevű, cérnaszerű, mindössze másfél milliméter hosszú élősködő okoz. A parazita fertőzött hús elfogyasztásával kerül az emberi vagy állati szervezetbe. Három-négy napon belül kifejlett egyedek lesznek, amelyek a vékonybélben élősködve újabb petéket bocsátanak ki, és a nyálkahártyán keresztül a nyirok- és véráramba kerülve szétszóródnak a szervezetben. Azok a lárvák élnek és fejlődnek tovább, amelyek bő vér- és oxigénellátással harántcsíkolt izomrostokba kerülnek, ilyen például a rekeszizom, a bordaközi izom, a nyelv rágóizom, és itt okoznak az ember esetében gyulladásos klinikai tüneteket.
Az állatoknál tünetmentes a fertőzés, így az élő állatokon gyakorlatilag lehetetlen diagnosztizálni. Emberek esetében a fertőzés az első három napban féreghajtóval még kezelhető. A lárvák 14 nap után betokosodnak, majd hat hónap után beindul a kalcifikálódás és megmaradnak a szervezetben, majd a későbbiekben bénulást okozhatnak.
A trichinellózis kimutatására két módszer áll rendelkezésre. Egyik a trichinelloszkópia, egy mikroszkópos vizsgálati eljárás, amelyet bármely erre felhatalmazott állatorvos elvégezhet – ezt a módszert saját fogyasztásra szánt hús esetében alkalmazzák. A közfogyasztásra szánt húsok esetében a másik, úgynevezett emésztéses módszer kötelező, amit mágneses keverő alkalmazásával, speciális laboratóriumi eljárással végeznek.
A medvétől sem fél
A sertésekbe a fertőzött rágcsálók elfogyasztása által kerülhet a parazita, ezért a gazdaságokban fontos a túlszaporodott rágcsálók irtása. Az élősködő nemcsak a házi disznókban, hanem a vaddisznókban és a medvékben is jelen lehet – Hargita megyében az idén nyolc medvében is kimutatták. A vizsgálat minden levágott hízó után szükséges, mert egymás mellett tartott állatoknál megtörténhet, hogy az egyik fertőzött, a másik viszont nem. A levágott disznók húsát ajánlott azonnal bevizsgáltatni egy erre felhatalmazott magán vagy hatósági állatorvossal.
A szakember rámutat: fontos, hogy a sertéseket a törvényes előírásoknak megfelelően tartsuk, vagyis legyen fülszámuk, és a gazda nevén szerepeljenek az országos adatbázisban. Ez azért is előnyös, mert ha pozitív lesz a trichinellózisvizsgálat, a gazda kártérítést kap, ellenkező esetben viszont az állat elkobzása és megsemmisítése a tulajdonos költségén történik. A fertőzött állatot egyébként az állategészségügyi szabályoknak megfelelően semmisítik meg – vágás után bármilyen más elváltozás esetén az állat tulajdonosának kötelessége értesíteni a helyi állatorvost, aki elvégzi a megfelelő vizsgálatokat.
Sertést csak a megfelelő minősítéssel rendelkező gazda árusíthat: a nagyobb egységek mellett magánemberek is megszerezhetik ezt a minősítést, amely engedélyezi sertések szaporítását, hizlalását és eladását. E nélkül a minősítés nélkül a törvény szerint csak saját fogyasztásra lehet sertést tartani, legtöbb öt darabot, és malacoztatni meg eladni sem szabad – ezért megyénkben is egyre többen igénylik a minősítést.
Ház körül vagy vágóhídon
Székelyföldön máig nagyon sokan hagyományosan, háztáji körülmények között vágják le a felnevelt sertést, de lehetőség van arra is, hogy vágóközpontokban és kisvágóhidakon vágassuk a disznót. A kisebb vágóhidakon kérésre feldarabolják, esetleg fel is dolgozzák az állatot.
Hargita megyében bérvágást végző vágóközpont Csomortánban és Gyergyócsomafalván, kisebb vágóhíd pedig Gyergyóalfaluban működik, illetve van egy nagy kapacitású vágóhíd is Csíkjenőfalván, de ők csak minősített gazdaságokból származó sertéseket vágnak, tudjuk meg István Róberttől. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője szerint megyénkben körülbelül húszezer sertést tartanak, a téli szezonban az állomány megközelítőleg 40 százalékát levágják.
A disznó ára jelenleg élősúlyban 13 és 18 lej között mozog. Vágóhidaknál a félbevágott – belsőségek nélküli – sertés kilónként 20-25 lejért vásárolható meg.
Bár országosan jelen van a sertéspestis – több gócpont is ismert –, Hargita megyében pillanatnyilag nincs probléma. Nálunk az idén Lóvészen volt egy gócpont a tavasszal, egy gazdaságban tíz disznót öltek le, eleveníti fel Fodor Levente. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság járványtani osztályvezetője szerint a sertésekre veszélyes járványt megyénkben május 23-án jelentették be és június 25-én oltották ki. Ezenkívül nem voltak gondok, még a vaddisznóknál sem mutatták ki a fertőzést. Országosan viszont vannak gócpontok, ezért a sertéshús és az abból készült termékek exportja le van állítva, ami jelentős nehézséget okoz az ágazatnak. Exportálni csak a külföldről behozott levágott disznókból készült termékeket szabad, mutat rá a szakember.