A helyi gasztronómiai pontok kialakítását, működtetését az Ivan Patzaichin – Mila 23 Egyesület kezdeményezte 2016-ban, és 2018-ra készült el a jogszabályi keret. A szabályok szerint falusi, vidéki környezetben engedélyezett a gasztropont kialakítása, és jogi vagy magánszemély is igényelheti a beíratását. A gasztroponton a működtető és az ő családja dolgozhat, nem alkalmazhatnak másokat, és egy család csak egy gasztropontot működtethet.
Ahogyan a Visit Harghita Gas­tropoint kézikönyvében olvasható, a helyi gasztronómiai ponton felszolgált ételek kétharmadának háztájéki – állati és növényi – alapanyagokból kell készülnie. Az ételek hagyományos receptek szerint, saját gazdaságból származó alapanyagokból készülnek, frissen szolgálják fel a vendégeknek, az elkészítést követő legrövidebb időn belül. Felhasználhatók konzervált alapanyagok – például lekvár, befőtt, szörp, zakuszka, hústermékek –, amelyek megfelelnek a feltételeknek. Ugyanakkor a gasztroponton felhasznált alapanyag a faluban beszerezhető olyan személytől, aki rendelkezik állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági engedéllyel, és van direkt értékesítésre vonatkozó engedélye. További feltétel, hogy csak saját lakóházban kialakított konyhában lehet főzni, és a napi étkezőlistán legfeljebb kétféle előétel, kétféle leves, kétféle főétel és kétféle desszert szerepelhet. 
A Helyi Gasztronómiai Pont minősítést az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság adja meg, és a Hegyvidéki Területek Országos Ügynöksége biztosít ingyenes gasztronómiai képzéseket, a megszerzett részvételi tanúsítvánnyal pedig be lehet jegyeztetni a cégbíróságon a gasztropontot.

Sokan érdeklődnek, kevesen cselekednek

Szabó Károly a Visit Harghita igazgatója, valamint a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója szerint tavalyelőtt Hargita megyében ötszázan vettek részt a képzésen, de a Visit Harghita adatai szerint mindössze hat működő gasztropont van a megyében, amelyek rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel. Ezek a Gyer­gyó­hol­lón, Vas­lá­bon, a Csík­szent­im­rei Bü­dös­für­dőn, Csík­szent­már­ton­on, Szé­kely­var­sá­gon és Kis­soly­mo­son találhatók.

– Tapasztalataink szerint a legtöbben azért nem létesítenek gasztropontot, mert körülményesnek tartják az engedélyek beszerzését, pedig nem túlságosan szigorúak az előírások. Közel sem olyan bonyolultak, mint egy étterem esetében

– közölte lapunkkal Szabó Károly.
Úgy véli, Brassó megyében példaértékű a helyi gaszt­ropontok működése, ahol már egyesületet – Gastro Local – is hoztak létre ezek pro­motálására. Szeben megyében is sokan élnek ezzel a lehetőséggel, illetve a Duna-deltában is több gasztropontot jegyeztek be. A Vist Harghita igazgatója szerint Hargita megyében is a jó példák hozhatják meg a vidéki gazdák, gazdasszonyok kedvét a gasztropontok létesítésére.

A nagy családi ebédből a vendégnek is jut

A Székelyvarságon levő Medvebarlang nevű gasztronómiai pont működtetője, Bálint Irén elmondása szerint, amikor nekifogtak a gasztropont létrehozásának, könnyen meg­kapták a kellő engedélyeket.  egyébként is nagy adagot főznek, és kapujuk minden vendég előtt nyitva áll. Mint mondta, nyáron sokkal több vendégük volt, mint télen.

– Megéri gasztropontot nyitni, mert aki jól csinálja, az biztosan meg tud élni belőle. Viszont jó lenne, ha nem csak imitt-amott lennének gasztropontok, hanem jól működő hálózat alakulna ki, és annak is örülnénk, ha segítséget kapnánk a reklámozásban, kommunikációban

– mondta Bálint Irén.
Házias fogásokkal, hagyományos ízekkel várják a vendégeket, és a követelményeknek megfelelően majdnem teljesen háztáji alapanyagokból főznek. Halászlevet biztos, hogy nem fog fogyasztani a vendég, de annál valószínűbb, hogy tárkonyos pityókalevest igen.
A csíkszentmártoni Sasfészek gasztropont működtetője, Potyó Judit úgy véli, hogy akkor érdemes ebbe belevágni, ha valamilyen programmal, eseménnyel, a látogatónak élményt nyújtó rendezvénnyel tudják összekapcsolni az étkezést. Hozzátette, hogy a faluban nincs akkora turistaforgalom, hogy nap mint nap vendégeket fogadjanak, de ha eseményeket szerveznek – márpedig falusi por­tájukon gyakran tartanak népszerű rendezvényeket –, akkor jó lehetőségnek tartja a gaszt­ropont működtetését.
Hasonlóan vélekedik a bü­dös­fürdői Muskátlis gasztronómiai pont működtetője is, ahol csak előzetes bejelentkezéssel lehet étkezni. A család nem Büdösfürdőn él, de gyakran fogadnak vendégeket, többnyire magyarországiakat és Csíkszereda környékén élőket. A büdösfürdői gasztronómiai pont működtetői gazdálkodók, négy kisgyermek van a családban, és a főzéshez szükséges alapanyagok többségét ők maguk állítják elő, és amit nem tudnak megtermelni, azt helyi termelőktől vásárolják meg.

– Nincs, amiért ne érné meg a gasztronómiai pont létrehozása, mert nem lehet rosszul kijönni belőle

– összegezte eddigi tapasztalatait a Muskátlis gasztronómiai pont működtetője.