Fürjtenyésztésre, erre a tájainkon nem mindennapi foglalatosság­ra a kíváncsiság, a madarak szeretete, valamint az egészségmegőrzés vitte rá a csíkszentimrei Gergely Zsoltot. Miért különleges? Mert vidékünkön a baromfival és tyúktojással ellentétben, egyfajta idegenkedés tapasztalható az aprócska madarak és még apróbb tojásaikkal szemben. Holott a tenyésztő állítja, a fürjtojás sokkal egészségesebb, mint a tyúktojás, hisz a vitamin- és nyomelemtartalma a többszöröse annak. Mindent lehet belőle készíteni, amit a tojásból, ráadásul nem romlik és a szalmonella sem fenyeget fogyasztásakor a japánfürjek magas, 40 fokos testhőmérsékletének köszönhetően.

Fürjkaland, barátkozni az újdonsággal

A tapasztalatok alapján szűkebb réteg fogyasztja rendszeresen a fürjtojást, aminek az lehet a magyarázata, hogy a székely ember „jó szokásához híven” nehezen barátkozik meg az újdonságokkal, még akkor sem, ha az jó. Betiltani meg nem lehet mindent, csak azért, hogy Székelyföldön is elterjedjen egy-két pompás termék. Gondolok itt a pityókára, amit a legenda szerint ugyanúgy nehezen fogadtak el az itteni emberek, senki sem akart foglalkozni az új „portékával”, ezért a fineszes hatalom betiltotta annak termesztését, és láss csodát mára el sem lehet választani a góbét a burgonyától, még a kenyérbe is belekerül. 
Na de térjünk vissza az apróságokhoz, a pici fürjekhez. Kis helyen elférnek, zajosak, de aki szereti őket, annak a rikácsolásuk kellemes szimfónia lehet. Csík­szent­im­ré­re betérve, a templom felé haladva az utcáról fel sem tűnik a porta, amelyen e különleges gazdálkodás folyik. Csupán a kifüggesztett cégér jelzi, hogy jó helyen járunk, ha fürjtojásra fáj a fogunk: „itt bárki beszerezheti a finomságokat”.

Vevők az Óperencián túlról

A kapun benyitva kutyaugatás fogad. Egy hamisnak tűnő keverék eb próbál elrettenteni, de máris jön a gazdasszony, Erzsébet, aki rendet teremt, kedvesen beljebb invitálva lapunk munkatársait, ugyanakkor a kert távolabbi végéből egy kedves beagle is előkerül, és fotós kollégám legújabb barátjává vált, megkövetelve a törődést, a simogatást. Reggeltől estig bírja a pátyolgatást, jegyzi meg a gazda, Gergely Zsolt, aki éppen Svédországból érkezett vevőit búcsúztatta, akik rendszeres visszajárók és előszeretettel vásárolnak nagyobb mennyiségű fürjtojást, valamint abból készült terméket, hogy mindig legyen egy kis hazai a távoli északi országban, amíg újból hazalátogatnak.
Megtudtuk, hogy Európa számos más országából is akadnak vevők. Magyarországról, Ausztriából, Né­met­or­szág­ból, Franciaországból, Dá­ni­ából is vissza-visszatér­nek az elégedett kliensek. Ez büszkeséggel tölti el a gazdálkodót, viszont azt már kissé keserédesen jegyzi meg, hogy a fürjei által megtermelt tojásmennyiség ideális esetben a településen már el kéne fogyjon, de örül, hogy az érdeklődők, éljenek bárhol is a világban, megtalálják kínálatát.

Autodidakta módon képezte magát

A csíkszentimrei Gergely Zsolt – szabadidejében a helyi fúvószenekarban is tevékeny –, ismert gazdálkodó. Szűkebb hazájában, de távolabb is sokan találkoztak már nevével, hisz jó szakember hírében áll. Számos újságcikkben szerepelt már fürjeivel határon innen és túl, mivel jó bornak is kell a cégér, de mindig tud újdonsággal szolgálni.
Leírták róla, hogy „mint minden rendes székely ember, külföldi munkával is próbálkozott.” Történetesen Franciaországban dolgozott pár évet zöldségtermesztésben. Ez idő alatt minden szabadidejét kutakodással töltötte, így nagy szakértője lett a japánfürjeknek, autodidakta módon mindent megtanult főleg a világháló segítségével e kis aprójószágokról. Első fürjeit Udvarhelyszékről szerezte be, de a kezdeti gyakorlati tapasztalatlanság árát ő is megfizette, mint minden kezdő. 2017-ben kezdte a fürjtartást, hobbiként, majd családi vállalkozásként – jövedelem-kiegészítésképpen. Jelenleg felesége támogatja a gazdaságban, a gyerekek már kirepültek a családi fészekből, de azért nem annyira, hogy időnként, amennyiben szükséges, ne segítenének ügyes-bajos dolgokban. A fürjek száma évszakonként változó. Télen akár 700 darabra is felmehet a számuk, de nyáron lecsökken 300-ra is. Mindez a fogyasztással magyarázható, a hideg időszak alatt több tojást fogyasztanak az emberek. Téli időszakban napi 130 tojás is kerül, aminek egy részéből száraztésztát gyárt. Megtudtuk, a termék nagyon keresett – igaz, vannak, akik meglepődnek, mikor meghallják, miből készül, de miután kipróbálták, rendkívül elégedettek lesznek. Kulisszatitokként a gazda megsúgta, egy kilogramm liszthez 40 darab tojást használ, érdekességként pedig megemlítődött, hogy egy tyúktojás 4 darab fürjtojásnak felel meg.

Kúraszerűen fogyasztva csodákra képes

A laskák négy méretben, formában készülnek – vékony, széles, fodros, apró – és készül egy különleges zöldes árnyalatú tészta, mely a tökmagliszt hozzáadásával éri el a kívánt hatást, állagot. Havi vásárokon – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen – is értékesíti portékáit, de székelyföldi kereskedelmi üzletláncokban is kaphatók.

– Erdélyi szinten egyedüli vagyok, aki a vásárokba viszi a nyers tojást és a száraztésztát. Nincsenek nagy tenyészetek, inkább hobbiból tartják a fürjeket. A megélhetéshez legalább 5 ezer darab madár kellene

– mondta.
A teljesség igénye nélkül, amit érdemes még tudni, hogy a testi, szervi és egyben a lelki megtisztuláshoz nagyon nagy segítséget nyújt a csodálatos kis fürjtojás. Bátran, bizalommal fogyaszthatja gyerek, felnőtt, idős, sőt a tojásérzékenyek is kipróbálhatják. Napi rendszeres fogyasztása igazi csodákat tesz, sokkal hamarabb, mint gondolnánk. Cukorbetegeken is segít, és hozzájárul a műtétek után a felépüléshez. Számos, különböző egészségügyi problémákkal küszködő törzsvásárló igazolja és dicséri hatását, igaz, ha valaki kúraszerűen kívánja használni, jobb nyersen fogyasztani.
A fürjek birodalmába lépve meglepődtünk annak méretén, mert bár félezer madárka fogadott rikoltozva – nagyon kíváncsi állatok –, mégsem volt oly nagy az a „királyság”, néhány négyzetméteren speciális ketrecekben tartva – a fürjekre rendkívül igaz a mondás, természetesen szabadon –, sok jó fürj kis helyen is elfér. 

Hűtőből barkácsolt keltető

A keltető üzemelt, érdekessége, hogy egy régi hűtőszekrényből gyártotta saját kezűleg a gazda. A 500 férőhelyes gép hőmérsékletet, páratartalmat szabályoz és kétóránként meg is forgatja a tojásokat. A csibék 16-17 nap keltetés után bújnak ki a tojásból. 
Ha olvasóink közül valaki netán kedvet kapott e különleges madarak tartására, lebeszélném arról, hogy panellakásban tegye azt: noha a madarak magas testhőmérséklete csökkentené a fűtésdíjat, a szomszédok nem díjaznák 
a folyamatos madárcsivitelést. Meg hát nem egyszerű feladat a madaraknak szükséges táp kikeverése sem.
Húsvét közeledtével javaslom a lányoknak, asszonyoknak, hogy lepjék meg a locsolólegényeket pirosra festett apró fürjtojással. Megsúgjuk, mert nekünk is súgták, hogy a szürke színű Celadon fajta fehér tojást tojik, de a hagyományos fürjtojást is lehet festeni.