Idén, aki a levélbetegségektől és a kártevőktől akarja megvédeni a gyümölcsfáit, nagyon kemény munkát kell végezzen – nyilatkozta lapunknak Székely Csaba gyümölcstermesztő szakértő.
Elmondása szerint a változékony időjárás, a párás légkör és a hirtelen felmelegedés kedvező környezetet biztosít, úgymond melegágya a kártevők elszaporodásának.
– Jön egy tízperces eső, utána hirtelen jön a meleg, a nedves levélfelületeken így nagyon gyorsan és könnyen elszaporodnak a gombás megbetegedések. Emiatt már rengeteg panaszt hallottam, csonthéjasgyümölcs-fáknál például a moníliás megbetegedés terjedt el a legnagyobb mértékben – mutatott rá Székely Csaba. – Nálam a gyümölcsösben is látom, akárhogy törekszem, figyelem naponta, naplót vezetek, mégis van gond az érzékenyebb fajtáknál – panaszkodott a termelő, hozzátéve hogy a „párás dunsztnál rosszabbat rendelni sem lehetne a természettől”.
Mint mondta, megelőzni kell a bajt, majd védekezni ellene és kezelni.
– Én is így tettem, sosem vártam meg, hogy a betegség megjelenjen a fákon. Kombináltam a gombák és rovarok elleni növényvédő szereket, sosem használtam ugyanazt a szert, nehogy szerrezisztencia alakuljon ki, és egymás után kétszer-háromszor is lekezeltem a fákat – ismertette preventív kezelési módszerét, mondván az eddigi károk már 25%-os minőségcsökkenést jelentenek betakarodáskor. – Ha a termelő szeretné megvédeni a gyümölcsfáit, úgy hogy azok jó termést is hozzanak, 8-10 naponta permeteznie kell. Nincs más megoldás – szögezte le, megjegyezve, hogy ezt a folyamatot végezve is vannak olyan almafajtái, amelyeknél nemcsak a levélen, de a gyümölcskezdeményben is felütötte fejét a varasodás.

Varasodásra permet és metszés

A szakember részletesebben is beszámolt a gyümölcsfákat érintő kártevőkről és az ellenük való védekezésről, kitérve a gombás fertőzésekre és a rovarok által okozott károkra is. Mint mondta, jelenleg a varasodás jelenti a legnagyobb veszélyt a gyümölcsfákra, főként az alma- és a körtefákra nézve.
– A gombafertőzés először a leveleken látszik, olajsárga és barna foltok jelennek meg, de rosszabb esetben a gyümölcsre is átterjed, ami miatt foltos marad az alma. A fertőzött helyen a gyümölcs meghasad, és további kártevőket vonz, ezzel helyet adva a rothadásnak, a szürkepenésznek, és sorolhatnám – közölte Székely Csaba.
A szakember szerint hasonló gombabetegség a csonthéjasokat is fenyegeti, elsősorban a meggy- és barackfák terméseiben téve kárt.
– A varasodás, ha nagyon elterjed, akár teljesen lombtalaníthatja a fát. Ez ellen egy permetezés és egy korszerű metszés hatásos védekezést nyújt – közölte Székely Csaba, felhívva a figyelmet arra, hogy a lombkorona metszését nyáron is lehet végezni, hogy szellősebbé tegyük. – Ha sűrű a korona, sokkal gyorsabban terjednek a betegségek. Érdemes tőből levágni a méteres-félméteres ágakat, hogy gyérítsük a lombot. Nem lesz ettől a fának semmi baja, sőt jót teszünk vele – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, ha tavasszal bővebb lombozatot hagytunk, most 20 százalékot lemetszhetünk a fa koronájából.  

Levélfoltosság és lisztharmat

Székely Csaba főként az almafákat érintő betegség – a lisztharmat – elleni védekezésre is felhívta a figyelmet.
– Ez ugyan nem csinál nagyobb kárt jelenleg, mert a nagy meleget és száraz időjárást kedveli, de érdemes felkészülni rá, mert megtelepszik a hajtáscsúcsokon, ezzel megállítva a növekedésüket – hangsúlyozta.
Székely Csaba szerint egy szárazabb időszakban még elterjedhet ez a fertőzés is. 
– A szilvafáknál a piros levélfoltosságra érkezett még sok panasz idén, többnyire a kényesebb fajoknál okoz jelentősebb kárt. A gomba okozta fertőzés sárga pöttyökkel jelentkezik, amelyek pirosra, majd barnára váltanak át, végül kilyukad a levél és teljesen olyan lesz, mint a szita – mutatta be a fertőzés karakterjegyeit.
A szakember szerint bár korábban kell elkezdeni a levélfoltosság elleni védekezést, réztartalmú növényvédő szerekkel meg lehet állítani a fertőzés terjedését. 
A moníliás megbetegedéseket már nem sorolta a jelentősen fertőző gombafajok közé, egyrészt mert inkább hűvösebb időben támad és terjed, másrészt, mert már rég késő ellene védekezni. 

Támadó rovarok

A gyümölcsösök második számú főellenségei, a fákat támadó rovarok okozta károkról is kérdeztük a szakembert, mint mondta, ezekből is bőven akad. Az iránt érdeklődve, hogy mekkora kárt okoznak a meggyfák gyümölcskezdeményeiben kikelő lárvák, a szakember közölte: nem jelentenek túlzott veszélyt.
– Egy légynek a lárvája okozza a károsodást, de nem számottevő, egy virágzás utáni kezeléssel ez a támadás kivédhető. Hasonlóképp okoznak kárt a szilvadarazsak lárvái is. Mikor akkora a szilvakezdemény, mint egy búzaszem, csak azt vesszük észre, hogy tömegesen potyog – jegyezte meg.
Kiemelte, nem szabad összekeverni a fertőzést a fizio­lógiai hullással, a kettő között ugyanis van különbség, hiszen a károsodott gyümölcskezdeményt „megfúrta” a darázs, látszik rajta a bemeneti lyuk. A szakember szerint ez a fertőzés is sziromhulláskor előzhető meg egy alapos kezeléssel.
– A kis darázslárva, ami a szilvakezdeményben fejlődik, akkora kárt tud okozni, hogy a termésnek akár 80 százaléka is lepotyoghat a fáról még érés előtt. Mindenképp érdemes erre a kártevőre nagyobb figyelmet fordítani – hangsúlyozta Székely Csaba.
Megjegyezte, hogy a gyümölcsfák termésébe szintén petét rakó molyokkal is sok gond van, ráadásul ezeknek a szaporodási idejét sem könnyű behatárolni, és egy évben két generáció is támadja a fákat. Mint mondta, nem lenne ennyi probléma a kártevő rovarokkal, ha a klímaváltozás nem melegítette volna fel a teleket.
– Kemény telek híján a rovarok áttelelnek, nincs ami meggyérítse a szaporulatot, ezért évről évre egyre több kártevővel kell számolnunk – vázolta. 

Befuccsolnak a házi készítmények

Arra is rákérdeztünk, hogy van-e bármiféle hatékony, házilag bevethető módszer a kártevők ellen, ám a gyümölcstermesztő szerint a házi módszereket könnyen és korán megszokják a támadó rovarok, és visszatérnek a gyümölcsösbe.
– Hallottam sokféle házi készítményről, a csalánlé­permettől a különböző fűszer­zöldségek ültetéséig, hogy azok távol tartják a rovarokat. Nem tartják! A rovarok egy idő után megszokják a fokhagyma vagy egyéb növény illatát, és visszamennek – jegyezte meg.
A gyümölcstermesztő szerint az egyetlen hatékony megoldás a rendszeres per­metezés, valamint fero­mon­csapdák elhelyezése. 
– Ezeket a termékeket és feromoncsapdákat a világhálón bárhol be lehet szerezni, én személy szerint Kolozsvárról szoktam rendelni, és többnyire hatásosak is – zárta beszélgetésünket Székely Csaba, hozzátéve, hogy a csapdákból mindig csak a szükséges mennyiséget érdemes rendelni, mivel legtöbb két évig áll el a hozzájuk tartozó feromonkészítmény.