A veszettség elleni oltással együtt hiába kötelező, a kutyatartók egy része mégis ódzkodik attól, hogy a házőrző ebei mikrocsippel is azonosíthatóvá váljanak a körzeti állatorvosok számára. A megyei főállatorvos szerint az ellenkezés okát – mely a megye házőrző állományának mintegy 5-10 százalékát érinti – a kutyánkénti egyszeri, néhány tíz lejes nagyságrendű kiadás jelenti. Február végén – az országos állategészségügyi stratégiai programban rögzített ütemhez igazodva – Hargita megyében is befejeződött a kutyák és a macskák kötelező veszettség elleni oltási kampánya – tájékoztatta lapunkat Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Habár az oltási kampány lezárult, a házőrzők mikrocsipes azonosítása terén még mindig vannak hiányosságok. – Mindent megteszünk azért, hogy a kutyák veszettség ellen legyenek beoltva. Ugyanakkor kötelező lenne a kutyákat az azonosítást szolgáló mikrocsippel is ellátni. A gazdák és a lakosok egészsége, valamint annak érdekében, hogy járványügyi szempontból védett legyen az állomány, a kutyákat akkor is próbálták beoltani a kollégák, ha nem volt beazonosítva. Meg kell jegyezzem viszont, hogy az oltás ellenére az azonosítatlan ebeket a gazdáknak kötelességük bejegyeztetni az állatorvosi adatbázisba, és értelemszerűen ellátni a mikrocsipes azonosítóval – hangsúlyozta a megyei főállatorvos. Kérdésünkre Ladó doktor leszögezte: az oltási könyvecske – melyben a beoltott eb egyfajta küllemi leírása is szerepel – nem helyettesíti a mikrocsipes azonosítót. Gond – azaz támadás, kutyaharapás vagy elkóborlás – esetén az eb pontos beazonosítását csakis a bőr alá beültetett mikrocsip garantálja – tette hozzá a szakember. A kutyák csipbeültetési kampánya azonban Hargita megyében 90-95 százalékos szint körül elakadt, azon kutyatartók ellenkezése miatt, akik – habár házőrzőik ilyen módon történő azonosítása kötelező lenne – a mikrocsipelés költségeit nem vállalják. – Nem a csip fogyott el. Úgy fogalmaznék, inkább félrecsúszott a kommunikáció. A kutyák csipezése bizonyos költséggel jár – ez kutyánként néhány tíz lejt jelent –, de semmiképp sem akkora kiadást, mint amit a kutya élete folyamán egyetlen alkalommal a gazda nem tudna felvállalni. Fontos lenne, hogy a kutyatartó gazdák ezt megértsék és hathatósabb segítséget nyújtsanak a munkájukat végző állatorvosoknak. A kutyák csipezése terén Hargita megyében nem állunk rosszul, hiszen 90 százalék fölötti ez az arány. Rossznak tehát nem rossz, de a jó nem ilyen – hangsúlyozta a főállatorvos. Apadt a lovak száma, csökkent a kevésvérűség Egyetlen kevésvérűségben szenvedő lovat sem találtak tavaly a Hargita megyei lóállományban az állatorvosok. A hátasokból vett vérminták begyűjtésére az állatorvosok a napokban újra felkeresik a lótartó gazdaságokat, annak érdekében, hogy a minták laborvizsgálata nyomán – ha pozitív esetet találnak – az állományból minél hamarabb kiszűrhessék és kényszervágást elrendelve kiemelhessék az anémiában, azaz a lovak fertőző és gyógyíthatatlan betegségében szenvedő egyedeket. – Tavaly egyetlen kevésvérűségi esetünk sem volt. Reméljük, hogy idén is mentesek maradunk a fertőzéstől. Csökkent a megye lóállománya, de az állatmozgást is jobban kontrolláljuk, ez okán is bizakodó vagyok, hogy a lóállományt a megyében idén is sikerül anémiamentesnek tartani – tette hozzá Ladó Zsolt, megyei főállatorvos.

Domján Levente