Zöld utat kapott az élő juhok exportja, mi több, újabb piacok nyílnak meg a hazai juhtenyésztők számára – közölte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. A helyzetről háromszéki gazdákat is kérdeztünk. A Romániai Juhászok Szakmai Egyesülete kérte a hatóságoktól, adják meg azoknak az országoknak a listáját, ahová exportálhatók az élő juhok. Azért kérték a lista nyilvánossá tételét, mert a köztes kereskedők a felvásárlási ár csökkentése érdekében olyan híreket terjesztenek, miszerint a romániai farmokról tilos a juhok exportja – mondta el az egyesület vezetője, Gheorghe Dănulețiu. Az elnök hangsúlyozta: nem kell félni, az export nyitott. Az állategészségügyi hatóság adatai szerint 2019 és 2021. március 31-e között az országból 3,84 millió egyed juhot exportáltak. A legfontosabb célországok: Szaúd-Arábia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Albánia, Irán, Kuvait, Izrael, Jordánia és más arab országok. 2019-ben a legtöbb juhot Jordániába exportálták, több mint 600 ezer egyedet. 2020-ban Jordánia és Szaúd-Arábia egyaránt 760 ezer juhot vásárolt Romániából. 2021-ben március végéig Szaúd-Arábia a vezető 220 ezer Romániából importált juhval. A vágott juh exportja is lehetséges – a megfelelő hatósági engedélyezések mellett – számos országba. Erre vonatkozó egyezmények vannak többek között az Egyesült Arab Emírségekkel, Jordániával, Iránnal, Libanonnal, Bosznia-Hercegovinával, Kuvaittal, Szingapúrral, Észak-Macedóniával, de a Moldovai Köztársasággal is. Az állategészségügyi hatóság más országokkal is tárgyal az export elindítása érdekében. Felmentek az árak Toró Tibor sepsiszentgyörgyi juhtenyésztő véleményét is kikértük a juhexport, az élő állat árának alakulásával kapcsolatosan. Személyesen nem exportál, mondta el, de van belelátása a dolgok alakulásába. Változott a piac, hiány van az élő állatból, főként bárányból, ez árnövekedést hozott. „Durván felmentek az árak egész Európában” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: adatok erre vonatkozóan ugyan nincsenek, de az Európába érkezett bevándorlók fogyasztása is hozzájárulhat a juhhúsigény növekedéséhez. Ha néhány éve még 6-7 lejt kínáltak az élő állat kilójáért, ma már 14-16 lejt is könnyen megadnak, a vágott juh kilója 15 lej lett. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint nőhet-e tovább az ár, úgy vélekedett, ez elég hihetetlen lenne, de benne van a pakliban. „Ha nincs állat, nő az ár. Aki most tud termelni, akár családi vállalkozásként is szép jövedelemre tehet szert. A juhok takarmányozása szálastakarmányon alapszik, aki ügyes, ezt meg tudja termelni, csökkentheti költségeit” – értékelte a szakember. A bárányok száma meghatározó Dancs Adorján kovásznai juhtenyésztővel is szóba álltunk a téma kapcsán. „A helyzet az, hogy a juhok esetében 2,5 euró élősúly-kilogrammos árral számolok. Ez Franciaországban is érvényes. Tavaly 14-15 lej volt az élő juh kilogrammonkénti ára, ez már nagyon jó. A korábbi 6-7 lejes ár csúfolkodás volt. Idén a kukorica ára 90 bani körül alakulhat, a takarmánygabona ára hozzávetőleg 1 lej. Ilyen árak mellett is gazdaságos, ha 14-15 lejes élősúly-kilogrammos áron értékesítjük az élő juhokat” – állapította meg a lacaune juhok tenyésztésére szakosodott gazda. Dancs egy másik tényezőre is rávilágított: „Ami nem mindegy, hogy hány báránnyal számolhatunk a bárányozás után, tehát hogy egy újszülött állatot vagy kettőt könyvelhetünk-e el. Itt már a fajta és a genetika a meghatározó. Látható, hogy az őshonos berkénk nem tudja felvenni a versenyt a suffolkkal, a texellel, a lacaune-nal. Ezek több tejet és több bárányt adnak. A húshasznú fajtáknál a báránynak ki kell hoznia a termelési költségeket, és jövedelemnek is kell maradnia utána. Ha tejelő juhokról beszélünk, a tej tiszta jövedelem kell hogy legyen. Én például most vágtam le egy augusztus 6-án született bárányt, a vágott súlya 18,6 kilogramm volt. Ezt egy berke soha nem hozza” – számolt be a tenyésztő. Összegzésként megállapította: oda kell figyelni a fajtára, lemondani a rosszról, átállni egy jobbra, vagy legalább megpróbálni az irányított tenyésztést más fajtájú, jobb tulajdonságú juhokkal végzett keresztezéssel is. Okosan kell folytatni a fajtanemesítést – tette hozzá.

Bokor Gábor