Egy év alatt 1,5 százalékkal, 3,6 millió egyedre apadt a hazai sertésállomány. A tenyészkocák száma ennél is aggasztóbb mértékben, 5,6 százalékkal fogyatkozott. A feldolgozóknak nem sok választása marad: a hazai sertéshústermelés becslések szerint már csak a szükséglet 25-30 százalékát fedezi.

A hazai külkereskedelem valóságos rákfenéjét jelenti, hogy évek óta nem sikerül a mezőgazdasági és élelmiszeripari termények, illetve termékek export-importját egyensúlyban tartani. Nem sikerül a mezőgazdaság ígéretes potenciálja ellenére sem, mivel a jelenlegi strukturális változások ellehetetlenítik a két ágazat összehangolt és iramos fejlesztését. Az alkotó láncszemek „törékenyek”, s ezek között van a hazai sertéstenyésztés is.

Nyersanyagot értékesítünk
Induljunk ki abból, hogy a hazai mezőgazdaság GDP-részesedése alig 4%, miközben Románia foglalkoztatott lakosságának 20%-a továbbra is ebben az ágazatban tevékenykedik. Ide vezethető vissza az is, hogy 1990–2018 között Romániának a mezőgazdasági termények és az élelmiszeripari termékek külkereskedelme terén 22 milliárd euró értékű deficitje halmozódott fel. Ugyanezen időszakban Bulgária és Magyarország esetében 1000 euró értékű importra több mint 1300 eurónyi, illetve több mint 1600 eurónyi export jutott.  Másképpen fogalmazva Románia minden 1000 euró értékű import „ellenében” alig 900 euró értékű mezőgazdasági terményt és élelmiszeripari terméket exportált. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a kiváló adottságok ellenére is Romániának csak öt olyan árufélesége van, amely esetében a kivitel meghaladja a behozatalt: a gabonafélék, a különböző magok és magvak, az élő állatok, a rostokból és vesszőből font áruféleségek, s egyes kézműipari termékek esetében.
A prímet a gabona viszi, mely a szóban forgó szegmens összexportjának 35%-át teszi ki. A felsorolásból az is kitűnik, hogy az exportot a hozzáadott értékmentes áruféleségek uralják, ez a magyarázata annak, hogy a fogyasztási javak tekintetében a román külkereskedelem már évtizedek óta deficites.
Érdemes kitérni az élő állatok exportjára is, hisz több mint vétek, hogy nyersanyagok és nem feldolgozott hústermékek kerülnek kivitelre. Ilyen tekintetben tág lehetőség kínálkozna a sertéshúsból készült élelmiszeripari termékek exportjára még az Unión kívüli országokba is. De exportról nem­igen lehet szó, mivel az ország hovatovább jelentősebb sertéshúsimportra kényszerül.

Kivitel nincs, de behozatal bőven
Sajnos a hazai sertésállomány évről évre csökkent: május 1-jén 3,6 millió egyedet számlált, 1,5%-kal kevesebbet, mint a múlt esztendő azonos időszakában. De ennél is aggasztóbb, hogy az elmúlt egy év alatt a kocaállomány 5,6%-kal apadt. Érdekességként, akadnak olyan régiók, ahol az állomány növekedett, s ezek között említhetjük a nyugati és az északnyugati régiót. A 3,6 milliós állomány egyébként a 18 milliós lakosságú országban akár jelentéktelennek is minősíthető, ebből adódóan a feldolgozóipar jelentős mennyiségű sertéshús importálására kényszerül, annak ellenére is, hogy a kínálat beszűkülése miatt a világpiaci ár felfelé ível. A drágulást az afrikai sertéspestis terjedése és a járvány fékezhetetlensége okozza. Emiatt Románia sem exportálhat sertéshúst, de jelen esetben ez lenne a legkisebb gond. A hazai feldolgozóipar így is komoly nyersanyaggondokkal küszködik. Az importált sertéshús rendszerint mélyhűtött vagy gyorsfagyasztott formában érkezik, ami élelmiszerbiztonsági szempontból nem jelent problémát, de vannak olyan termékek, amelyek esetében a friss hús „szavatolja” a kiváló minőséget és magas áron lehet értékesíteni.
A múlt esztendőben Románia 420 millió euró értékben importált sertéshúst, jobbára Spanyolországból, Németországból, Magyarországról és Lengyelországból. Hogy mennyit? Azt pontosan nem tudni, de azt igen, hogy a hazai termelés a fogyasztói szükségleteknek alig 25-30%-át fedezte, legalábbis ezt állítják a piaci elemzők.

Velünk maradt a járvány
Az afrikai sertéspestist jó ideje a hazai állományból sem sikerült kiirtani. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Szakhatóság (ANSVSA) július 20-i jelentése szerint az ország 29 megyéjének 155 helyiségében 272 fertőzési gócot azonosítottak. További 12 megyében afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznó­tetemeket találtak, illetve fertőzött vaddisznókat lőttek ki. Július folyamán 21 új gócpontot azonosítottak, s azzal párhuzamosan 10 gócpontot sikerült felszámolni. Idén a legtöbb afrikai sertéspestissel fertőzött gócpontot Dolj, Teleorman, Bihar, Prahova, Gorj, Vâlcea, Olt, Bákó, Iași és Vrancea megyében azonosították.

A „nagyok” megúszták
A szakhatóság adataiból kitűnik, hogy Temes megyét – ahol az ország legnagyobb sertéstenyésztő vállalkozása, a kínai érdekeltségű Smithfield Románia Rt. működik – a járvány jobbára elkerülte. Az említett cég nem csupán sertéstenyésztésre szakosodott, hanem egyre jelentősebb húskészítmény- és húskonzervtermelése is. Az elmúlt esztendőben alkalmazottainak száma több mint 1100 fővel, év végére 2336 főre gyarapodott. Egyelőre nem sínylette meg a sertéspestis „kártékonykodását” a hazai sertéstenyésztés toplistájának második helyezettje, a dán érdekeltségű Premium Porc Csoport sem. A külföldi befektető 15 évvel ezelőtt érkezett Romániába, több sertéstenyésztésben „érdekelt” céget is létesítve. Legutóbb a Brăila megyei Ianca helyiségben 1,6 millió eurós beruházás révén létesített egy 26 hektáros területen két farmot, amelyek átadására februárban került sor. Ilyenképpen a komplexum évi kapacitása 13 600 egyeddel bővülve meghaladja a 600 ezret. Amúgy a dán csoportnak Romániában 10 bejegyzett cége van és vertikálisan integrált tevékenysége a gabona- és a takarmánytermesztéstől kezdve a sertéstenyésztés minden részét lefedi. A csoportnak sertés­farmjai vannak Brăila megyén kívül Brassó, Konstanca, Szeben, Olt és Vrancea megyében is. És még néhány számadat: az elmúlt 15 év során az anyacég, a DCH International Holding több mint 181 millió euró értékű beruházást eszközölt, a múlt esztendőben meghaladva a 91 millió eurós üzleti forgalmat, alkalmazottainak száma pedig megközelítette az 500-at.