Noha az idei szezon nagyon sok esővel áldott meg, azért az ön­tözésre mindenki felkészült már, és egy kis rutint is sikerült szerezni, amelyet augusztusban tovább kama­toztathatunk. Aki bőségesen végzett ápolási munkálatokat (fűnyírás, hó­naljazás, gyomlálás stb.), komposztládái valószínűleg már annyira megteltek, hogy érdemes egyet átforgatni a kom­posztot. Itt az a lényeg, hogy az alsó, korhadtabb részek felülre, a felső, ke­vésbé korhadt rész alulra kerüljön, egy kis keveréssel egybekötve. Ezt elvégezve, őszire szép érett komposztot kaphatunk, amit kiszórhatunk a kertbe, és lesz hely a lehulló leveleknek is.
Zöldségeskertünkben a melegigényes növények is kezdenek ,,bedurranni’’, hü­velyes zöldségeink is bővelkednek a termésekben (borsó, paszuly), a gyö­kér­­zöldségekkel ültetett ágyások azon­ban felszabadulnak erre az időre. Itt a lehetőség a kelbimbó, kapor, fekete retek, mezei és tépősaláták, spenót és sóska, de akár póréhagyma és áttelelő vöröshagyma is kerülhet a talajba. A nyári vetéseket nagymértékben befolyásolja az ideális talajmunka, úgyhogy különös gonddal végezzük a munkálatokat. Könnyebben kiszárad a talaj, és a melegebb idő hatására gyorsabban fejlődnek a gyomok is, úgyhogy mindenképp igyekezzünk minél inkább gyommentes, egyenletes, apró morzsás talajt előkészíteni kul­túrnövényünk számára. Ha ügyesek vagyunk, és a locsolást sem felejtjük el, egészen a tél beálltáig friss zöldségek kerülhetnek majd az asztalra.

Apropó, magvetés! Elvirágzó zöldség­növényeinkből ne felejtsünk el magot szedni, hiszen jövőre is szeretnénk ültetni belőlük.
A gyógy- és fűszernövények szedésének is eljött az ideje. Frissen is fogyaszthatók, de ha egész évben szeretnénk fogyasztani, akkor tárolás előtt szárítani szükséges. A szárítást árnyékban szellős helyen vé­gezzük, vékony rétegben kiterítve. A napon szárított gyógynövényekben az UV-sugárzás hatására elbomlik a hatóanyagok nagy része, és elveszíti gyógyhatását. A nem megfelelően szá­rított növények pedig befüllednek, pe­nészedni kezdenek, ilyen állapotban pedig nem használhatók.
A szőlősgazdák a tőkék zöldmunkáival foglalkoznak. A zöldmetszés, hajtás­válogatás elengedhetetlen a fürtök megfelelő fény- és tápanyagellátása érde­kében. Letermett gyümölcsfáinkon ilyenkor kell elvégezni a nyári metszést (cseresznye, meggy, barack­fajták). A nyá­­ri metszéskor, bár kevésbé átlátható a korona, intenzívebb a seb­gyógyulás, ezért kedvező a növény egészségére nézve. A szil­va szedése mellett eljött a nyári alma- és körtefajták ideje is. Továbbra is fontos ezenkívül a gyümölcstermő növények megfelelő tápanyag-utánpótlása, illetve a beteg­ségek/kártevők elleni védekezés, hogy megfelelő egészségi állapotban tart­suk növényeinket, ugyanis most ala­pozzuk meg a jövő évi termést. Hogyan? Gyümölcstermő növényeink augusz­tusban differenciálják a virág­rügyeket, amelyekre nagy gonddal tekin­tünk a metszés során, és amelyek a jövő évi termést fogják adni.

Aki lemaradt a tavaszi oltásról, vagy valami miatt nem sikerült, és nem akarja megvárni a jövő évet, annak most itt a lehetőség az alvószemzésre. A szemzés, akárcsak az oltás, egy ve­getatív (xenovegetatív) szaporítási mód­­­szer, amely gyakorlatilag klónozást jelent. Tovább visszük a génállományt teljes mértékben. A szemzést fás szárú növényeknél alkalmazzák, gyümölcsfák, rózsák stb. Nincs is másra szükségünk, mint egy életerős friss hajtásra (nemes), egy alanyra, oltóbicskára (vagy bármilyen éles vágóeszközre, például szike), kötö­zőszalagra és egy kis gyakorlásra. Aján­lom, hogy mindenki egyszer levágott ága­kon gyakoroljon picit, és ha úgy érzi, hogy már mestere a mozdulatoknak, akkor végezze el a vágyott növény szemzését.
Ha már augusztus, akkor ne felejtsünk el egy kis időt a pihenésre is szánni, használjuk ki a nyár végét az őszi betakarítás megkezdése előtt.

Fülöp Alpár kertészmérnök, falugazdász, Székely Gazdaszervezetek Egyesülete