Elsőként virágzó gyümölcsök
Májusi lapszámunk kertészeti rovatának főszereplője a kajszi- és az őszibarack. Két kedvelt gyümölcs, melynek termesztéséről, gondozásáról és az őket érintő betegségekről alább olvashatnak.
A barackra gondolva mindig egy kicsit behúzom a nyakam, hisz gyerekkoromban elég sok barackot kaptam, aminek sehogy se lehetett kiköpni a magját. Ma már úgy gondolom, a kajszi- és az őszibarack a nyári gyönyörök édes kísérői. Ahogy beköszönt a nyár, az édes gyümölcsök királyai, a kajszi- és az őszibarack újra előtérbe kerülnek az étkezésben és a kertekben egyaránt. Miért is olyan különlegesek?
A gyümölcsök közül elsőnek virágoznak, ráadásul nagyon gazdagon és látványosan. Ezenkívül a gyümölcsök nem csupán finom ízükkel kápráztatnak el minket, hanem jótékony hatással vannak az egészségünkre is. Vegyük hát közelebbről ezt a két nyári csemegét!
A kajszi: az élet napfénye
A kajszi egyike a nyár jellegzetes gyümölcseinek, melyet szívesen fogyasztanak frissen, illetve számos más étel és ital összetevőjeként is használnak. Kiváló C-vitamin-forrás, amely segít erősíteni az immunrendszert és megvédeni szervezetünket a betegségekkel szemben. Emellett a kajszi magas rosttartalma segíthet megőrizni az emésztési rendszer egészségét és javítani a bélmozgást. A kajszi gazdag béta-karotinban és A-vitaminban is, amelyek fontosak a szem egészségének megőrzésében és a látás javításában. Rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a bőr egészségéhez is, mivel segíti a bőr hidratálását és megújulását, így megelőzve a szárazságot és az öregedés jeleinek megjelenését.
Az őszibarack: az édes érlelődés
Az őszibarack, a nyár másik kedvelt gyümölcse, szintén kiemelkedő tápértékkel rendelkezik. Gazdag C-vitaminban és A-vitaminban, ami hasonlóan jó hatással van az egészségre, mint a kajszi. Emellett az őszibarackban megtalálható kálium segít szabályozni a vérnyomást és támogatja a szív- és érrendszer egészségét. Az őszibarack különlegessége azonban az, hogy magas antioxidáns-tartalommal rendelkezik, beleértve a likopint és a zeaxantint is, amelyek fontosak az egészséges sejtek védelmében és a szabad gyökök elleni harcban. Ezek az antioxidánsok segíthetnek csökkenteni a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, beleértve a szívbetegségeket és a rákot.
Termesztéstechnológiai ismeretek
Környezetünkben, Székelyföldön általában nem szoktuk ajánlani az őszibarack, de főleg a kajszibarack ültetését, az utóbbi években azonban egyre jobb eredményeket sikerült elérni, ami egyrészt a klímaváltozásnak, másrészt a növénynemesítésnek köszönhető. A barackokra jellemző a korai virágzás, ami veszélyes a fagykárok miatt, ezért ha ültetni szeretnénk, akkor közeli faiskolából válogassunk, és a késői virágzású fajtákat keressük. Minden esetben ajánlom, hogy hallgassanak a faiskolásokra, mert tapasztalataik révén ők tudnak a környezetre való tekintettel a legjobb információkat adni. Lehetőleg kerüljük a nagy áruházakból való vásárlást.
A friss virágok, hajtások fagytűrését egy ábrával szemléltetem. Késői fagyok esetén kis fák esetében fátyolfóliával, nagyobb fák esetében füstöléssel vagy fagyvédelmi öntözéssel tudunk védekezni, ez általában nagyon költséges és munkaerőigényes, ezért jellemzően csak intenzív ültetvényekben, szőlősökben szokták alkalmazni.
Ültetés előtt fontos a tő- és sortávolság meghatározása. A barackoknak legalább 7 × 4-es vagy 7 × 5-ös térállást ajánlanak 357-285 fa/ha igénnyel. Az ültetést követően rögtön elkezdődik a koronaalakítás. A termelés szempontjából fontos a megfelelő koronaforma meghatározása és kialakítása. A baracktermelés bevált koronaformái a tölcsér és a katlan koronaformák (sudár/központi tengely nélküli koronaformák). A vázágak nagyban befolyásolják a gyorsabb termőre fordulást, kezdetben nagyobb terméshozamokat, gépi, valamint kézi munkák könnyítését, valamint a növényvédelem hatékonyságát.
Az őszibarack alanyait tekintve nem beszélgetünk univerzálisan bevált fajtáról, a különböző ökológiai adottságoknak megfelelően más-más fajták alkalmazkodnak jobban. A keserűmandula alany a száraz, meleg, meszes kötött talajokra való. A vadőszibarack a lazább, homokos vagy vályogtalajokat kedveli. A szilvamagonc alanyokat hűvösebb, nedvesebb, agyagosabb talajokon alkalmazzák elsősorban. A kajszi esetében kevesebb alany áll rendelkezésünkre, legnagyobb arányban mirobalán alanyt használnak a termelők.
Nemes fajták tekintetében az őszibarackok esetében megkülönböztetjük a friss fogyasztású molyhos héjú, sárga vagy fehér húsú, valamint a nektarin- és az ipari fajtákat.
A növényvédelmet a kajszival kezdeném, ugyanis itt vannak sajátosságok. A sarka vírus mellett a legveszélyesebb betegsége a kajszigutaütés, melyet a Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, a Leucostoma cinctum gomba és a Verticillium dahliae gomba külön vagy akár közösen okoz. Ezek a kórokozók sebzéseken vagy a legutóbbi gyökereken keresztül kerül a fa törzsébe, elfogyasztják a fából a cukrokat, így a növénykondíció mellett romlik a fagytűrő képesség is. Ha ezeket sikerült elkerüljük, akkor még mindig van egy, mégpedig a csonthéjasok jellemző gombabetegsége, a monilinia laxa, amely virágokon keresztül támad, ezért lemosó permetezés, valamint fehér bimbós állapotban is kell védekezni. A későbbiekben már nagyobb problémát általában csak az sztigminás levéllyukacsosodás betegség szokott okozni, vagy az utóbbi időben a lisztharmat.
Kártevők közül a kéregmoly, kis téli araszoló, szilvalevéltetű, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, cserebogár egyedekkel találkozhatunk.
Most lássuk, mi eheti meg előlünk az őszibarackot. A kártevők közül többféle pajzstetűfaj, levéltetvek, de akár atka-, takácsatkafélék is megtámadhatják növényünket a barackmoly és a gyümölcsmolyok mellett. Kórokozók közül a kajszigutaütést okozó baktérium és gombás betegségek itt is megjelenhetnek, valamint a moniliniához hasonlóan fertőz és levéltetű-fertőzésre hasonlít a tafrinás gombabetegség is, ami az őszibarack legjellegzetesebb betegsége. Számíthatunk még lisztharmatra és sztigminás levéllyukacsosodásra is.
Fülöp Alpár növénytermesztési szaktanácsadó, falugazdász