Mikor és hogyan szedjük?
A bogyós gyümölcsöket mindig száraz időben, legjobb esetben a délelőtti órákban szedjük, amikor már felszáradt a harmat, de a nap még nem forrósította fel teljesen a bokrot. A málna különösen érzékeny: ha túl melegben szedjük, könnyen megroppan, túléretten szinte magától lepotyog. A ribizli fürtjeit metszőollóval vagy kézzel is lecsíphetjük, majd később a bogyókat leválasztva dolgozhatjuk fel.

Málna szedésekor érdemes kis kosarat vagy műanyag dobozt használni, és nem túl mélyen rakni a gyümölcsöt, mert könnyen összenyomódik. A szedés közben mindig figyeljük, nem bújik-e meg darázs vagy pók a szemek között – a málna különösen vonzó a rovarok számára.

A ribizli kicsit hálásabb ebből a szempontból: jobban bírja a kezelést, és fürtöstől is szedhető. Ha hűvös, szellős helyen tároljuk, néhány napig is eláll anélkül, hogy romlana.

És ami nem tökéletes…
A szedés során elkerülhetetlen, hogy keletkezzen egy adag olyan gyümölcs, amely már nem alkalmas friss fogyasztásra: túl érett, kissé megnyomódott, sérült vagy lehullott. Ezeket sem kell kidobni – sőt, kifejezetten értékesek lehetnek, ha tudjuk, mire használhatjuk.

1. Gyümölcspréselés, szörpkészítés
A hibás szemek is tökéletesek lehetnek házi szörpnek. Elég csak összezúzni, átpasszírozni és cukorral, citromsavval felfőzni – a szűrés során úgyis eltűnnek a kisebb hibák. A kissé túlérett málna különösen jó ízt ad a szörpnek.

2. Gyümölcsecet házilag
Egy régi, jól bevált módszer a gyümölcsecet készítése. Az apróbb, hibás gyümölcsöt egy nagy üvegbe tesszük, felöntjük vízzel, kevés cukrot adunk hozzá, és meleg, de nem napos helyen erjesztjük. Néhány hét múlva már szűrhető is a házi ecet, amit salátákhoz, savanyúsághoz használhatunk.

3. Takarmány az állatoknak
A málna- és ribizlimaradékot – különösen, ha még nem romlott, csak túl puha – a baromfik, disznók is szívesen elfogyasztják. Egy kevés pépes maradék a tyúkok étrendjében kiváló kiegészítő lehet a nyári melegben.

4. Komposztálás
A már tényleg használhatatlan részek se kerüljenek a szemétbe. A bogyós gyümölcsök gyorsan bomlanak, és kiváló szerves anyagot adnak a komposztnak. Ha nagyobb mennyiségben kerülnek bele, érdemes összekeverni száraz kerti hulladékkal (pl. fűnyesedékkel vagy szalmával), hogy ne savanyítsák el túlzottan a keveréket.

A nyár közepén gyakran túl soknak tűnik a termés, és könnyű hajlamos lenni a pazarlásra. Pedig a kert minden morzsája hasznosítható – csak tudni kell, mire jó. A málna és ribizli nemcsak friss élvezet, hanem hosszú távon is értékesíthető – akár lekvárként, akár szörpként, akár a komposztban. Ahogy a régi öregek mondták: a jó gazda nemcsak azt tudja, mit szed le, hanem azt is, mit kezd a leesettel.