Az agrárdigitalizáció környékünkön még gyerekcipőben jár, de elmondhatjuk, hogy mindez nagy előrelépést jelenthet az agrárágazatnak. A termelés hatékonyságát, jövedelmezőségét és versenyképességét emelni, a környezetterhelést és termelési kockázatokat pedig várhatóan csökkenteni fogja. Mára már a gazdaságok bármely szegmensére megoldást találhatnak egy agrárdigitalizációs eszköz  vagy szoftver segítségével. A helyi gazdaságok még idegenkednek az agrárdigitalizáció nyújtotta lehetőségektől, amit nem a rossz tapasztalat, hanem az ismeretlenség idéz elő. A népesség globális növekedése mellett a termőterületek mérete véges, sőt, inkább csökken, amire a megoldás a termelés hatékonyságának növelése lehet. A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra kell felkészülni, illetve szembe kell nézni azzal is, hogy a mezőgazdaság jelenleg is nagy munkaerőhiánnyal küzd. A gazdák hajlani kezdtek a társulásokra, illetve környékünkön is aktuális téma a generációváltás. [caption id="attachment_136212" align="alignnone" width="1080"] Számos innovációs eszköz elérhető[/caption] Mindezek miatt az agrárdigita­lizáció az egyik legnagyobb lehetőség a mezőgazdaság számára, ugyanis a gazdálkodók rendelkezésére álló adatok és információk felhasználásával végzett termelés jelentősen mérsékelheti a környezeti kockázatokat és a környezetterhelést, a hatékonyság növelése mellett. Ezek a digitális fejlesztésekből származó előnyök azonban többnyire még kihasználatlanok. – Azt mondják, hogy az ipari forradalomhoz hasonló változásokon fog keresztülmenni a mezőgazdaság, hisz olyan elemek jelennek meg, amelyek eddig nem léteztek. Az agrárdigitalizáció egy másfajta működést hoz a gazda életébe, másképp tudja szervezni munkáját, a változás pedig az értékesítésen és a beszerzés minőségén is változtat – mondta el Miklós Ervin agrárdigitalizációs szakember. Évek óta a gazdák bizonyos döntéseket hagyományok szerint hoztak, így állapították meg a vetés időpontját, hogy milyen kultúrát használjanak. A gazdák a több évszázados hagyományra hagyatkoznak, miközben megjelentek az agrárdigitalizációs eszközök, amelyek konkrétan kimutatják, hogy egy terület esetében a földnek milyen anyagokra van szüksége. Mindezt azért érdemes alkalmazni, mert a fennebb felsorolt okok miatt is a földjeink összetétele megváltozott, olyan külső tényezőknek vannak kitéve a gazdák, amelyekre nem minden esetben van megoldás. Vannak eszközök, amelyek növénytermesztés esetében felmérik az adott terület minőségét, és ezáltal kimutatható, hogy milyen tápanyagokra lenne szüksége a földnek. Így nemcsak bizonyos szokásokat követnének a gazdák, hanem tevékenységeik, mint a műtrágyázás szükségessége, adatokkal is alá lennének támasztva. – Általában az egészségüggyel példázódom, hiszen mára már ok nélkül senki sem vesz be semmiféle gyógyszert. Első lépés a mérés lesz, ha meg szeretnénk tudni, hogy a vérnyomásunk magas vagy alacsony. Ezt követően, ha magas, akkor bevesszük a vérnyomáscsökkentőt, ha alacsony, akkor elfogyasztunk valamit, ami megemeli azt. Így kell elképzelni a mezőgazdaságot is. Hiába látunk neki a műtrágyázásnak, ha nem pont arra van szüksége a földünknek. Ha egyszer felmérjük és aszerint cselekszünk, hogy konkrétan annak a területrésznek mire van szüksége, akkor valószínűleg az a termés minőségében és mennyiségében is meg fog mutatkozni – emelte ki Miklós Ervin. Bizonyos adatok gyűjtésével egy gazda reális képet kaphat a költségekről és keresletről is egyaránt, ezáltal pedig észszerűen tud további döntéseket hozni. Mindemellett értékesítési szempontból is teljesen más előnyökre lehet szert tenni a digitalizáció révén. Lehetséges a vásárló és termelő között egy még erősebb bizalmi kapcsolat létrejötte részletes tájékoztatással. A gazda tevékenységéről egy teljes kép közölhető, a legelő minőségéről, ahogyan megszületik egy borjú, az hogyan nevelkedik, mit eszik, és a gazda milyen körülmények közt állítja elő termékét. A termék mellé egy bizonyos információ is társul, amely még értékesebbé teszi mindazt. Talán az egyik legnagyobb nehézséget a munkaerőhiány képezi ebben az ágazatban is, amelyre az agrárdigitalizáció már sok szempontból nyújt megoldást. Számos szerepkört tud átvenni és elvégezni, amelyhez addig fizikai munkaerő volt szükséges, mint a fejőrobotok. Állattartás szempontjából is a digitalizáció segítségével össze lehet állítani az ideális takarmányt, amely által a hozam is megnő. A Székely Gazdaszervezetek Egyesületénél megtalálható egy szoftver, amely takarmányrecepteket állít össze, ezáltal javítva a termék minőségét és csökkentve a költségeket. Ez a program lehetőséget nyújt a gazdák számára, hogy optimalizálni tudják a megetetett takarmányt. Kiszámolható, hogy mennyibe kerül összesen a takarmány előállítása, és mennyire kifizetődő a gazda addig alkalmazott módszere. – Ahogyan mostanság mondani szokták, az adat az új arany. A digitalizáció és az adatok gyűjtése segít a gazdáknak abban, hogy megfelelő időben jó döntéseket hozzanak. Minden gazdaságnak, ahol adatok alapján próbál döntéseket hozni, több pénz marad a zsebében. Az agrárdigitalizáció abban segít, hogy a gazdák több pénzt termeljenek, ezáltal kevesebb költség legyen, így természetesen a profit is nagyobb lesz – vélekedett Miklós Ervin. Az agrárdigitalizáció a generációváltás témakörében is megoldást hozhat, hiszen a fiatalok számára vonzóbbá tudja tenni a gazdaságot, így nem a külföldi lehetőségeket veszik figyelembe. Napjainkban a társulások, szövetkezetek száma egyre inkább növekedik, hiszen számos pályázati lehetőségnél előnyt élveznek. Bár még mindig erősen él egy negatív vélemény a gazdákban a múlt tapasztalatai alapján, az agrárdigitalizáció a bizalom fenntartásában is segítség lehet. – Számos pályázati kiírás azt bizonyítja, hogy ha valaki egy társulás tagja, akkor az pluszpontokat ér. A legtöbb ember azért tart a társulásoktól, mert fél attól, hogy a többiek átverik. Erre ismét megoldás a digitalizáció, hiszen minden munkafolyamatról, minden takarmánymennyiségről pontos számokat tudunk kimutatni, így mindenki a reális képet kaphatja – tette hozzá.

Szilágyi Dalma-Orsolya