A Hargita Megye Tanácsa al­in­téz­mé­nye­ként működő Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség egyedüli kedvezményezettként ülteti gyakorlatba a CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért elnevezésű európai projektet, emellett pedig már több mint egy évtizede igyekszik támogatni a Székely termék védjegyet birtokló termelők munkáját. Cilip Árpáddal, az ügynökség igazgatójával beszélgettünk eddigi tevékenységükről, a nyertes pályázatukról, illetve jövőbeni terveikről. – Mennyire befolyásolta a járvány a székely termelőket? – Talán a gazdák, a termelők számára az volt a legnagyobb segítség a járvány ideje alatt is, hogy kitartottunk a vásáraink mellett és a járványügyi előírások betartásával majdnem kivétel nélkül meg is tudtuk szervezni azokat. Ezeket a vásárokat azért is tartjuk nagyon fontosnak, mert az ügynökség általuk próbálja fenntartani a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolatot, nem utolsósorban pedig természetesen szem előtt tartjuk, hogy megélhetést biztosítsunk termelőinknek, illetve a helyiek számára lehetőséget nyújtsunk, hogy könnyen hozzájussanak az egészséges élelmiszerekhez. Mindemellett a vásárainknak komoly gazdasági vonzata is van, hiszen amellett, hogy a helyi termelőket támogatjuk, maga az áruforgalom is városon, megyén belül történik. – Mit érdemes tudni a Székely termék védjegyről? Számíthatnak a termelők újdonságokra? – A Székely termék védjegy kezelése 2021-ben került az ügynökség hatáskörébe, ami azt jelenti, hogy a védjegyodaítélő-bizottság munkáját a kollégáimmal, illetve Hargita Megye Tanácsával közösen adminisztráljuk. Elkészült a módszertana, a Székely termékek szabadalmaztatásának, valamint ellenőrzésének. Ezt hamarosan közzétesszük. Jelenleg 160 termelőnk van, több mint 1200 fajta termékkel. Sokan vannak, akik évek óta kitartanak a védjegy mellett, és mindig újra igénylik. Külön örömünkre szolgál, hogy nagyon sok új termelő is csatlakozik hozzánk. Ez azért is lényeges, mert a Székely termék védjegy jó példájára hivatkozva igyekszünk nagyon jó, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kiépíteni a fiatal gazdákkal, fiatal termelőkkel is, ami sok esetben az itthon maradásukat is szolgálja. – Említette, hogy a fiatal gazdákkal is tartják a kapcsolatot. Ezt egész pontosan hogyan képzeljük el? – 2021 elején indította a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség a diaszpóra-támogatást, amely farmonként 40-50 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kínált azoknak a fiatal gazdálkodóknak és agrárképzettségű szakembereknek, akik külföldről hazatérve saját mezőgazdasági vállalkozást indítanak. Erőteljes tájékoztatási kampányt indítottunk el ezzel kapcsolatban. Ekkor szembesültünk azzal, hogy nagyon sok esetben olyan kritériumokhoz kötötték a támogatások megítélését, amelyeket a termelők túlnyomó része nem tudott teljesíteni. Viszont ennek a pozitív oldala az volt, hogy felvettük mindenkivel személyesen a kapcsolatot, így készítettünk egy adatbázist és rendszeresen próbálunk kommunikálni velük és szembesíteni őket az itthoni lehetőségekkel. A kollégáimmal közösen igyekszünk naprakészen feltérképezni a legtöbb pályázási és piaci lehetőséget, amelyek rendelkezésünkre állnak, és amelyek iránt érdeklődés lehet. Azoknak a fiatal termelőknek, gazdáknak, akik most tértek haza külföldről és nem igazán értik a pályázási folyamatokat, igyekszünk segíteni. Nagyon fontos, hogy akár állat-, növény- vagy gyümölcstermesztésről van szó, legyen ahová bizalommal forduljanak és segítséget kérjenek. Nyilván mi sem tudunk mindent, viszont könnyen elérhetővé tudjuk tenni azokat az információkat, amelyek a kérdéseikre válaszokat adhatnak. Mindenki más-más problémákba ütközik, megoldásukhoz személyre szabott segítség szükséges. Például szeretne valaki külföldről hazajönni és nagyszüleitől venné bérbe az istállót, vagy valaki hazatérne, de nincs számára elérhető terület. Ilyen esetekben igyekszünk felvenni azokkal a szervezetekkel, intézményekkel a kapcsolatot, amelyek megoldást nyújthatnak kérdéseikre. Idesorolnám a Székely Gazdaszervezetek Egyesületét is, amelynek munkaközössége szintén azon tevékenykedik, hogy képzési lehetőségeket biztosítson a gazdáknak, valamint a különböző támogatások igényléséhez szükséges dokumentációk előkészítésében is szerepet vállalnak. – Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége egyedüli kedvezményezettként ülteti gyakorlatba a CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért elnevezésű európai projektet. Miért vágtak bele egy ilyen kaliberű projektbe? – A projekt fő célkitűzései között szerepel az ökológiai, precíziós gazdálkodás népszerűsítése, valamint az új európai stratégia, amely a „Farm to Fork” elnevezést viseli. A program célja az, hogy a fiatal gazdálkodókat az országban maradásra ösztönözzék, támogassák az egészséges élelmiszerek előállítását és biominősítésüket. A Székely termék védjegyet használó termelők között már kialakult mondhatni egy családi közösség, ahol nemcsak ránk hagyatkoznak, hanem nagyon sok esetben egymás segítségére is sietnek. Viszont teljesen újra kell gondolni a módszertant, ahhoz, hogy tudjunk nyitni az európai piac felé is. A tizenegy évvel ezelőtt, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke által kigondolt és létrehozott védjegy értékeit szeretnénk bátran felvállalni nemzetközi piacokon is. Ezért az elmúlt évben benyújtottunk egy közös, az agrárpolitika népszerűsítését célzó pályázatot, amelynek a megpályázott keretösszege több mint 200 ezer euró volt. Azt vállaltuk, hogy a Székely termék védjegycsaládban szereplő termelőknek rendszeres tájékoztatást nyújtunk a közös agrárpolitika alakulásáról, működéséről. Azaz felhívjuk gazdáink, termelőink figyelmét az új közös agrárpolitika útmutatásaira, elképzeléseire, amelyeknek a betartása konkrétan a mindennapjaikat fogja befolyásolni. Mindemellett helyi és külföldi jó példákat szerettünk volna nekik bemutatni, hogy lássanak új módszereket, technológiákat és gyarapodjon a tapasztalatuk gazdálkodás és értékesítés szempontjából is. Ebben az esetben is igyekeztünk figyelmet fordítani a fiatal gazdákra, termelőkre, ezért tartottuk fontosnak, hogy farmlátogatásokat szervezzünk a megye több térségében is középiskolás diákoknak. A járványügyi előírások tiszteletben tartásával az ügynökség a Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen első körben három diákcsoport – a csíkszeredai Kós Károly és a Venczel József szakközépiskolából, valamint a dánfalvi Petőfi Sándor Középiskolából – vett részt három, Hargita megyei gazdaság, valamint egy családi pékség látogatásán, Újtusnádon, Dánfalván és Gyergyócsomafalván. Egy következő farmlátogatás során Csíkdánfalvára utazott a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium két diákcsoportja. A látogatások Csíkdánfalva község különböző gazdaságaiban zajlottak, az első az Angus húsmarhára, a második pedig román pirostarka tejelő szarvasmarhákra szakosodott. Jó volt látni és tapasztalni, hogy a fiatalok milyen szinten érdeklődtek a gazdálkodás iránt. Szeretnénk kezdeményezni a Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen azt is, hogy vakációkban akár gyakornokként, szezonális munkát is végezzenek, az iskola elvégzése után pedig munkaszerződéses viszonyt alakítsanak ki a diákok a helyi vállalkozókkal, termelőkkel, gazdálkodókkal. – Milyen új tervekkel készül a közeljövőben az ügynökség? – Az ügynökség egy nagyon fontos irányvonalat fogalmazott meg, ami a jövőt illeti. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás munkatársaival közösen szeretnénk gasztropontokat létrehozni Székelyföldön, Hargita megyében is. Ezek a gazdálkodók munkáját, termelését, feldolgozását kapcsolnák össze a termékek értékesítésével és a vendéglátással. Ezek olyan egységek, amelyeket a vidéki házak magánkonyhái képviselnek, ahol kulináris termékeket készítenek és szolgálnak fel, a területre jellemző receptek szerint, közvetlenül a fogyasztó, legfeljebb 12 fő számára. A kulináris termékeket elsősorban a gazdaság elsődleges termeléséből származó nyersanyagokból, valamint helyi termelőktől vagy bejegyzett állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági létesítményektől lehet beszerezni. A Helyi Gasztronómiai Pontoknál az ételt csak a tulajdonos vagy annak családtagjai készíthetik el, akiknek az egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Az alapanyagként használt termékek csak saját gazdaságból származhatnak, illetve azokból az ellátóegységekből, amelyek megfelelnek az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Alapanyagként lehet használni a saját gazdaságban nevelt disznót és juhot, azzal a feltétellel, hogy azok be vannak jegyezve a törvénynek megfelelően, illetve az állatorvos megvizsgálta azt a levágás előtt, és a vágás után elvégezték a megfelelő laborvizsgálatokat. Emellett használni lehet a saját gazdaságban nevelt szárnyasokat és nyúlféléket, illetve a tej- és tejtermékeket, tojásokat, halakat, mézet. A Helyi Gasztronómiai Pont létrehozása összehangolható az agropanziók működésével, de szálláslehetőség nélkül is igényelhető a működési engedély. Célunk, hogy minél több Székely termék védjeggyel rendelkező termelő társuljon, karolja fel a gasztropontok ügyét. Nem mellesleg idén megírtunk újra egy pályázatot. Ennek keretében már tervezzük a helyi és hagyományos székely termékek online értékesítését, logisztikai pontjainak kialakítását. A logisztikában és értékesítésben továbbra is szeretne szerepet vállalni az ügynökség, hogy minél több munka alól felmenthessük a termelőinket, ők meg az így nyert időt termelésre tudják fordítani.

Fazakas Bea