Brüsszelben képviselték a helyi termelőket
Szakmai utat szerveztek helyi termelőknek Brüsszelbe, amelyen kiemelték az értékesítési lehetőségeiket, a rövid ellátási lánc fontosságát, a fiatal generációban rejlő potenciálokat, valamint az itthon maradás fontosságát.
Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége szervezése révén lehetőség adódott a Székely termék védjegy népszerűsítésére, illetve hogy az érintett szakemberek közösen is megvitathassák a Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége szakmai utat szervezett Brüsszelbe, ahol a meghívott szakemberekkel vitatták meg a helyi termékek jelenét és jövőjét. Az eseményen többek között jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Varga Péter Miklós közigazgatási tanácsadó, dr. Nguyen Duc Quang, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és innovációs ügyekért felelős intézetigazgató-helyettese, Trucza Adorján, a székelyudvarhelyi Páva tulajdonosa, Szőcs Előd séf, nem utolsósorban pedig Kostandi Katalin, a Benedek húsfeldolgozó üzem képviselője.
– A tizenhárom éves múltra viszszatekintő Székely termék védjegycsalád mérföldkövét sikerült meglépnünk – nyilatkozta Cilip Árpád. – Azért merek ilyen erős kijelentést tenni, mert újraszabtuk a Székely termék levédéséről szóló kritériumokat, a metodológiát és a bizottságot, tehát az elbírálás ma már másképp történik, mint az ezelőtti években. Egyre több helyi termelő fordul hozzánk, hogy szeretne a védjegycsaládhoz tartozni, ami elsősorban annak tudható be, hogy ma már a termelők is belátják ennek hozadékát. Ügynökségünk második alkalommal nyerte meg egyedüli kedvezményezettként a közös agrárpolitika népszerűsítéséről szóló pályázatot. Ez a forrás elsősorban a Székely termék védjegycsalád továbbgondolásáról szól, és sikerült Brüsszelben egy olyan szemináriumot szerveznünk, amelyen hallathattuk a hangunkat. A kistermelők jövőképét szeretnénk erősíteni, hosszú távú életcéljukat, víziójukat igyekszünk megfogalmazni és továbbadni másoknak. Azt is kell látnunk, hogy térségünk a környezeti adottságoknak megfelelően kis, viszont minőségi élelmiszer-termelést tud biztosítani – mennyiségi szempontból nem tudnak a nagyokkal versenyezni, viszont a minőség egyedülálló. A kérdés az, hogy mi ezeket a termékeket különböző védjegyek használatával tudjuk-e értékesíteni megfelelő árban, vagy ki vagyunk szolgáltatva a piacnak, és félkész termékként kell eladnunk őket.
Az eseményen bemutatták a Székely termék védjegycsaládot, annak megalakulását, illetve beszéltek a CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért elnevezésű európai projektről is. A projekt fő célkitűzései között szerepel az ökológiai, precíziós gazdálkodás népszerűsítése, valamint az új európai stratégia, a Farm to Fork. A program célja az, hogy a fiatal gazdálkodókat az országban maradásra ösztönözzék, támogassák az egészséges élelmiszerek előállítását és biominősítését.
– A hosszú távú megoldásokra törekszünk – nyilatkozta az esemény kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. – Büszkék vagyunk a Székely termék mozgalomra. Számos termelőnek biztosítottunk lehetőséget. Most már a fiatalok is látják a jövőt benne, érdemes itthon gazdálkodni, családi vállalkozást indítani. A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége által szervezett vásárokon ma már a termelők el tudják adni a havi munkájuk gyümölcsét. Egyre több kistermelő találja meg a számítását, és már otthonról tudja értékesíteni a termékeket. Továbbra is fontos a szövetkezetek létrehozása, hiszen egyedül nehéz elindulni és hosszú távon megmaradni.
A megyeelnök szerint hosszú távon a Székely termék átalakulásra szorul, mivel ma már nem elég elmondani, hogy helyi termékeket forgalmazunk, hanem minőséget is kell biztosítani hozzá, a minőségen túl pedig szorosabb kapcsolatot kell létrehozni a termelők és a vásárlók között.
– Ehhez az online vásárlás lehetőségét kell biztosítanunk. Biztató és örülünk, hogy egyre több fiatal kezd el itthon vállalkozni, gazdálkodni. Van lehetőség itthon boldogulni, egy kis biztatásra van szükségük a fiataloknak. Gyakorlatilag Hargita Megye Tanácsa, a vidékfejlesztési egyesülete és a fejlesztési ügynökség együtt már kisiskolás koruktól „fogja a kezüket”
– tette hozzá Borboly Csaba.
A Farm to Fork stratégia, mint Varga Péter Miklós közigazgatási tanácsadó elmondta, nem a rövid ellátási láncot jelenti, hanem az úgynevezett termékpályát szeretnék megváltoztatni. Ez azt jelenti, hogy a termelő a termékének jövedelméből ne csak a 10 százalékához jusson hozzá, hanem nagyobb arányban élvezze munkájának gyümölcsét. Ebben az esetben kap még nagyobb szerepet a rövid ellátási lánc fogalma. A rövid ellátási lánc egy olyan logisztikai rendszer, amelyben a termékek vagy szolgáltatások fogyasztókhoz való eljutása minimális közvetítői és távolsági utat tesz meg. A rövid ellátási lánc célja, hogy csökkentse a köztes szereplők számát és a távolsági utazást, így lehetővé téve a gyorsabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátást.
A hagyományos, hosszú ellátási láncban a termékek általában több közvetítőn, például gyártókon, beszállítókon, raktárakon és kiskereskedőkön keresztül haladnak, mielőtt a végfelhasználókhoz jutnak. Ez a folyamat hosszabb időt, több energiát és erőforrást igényel, és növeli a környezeti terhelést. A rövid ellátási lánc viszont közvetlen kapcsolatot teremt a termelők és a fogyasztók között. Például egy helyi gazdálkodó közvetlenül értékesítheti a terményét a helyi piacokon vagy a vásárlóknak, vagy közvetlenül szállíthatja azokat a közeli éttermekbe vagy üzletekbe. Ez lehetővé teszi a friss termékek gyorsabb eljutását a vásárlókhoz, csökkenti az élelmiszer-pazarlást és támogatja a helyi gazdaságot.
– Egy szakács szempontjából a technológián túl nagyon fontos a jó, minőségi alapanyag is. Az elmúlt tizenöt évben a szakácsok feladatkörébe tartozik a jó alapanyagok felkutatása, ami ezelőtt harminc évvel nem volt még kérdés sem. Székelyföldön szerencsés helyzetben vagyunk, hisz olyan páratlan minőségű alapanyagokból dolgozhatunk, amelyek egyedülállóak
– vélekedett Szőcs Előd.
Trucza Adorján, a székelyudvarhelyi Páva tulajdonosa kiemelte, hogy ők már régóta szoros kapcsolatot ápolnak helyi termelőkkel, hisz nyitottak a minőséggel és stabilitással szemben. Természetesen ezen termékek alapanyagként való felhasználása azért is jó, mert friss és jó minőségű termékekről van szó, tartható a szezonalitás, kialakul egy közvetlen, jó viszony, és különleges kéréseket is teljesíteni tudnak. Sajnos negatívumok is felsorolhatók, hisz ezen alapanyagok felhasználása magasabb árakat hoz magával, és az ellátás is tud akadozni.
Dr. Nguyen Duc Quang egyetemi tanár az ellenőrzött minőség fontosságát emelte ki, hisz a helyi termékek termelésénél nagyon fontos az élelmiszer-biztonsági körülmények biztosítása.