Az erdőgazdálkodás sokak életében fekete foltként van jelen. Nem igazán kap részletes információkat a nagyközönség ezzel a tevékenységgel kapcsolatban, ezért számtalan vélemény fogalmazódott meg minderről. András Róberttel, a Zetelaki Erdőrendészet vezetőjével beszélgettünk többek között arról, hogy milyen károkat okozott számukra a 2020-as széltörés, illetve, hogy az erdőgazdálkodásnak milyen pozitív hatásai lehetnek ránk és az állatvilágra nézve. – Mekkora helyen terül el erdőrendészetük, és mekkora kár keletkezett a 2020-as széltörés következtében? – Erdőrendészetünk 21 580 hektáron terül el, amely közel hatvan jogi, illetve négyszáz magánszemély tulajdonát képezi. Olyan terület pedig, amely a Natura 2000 közé sorolható közel hatezer hektáron fekszik. Az erdészet területeit pedig közel tízezer hektáron érintette a széltörés. – Miért fontos, hogy a széldöntés által keletkezett kitermelendő famennyiségre hamar elkészüljenek a szükséges dokumentációk, és a kitermelés is gyors lefolyású legyen? – A keletkezett károkat nem lehet elhárítani, csak mérsékelni. A széldöntés gazdasági, ökológiai és népjóléti károkat is okozott. Ennek a mérséklése abban áll, hogy minél hamarabb értékesíthessük és eltávolítsuk a kidöntött mennyiséget, másképp az anyag állapota romlani fog. Fontos, hogy jó minőségű fa kerüljön a piacra, ha minél többet tartjuk a területen, annál gyengébb lesz a minősége, illetve bizonyos fertőzés is elindulhat a bogárpopulációk szaporodásával együtt. – Mit jelent értékbe helyezni egy adott famennyiséget? – Az értékbecslés azt jelenti, hogy felbecsüljük, mekkora mennyiségű faanyagot érintett a széldöntés, megállapítjuk annak minőségét, erről készül egy iratcsomó, és a jóváhagyások után elkezdődik a kitermelés folyamata is. – Az értékbe helyezés máképp zajlik azokon a területeken, amelyek a Natura 2000-hez tartoznak? – Igen, másabb a folyamat ebben az esetben. Környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőséggel közösen mérjük fel a károkat és döntjük el, hogy milyen módon fog zajlani a kitermelés, mely egyedek maradhatnak, és melyeket kell kitakarítani a területről. Ezután következik a mennyiségi és minőségi becslés, az előkészített dokumentációt jóvá kell hagyják, és ekkor kezdődik el a kitermelés. – Mekkora kitermelendő famennyiség keletkezett a 2020-as februári széldöntések miatt? – A széltörések mennyiségét nálunk 350 ezer köbméterre becsültük, ez pedig durván hároméves vágási lehetőséget jelent. Azokon a területeken, ahol a kitermelés befejeződik, két vegetációs időn belül újra kell telepíteni. – Tudnak vagy próbálkoznak az erdőtulajdonosok állami támogatásban részesülni a széltörés által sújtott területek újraerdősítése érdekében? – Sajnos az erdészeti szakmát nem igazán támogatta az állam. Tánczos Barna szenátornak, miniszternek köszönhetően sikerült előrelépni ebben a témában, megteremtették a támogatás jogi alapját, illetve dolgoznak azon, hogy források is legyenek ezekre a területekre, amelyeket természeti okoknál fogva kellett kitermelni.   – Az újratelepítéseket helyi munkacsoportok végzik, vagy munkaerőhiánnyal szembesülnek önök is? – Az újratelepítéseket egyelőre sikerült megvalósítanunk helyi munkaerővel. Viszont egyre inkább fogytán van a munkaerő, valószínű, hogy a jövőben mi is munkaerőhiánnyal fogunk küszködni. – A laikusok számára eléggé negatív kép egy erdőkitermelés. Miért alakulhatott ki mindez? Miért fontos bizonyos erdők kitermelése? – Az erdőgazdálkodás egyik problémája, hogy nehezen kommunikál a külvilággal. Kevés erdészeti szakember van az elérhető területekhez viszonyítva, közel hétmillió hektáros területen durván húszezer erdészeti szakember van. Ennek a húszezer szakembernek elég, hogy gondját viselje ezeknek a területeknek. Mivel a nagyközönséggel való kommunikáció háttérbe szorult, ezért a laikusok úgy gondolják, hogy az erdőhöz nem szabad hozzáérni, nem kell vele foglalkozni, saját magát ápolja. Véleményem szerint ez téves felfogás, ugyanis az erdőinket is ugyanúgy gondozni és ápolni kell, mint bármilyen más területet. Egy mezőgazdasági terület ciklusa egy év, az erdőgazdálkodásnak pedig 120 év. A 120 év folyamán korosztálytól függően az erdő átesik bizonyos változásokon a telepítéstől a vágássá érettségig. A fák intenzív növekedése nyolcvan év körül lelassul, addig köt meg nagy mennyiségű szén-dioxidot. Nyolcvanéves kortól ez csökken, egy idő után pedig gyakorlatilag megszűnik ez a folyamat és teljesen megfordul. A kidőlt, korhadásnak induló faanyagok már gázokat termelnek, ezt a szén-dioxid-mennyiséget pedig úgy lehet megkötni, ha a faanyagot feldolgozzuk és beépítjük épületekbe, bútorokat készítünk belőle, azaz nem égetjük el, és nem hagyjuk elkorhadni. Később az öreg erdő helyére újat telepítünk, ami megint nagy mennyiségű szén-dioxidot fog megkötni az elkövetkező esztendőkben. – Az erdőkitermelés mekkora hatást gyakorol az állatvilágra? – Hatással van a környezetünkre, de az nem számottevő. A kitermelések kisebb területeken folynak, egy 25 ezer hektáros terület esetében évente kétszáz hektáron avatkozunk be, az összterületre felosztva. Nem tudja negatívan befolyásolni az állatvilágot, hisz a vadak pár méterrel odébbállnak, és ugyanúgy élhetik tovább az életüket. A kitermelt területeken pedig megjelennek az erdei gyümölcsök, mint a málna, áfonya, illetve gombák is, ami táplálékul szolgál az állatoknak. A friss hajtások koronáját pedig nemcsak a madarak, hanem az őzek is el tudják érni.

Szilágyi Dalma-Orsolya