Mondhatjuk, hogy a rózsa és a levendula két illatos jó barát, de mint sok jó barátságban, itt is akadnak súrlódások. Mélyre hatoló gyökérzetük miatt erős konkurenciát jelentenek egymásnak, ezért nem ajánlott közvetlenül egymás mellé ültetni őket: a talajért, a napfényért, a vízért és a tápanyagért egyaránt versengenek. A levendula mediterrán félcserje, kedveli a száraz, sovány, köves talajt, míg a rózsa tápanyagban gazdag, komposzttal feljavított földben érzi magát igazán otthon. Május végétől július elejéig virágoznak először, illatban, hatásban és szépségben is csodásan kiegészítik egymást, ha jól választjuk meg helyüket a kertben.
A gyógynövényes kertemben többféle levendula, illatos angol tearózsa és damaszkuszi rózsa él egymás mellett, mindegyik más karakter, más történet, más erő.

Rózsa (Rosa) – a kert királynője
Ha rózsát szeretnénk telepíteni, a legfontosabb, hogy találjunk számára egy napos, szélvédett helyet a kertben. A talajt ültetés előtt mélyen meg kell munkálni, gazdagítani érett trágyával, komposzttal. A rózsatöveket ne ültessük túl sűrűn: szükségük van térre, fényre és levegőre a fejlődéshez.
Fontos tisztában lennünk azzal is, milyen típusú rózsával van dolgunk: futórózsa, bokorrózsa, terülő rózsa, magas törzses, történelmi, tea- vagy teahibridfajta, mindegyiknek más igényei és formái vannak. A piacon többféle kiszerelésben találkozhatunk velük: szabadgyökerű, konténeres vagy viasszal bevont gyökerű változatokban. Én magam is próbálkoztam dugványozással, ez a legolcsóbb és legizgalmasabb módja annak, hogy új rózsát neveljünk.
Ha megkedvelünk egy rózsát valahol, kérjünk belőle egy-két szálat. Olyan hajtást válasszunk, amely már elvirágzott, és a levelek tövénél apró rügyek jelennek meg. A hervadt virágot levágjuk, az alsó leveleket leszedjük, a felsőket meghagyjuk. A szárat földbe szúrjuk, úgy, hogy a levelek kilátszanak, majd egy levágott flakon alját borítjuk rá. A dugó helyén keresztül öntözzük. Ha új hajtások jelennek meg, tudhatjuk: a rózsa gyökeret eresztett. Ekkor levehetjük a flakont, és fokozatosan szoktassuk a növényt a napfényhez és a szabad levegőhöz.
A rózsa szirmából finom, illatos tea készülhet, akár friss, akár szárított változatból. Keverhetjük nyugtató teakeverékhez, női teákhoz, gyümölcsteákhoz is.
Rózsatearecept: 2 evőkanál rózsasziromra 400 ml forró vizet öntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Ez a tea nemcsak finom, hanem E-vitaminban is gazdag. A rózsaszirom antibakteriális, gyulladáscsökkentő, nyugtató, antioxidáns és bőrregeneráló hatású, javítja az alvást és csökkenti a stresszt.
A rózsaszirom fürdővízhez is adható, egy harisnyába kötve kiáztatható. A rózsás lábfürdő oldja az izmokat, nyugtatja az idegrendszert, segíti a méreganyagok távozását. Még hatásosabb, ha közben egy csésze immunerősítő teát is elfogyasztunk. A rózsából készülhet szörp, likőr, illóolaj vagy rózsavíz, a rózsaecet pedig igazi csodaszer: élénkít, frissít, régen még szemcseppként is használták vadrózsa harmatából készítve.

A rózsaszörp receptje:
    • 20 dkg rózsaszirom
    • 1 kg cukor
    • 1 liter víz
    • 2-3 citrom
A szirmokat gondosan átválogatjuk, hogy ne maradjon rajtuk rovar. A cukrot és a vizet felforraljuk, majd hozzáadjuk a rózsaszirmokat. Néhány órát állni hagyjuk, majd belefacsarjuk a citromokat. Ha hosszabb ideig szeretnénk eltartani, adhatunk hozzá kevés tartósítószert. Üvegekbe töltjük, száraz dunsztba tesszük.

Levendula (Lavandula angustifolia) – a lila nyugalom
A levendula az egyik legszerethetőbb növény a kertben, egyszerre dísznövény, fűszer és gyógynövény. Illata megnyugtató, látványa lélekemelő. Júniusban virágzik, és ha idejében learatjuk, akár másodvirágzásra is számíthatunk. A legismertebb változat a francia levendula, de sokféle típusa létezik. A Lavandula angustifolia különösen télálló, hosszú életű: akár 40-50 évig is elél, ha jó helyre kerül.
A levendula legjobban napfényes, meleg, száraz helyen érzi jól magát, minél kövesebb a talaj, annál több illóolajat termel. Öntözni csak ültetéskor szükséges. Szaporítani lehet tőosztással, dugványozással vagy akár magról is.
Szárított virágait kis vászonzsákokban illatosítónak használhatjuk, hosszú hónapokon át megőrzi az illatát. Csokorba kötve, fejjel lefelé, árnyékos helyen szárítsuk.
Levendulatea-tipp: Erőteljes íze miatt mindig keverem más gyógynövényekkel, különben olyan érzés, mintha kölnit innánk. Citromfűvel, kakukkfűvel, méhbalzsammal vagy kevés izsóppal keverve kellemes ital készíthető belőle akár teaként, akár szörpként. A levendula illóolaját szappanokhoz, gyógykenőcsökhöz is használhatjuk.
Gyógyhatása: nyugtatja a túlterhelt idegeket, csillapítja a fejfájást, oldja a stresszt, szorongást, csökkenti a vérnyomást, javítja az emésztést és segíti az alvást. Rovarcsípésre is hatásos, enyhíti a viszketést.
Saját tapasztalat: egész télen levendula-illóolajat párologtattunk a konyhában és a nappaliban. Isteni illat lengte be a lakást, és a férjem egyszer csak megjegyezte:
„Te, mostanában nem is veszekedtünk...”
Valóban: a levendula békét hoz – nemcsak a levegőbe, hanem a szívbe is.

Gáspár Hajnal, füvesasszony