Október az ősz közepe, idén viszonylag melegebb és szá­raz időt ígérnek, úgyhogy sokat lehetünk a kertben. A betakarítás vége felé járunk, készülünk a télre, raktározunk. Beszéljünk egy kicsit a sikeres raktározás követelményeiről! Jellemzően a pincébe, verembe szok­tuk rakni télire szánt zöldségeinket/gyümölcseinket, és már az elején fontos leszögezni, hogy mennyire lényeges a helyiség kitakarítása. Vé­letlenül se kerüljön beteg növényi rész sem tavalyról, sem az idei év­ről. Sepregessünk, törüljük le a port, esetleg mésszel és/vagy nö­vényvédő szerrel fertőtlenítsünk a gombás, baktériumos betegségek, rak­tárkártevők ellen. A fertőtlenítést követően huszonnégy órára zárjuk le a helyiséget, hogy tudjon hatni a fertőtlenítő, majd két napig fo­lyamatosan szellőztessünk. Ez idő alatt személyek ne tartózkodjanak a raktárban.

Tárolt növényeink a tárolás során is lélegeznek, emiatt vizet veszítenek, csökken a tömegük, és még hőmérséklet-növekedés is előfordulhat. 90%-os páratartalom mellett is havonta 1-2%-ot csökken a termények tömege, ezért ne le­pődjünk meg, ha tavasszal ke­vesebb lesz valamiből. Ha kisebb a páratartalom, ez a szám sokkal nagyobb is lehet, ha nagyobb a páratartalom, nagyon nehéz a be­tegségek megakadályozása. A hő­mérséklet 4 Celsius-fok körül az ideális, fontos, hogy 0 fok fölött legyünk, de minél alacsonyabb a hőmérséklet, az enzimek annál lassabban dolgoznak. A tárolás so­rán CO₂ és etilén szabadul fel, ami kedvezőtlen a tárolás szempontjából, ezért néha szellőztetni is kellhet.
A fagyok érkezésére fontos, hogy előre legyünk felkészülve, hiszen biztosan lesznek, a kérdés csak az, hogy mikor. Zöldségágyásainkat fá­tyol­fóliával boríthatjuk. A hajnali órákban 3-4, napközben 6-12 Cel­sius-fok is lehet a fólia alatt, napsütéstől függően. 
Fagyérzékeny dísznövényeinknél is használhatjuk a takarófóliát, pél­dául a törzses rózsa, babérmeggy, japán juhar stb. Nem kell mást tenni, mint szépen felöltöztetni és tavasszal a fagyok múltával levenni a fóliát. A rózsabokrokat visszavágás után hompolhatjuk, vagy falevelekkel, kom­poszttal, fűrészporral is véd­het­jük a fagyok ellen.

Mit kezdjünk a lehullott levelekkel?
Az egyik legjellemzőbb őszi mun­ka a fák lehullott lombjának az ösz­szeseprése. Fontos művelet a meg­előző növényvédelem érdekében. Ezenfelül a lehullott faleveleknek ideális a C:N (szén/nitrogén) aránya, ezért majdnem semmit sem kell tennünk ahhoz, hogy jó minőségű komposzt készüljön belőle jövőre, csak halomba rakjuk, és jövőre már használhatjuk is. Ne bajlódjunk az égetéssel, nemcsak tilos, hanem büdös is, és értékes tápanyagot veszítünk – inkább komposztáljuk. A beteg növényi részeket lehetőség szerint külön gyűjtsük és a szemétbe rakjuk a fertőzések megelőzése ér­dekében. Örökös kérdés, hogy mi legyen a diófalevéllel. A diófa levelét is lehet komposztálni, a benne levő juglon (csírázásgátló) is lebomlik hat hónap alatt, és értékes komposzt lesz a diófa leveléből is. A kulcs a türelem.

Területek felszántása
Októberben elkezdődik a terü­letek felszántása, felásása. A szán­tás helyes elvégzéséhez elen­ged­hetetlen, hogy megvizsgáljuk a talaj nedvességtartalmát. A zó­nánkban jellemző kötött talajok szántása 30 tömegszázalékos ned­­ves­­­ségtartalommal ideális. Ennek meghatározásához vegyünk min­tát a talaj 15 cm-es mélységéből, és vizsgáljuk meg, készítsünk gom­bócot belőle! Ha a gombócot összenyomva rögök képződnek, és szétesik, akkor ideális. Ha nem tudjuk formázni, mert kemény, akkor száraz, ha nagyon képlékeny, akkor túl nedves. Száraz talaj szántásakor nagyobb a vonóerőigény, és a talaj sokkal rögösebb lesz, nem fogunk tudni megfelelő magágyat készíteni. Egy csapadékos, fagyos tél sokat javíthat a rögök elmunkálásában, de hátránnyal indulunk. Csapadékos időjárás következtében, ha a talaj nedvességtartalma meghaladja a meg­felelő értéket, a rögök elke­nődnek, a szántás szalonnás lesz, és az eketalp kialakulásának az esélye is lényegesen megnövekedik. Ilyenkor inkább ta­lajmarós vagy rugós kultivátorral való művelést alkalmazzunk.  Az eke­talpbetegség megelőzése érdekében fontos a szántás mélységének éven­kénti változtatása, még ha csak né­hány centiméterrel is. Szántás előtt juttassuk ki a szerves trágyát, de ügyeljünk a minél hamarabbi alászántásra, ugyanis a trágya táp­ér­téke akár felére is csökkenhet. A ha­táscsökkenést legnagyobb mér­ték­ben a nitrogén nagyon mobi­lis tu­lajdonságának köszönhetjük. A csök­kenés dinamikáját a következő táblázat foglalja össze:
– a szétterített és azonnal alá­szántott trágya hatékonysága 100%;
– a szétterített, de csak 6 óra múlva alászántotté 80%;
– a szétterített, de csak 24 óra múlva alászántotté 70%;
– a szétterített, de csak 4 nap múlva alászántotté 50%.
Ha műtrágyázni szeretnénk az őszi vagy tavaszi vetés előtt, akkor a szántás előtt szórjuk az alap P és K műtrágyát, N műtrágyát csak őszi vetés esetén használjunk.

Fülöp Alpár
kertészmérnök, falugazdász,
Székely Gazdaszervezetek Egyesülete