A tulipánok virágszárait virágzás után vágjuk vissza, a leveleit négy-hat hétig még ne vágjuk le, tudjon táplálkozni és feltölteni a hagymákat tápanyaggal. A botanikai (kisebb termetű, kis virágú) ere­detű fajtákat nem szükséges fölszedni. A kerti tulipánok (nagyobb termetű, virágú, hagymájú) hagymáit azon­ban javasolt felszedni és őszig hűvös, száraz helyen tárolni. Az évenkénti újraültetéssel meg­ala­pozzuk a tavaszi virágzást. Az egynyáriak ültetésével pár­huzamosan kikerülhetnek az udvarra téli búvóhelyeikről kedvenc növényeink is, a leanderek és a muskátlik. Ne feledjük, hogy a cserjék, fák ültetésével nem tudunk elkésni, konténeres, illetve földlabdás kiszerelésben bármikor ültethetünk.
A fű is ilyenkor a legzöldebb! A gyepszellőztetéssel, felülvetés­sel sem vagyunk még elkésve, amire májusban a legjobban kell figyelni, az a rendszeres fűnyírás. Aranyszabály, hogy a levéllemez maximum egy­harmad részénél hosszabbat ne vágjunk, mert stresszeljük a gyepet. Ez májusban hetente nagy­jából két nyírást jelent. Ha dús állományt szeretnénk, mindenképp használjunk gyepre való burkolt műtrágyát. 
Szárazabb időszakokban ne fe­ledkezzünk meg az öntözésről, lehe­tőség szerint inkább reggel locsoljunk.

Gyümölcsöskertünk ápolása
Ha sikerült virágzáskor megvédeni a csonthéjasokat a moníliától, az őszibarackot a tafrinától, akkor kö­­vet­kezhetnek a levéltetvek. A kis méretű kolóniákat alkotó, szívogató, változatos színű rovarokat könnyű felismerni. A friss hajtások, levelek sodródását okozzák, de a vírusok terjesztésében (vírusvektorok) is fontos szerepük van. Ha gyümölcsfáinkon hangyák masíroznak, biztosak lehetünk benne, hogy a csúcshajtásokat már szívogatják a levéltetvek, ugyanis szimbiózisban élnek. A hangyák szá­mára igazi csemege a levéltetvek ürüléke, a mézharmat (ettől lesz raga­csos a levél is), ezért a hangyák még masszírozzák is a levéltetveket, de a levéltetvek ellenségeivel is szem­­­­­beszállnak. A levéltetvek ellen eredményesen tudunk védekezni ­sze­lektív rovarölő szerekkel (pl. Teppeki) vagy széles hatásspektrumú rovarölő szerekkel is (pl. Mospilan 20SG, Decis stb.), az utóbbi kategóriá­ba tartozó növényvédő szerek azonban a hasznos szervezeteket is pusztítják. A hasznos szervezetek közé tar­toznak a levéltetvek természetes ellenségei is, mint a katicák (lárva + imágó), ragadozó poloskafajok, fürkészdarazsak, fátyolkalárvák, vala­­­mint a fülbemászók. Jelenlétüket darázsgarázs- vagy rovarhotel-építéssel elősegíthetjük. 
A csalánleves permetezés kitűnő nö­vénykondicionáló (lombtrágya), de a levéltetvek ellen kevésbé ered­mé­nyes. A paradicsomlevél hasonlóan elké­szítve vagy a narancsolaj hatékonyabb megoldást jelent azok számára, akik nem szeretnének kémiai növényvédő szereket alkalmazni.
Egy másik hasznos megoldás a rovarok ellen a ragacsos szín- vagy feromoncsapdázás, illetve a fero­monos légterítés. A színcsapdák sárga, fehér vagy kék színükkel csalogatják a rovarokat (levéltetvek, molytetvek, szúnyogok, legyek), amelyek ráragadnak a ragacslapra. Jó megoldás a rajzás figyelésére, vala­mint ha sűrűbben helyezünk ki ilyen lapokat, akkor az állományt is sikeresen gyéríthetjük. Hasonlóan működnek a feromoncsapdák is, amelyek illatanyagokkal csalogatják a repülni tudó rovarokat. A feromonos légterítés célja, hogy kertünkben ne találja meg a hím a női egyedeket, így elmarad azok szaporodása.

Gyomok és rovarok
Az áprilisi vetések már szépen növekednek, nem­különben a gyomok is. A gyomok jellemzően gyor­sabban fejlődnek, ezért kiemelkedően fon­tos a megfelelő gyomszabályozás még a gyomok virágzása előtt. A gya­­korlatban legtöbbet emlegetett kapacin (egy nyomvonalú humán erőforrással meg­hajtott kapa) és gyomlálás is kitűnő módszer, de szeretnék pár alternatívát kínálni, mielőtt a gyomokról úgy beszélnénk, mint az ellenségeinkről. Ne feledjük, a legtöbb gyomnövény gyógynövény is! 
A legjobb módszer a talaj­takarás, ami történhet: geotextillel, agrotextillel vagy fóliával, illet­ve lebomló növényi javakkal, szalmával, fűnyesedékkel, ágaprí­tékkal, szalmával vagy akár komposzttal. Ezek előnye, hogy nem engedik a földet kiszáradni, és a gyomokat is visszafojtják. A növényi javakkal való takarás nemcsak a gyomok ellen hasznos, de a tápanyag-utánpótlásba és a talajszerkezet javításába is besegít. A kijuttatásnál arra fi­gyeljünk, hogy kisebb rétegekben használjuk, hogy kultúrnövényünk megfelelően tudjon növekedni. 
Májusban vethetjük a meleg­igényes zöldségeket, de akár már másodvetéseket is végezhetünk. Ilyen­kor van az ideje a cseme­gekukorica elvetésének, és a melegigényes palánták is ilyenkor kerülnek szabadföldbe. Hidegebb éjszakákon fátyolfólia-takarással óv­hatjuk növényeinket. Itt is a lo­csolást inkább reggelre igyekezzünk időzíteni. Az esti locsolás éjszakára párás környezetet biztosít, ami kedvez a baktériumos és gombás betegségek számára.
Zöldségeskertünkbe vagy akár szegélyként is vethetünk, ültethe­tünk gyógy- és aromanövényeket. Az illatos növények nemcsak a kert hangulatát emelik, de a kártevők távol tartásában is sokat segítenek.
Ha még nem fáradtunk el egészen, szedhetünk egy kis friss bodzavirágot, a gyűjtésnél arra fi­gyeljünk, hogy kipufogógázoktól, portól mentes helyről gyűjtsük. 

Fülöp Alpár kertészmérnök, falugazdász,
Székely Gazdaszervezetek Egyesülete