Hirdetés

Az egyik fontos feladat a szobanövények kezelése

Márciussal hivatalosan is elkezdődik a naptári tavasz, minden kertész újult erővel fog neki a munkának. A napsütés jellemzően kicsalogat minket a kertbe, és keresünk is valami elfoglaltságot, de mit lehet ilyenkor csinálni? Egyik legfontosabb teendőnk a fák szakszerű metszése vagy akár a benti növények ápolása.

Cilip-Szilágyi Dalma-Orsolya
Becsült olvasási idő: 5 perc
Az egyik fontos feladat  a szobanövények kezelése
Fotó: Domján Levente

Az év első kertészeti munkái kö­­zé jellemzően a gyümölcsfák met­­szése tartozik. Ha a metszés sikerült, jön a következő feladat: mit kezdjünk a lemetszett ágak­kal? Nagyon sokan elégetik, vagy egy olyan részen gyűjtik össze, ahol nem zavar, pedig nagyon jól tud­nánk hasznosítani, ha ledarálnánk. Nemcsak ideális komposztalapanyag, de talajtakarásnak is kiváló.
Apropó komposzt, mit és mennyit szabad rakni bele? Ne dobjunk a komposztba a kezelt anyagokat (cit­rusfélék), állati maradványokat (hús, csontok), sem ételmaradékot. Fontos, hogy korhadás és ne rothadás induljon el a komposztban. Akkor jó, ha kellően levegős, enyhén nedves és megfelelő a komponensek szén/nitrogén aránya, azaz kb. 30-35 egységnyi szén és egyegységnyi nitrogén. A különböző komposztalkotók szén/nitrogén (C/N)­ arányáról a mellékelt táblázat nyújt segítséget. Jellemzően a nyers anya­gokban magas a nitrogén, a száraz alapanyagokban pedig a szén.

Fülöp Alpár

Különböző komposztalapanyagok C/N arány szerinti csoportosítása

Magas, 200-500:1 C/N arány

papír; fűrészpor; faforgács

Közepesen magas, 60-150:1 C/N arány

fanyesedék; szalma; széna; megszáradt falevél

Optimális, 25-40:1 C/N arány

frissen lehullott lomb; friss istállóalom

Alacsony, 10-15:1 C/N arány

frissen nyírt fű; konyhai zöld hulladékok; zöldség, gyümölcs; frissen

kihúzott, levágott gyom

Nagyon alacsony, 0,8-6:1 C/N arány

vizelet; trágya, csurgaléklé; ganéj

Fülöp Alpár

Rügyfakadás előtt még ajánlott elvégezni a lemosó permetezést is. Itt arra figyeljünk, hogy olyan szert használjunk, amiben van réz és kén a telelő gombaspórák ellen, vala­mint olajos komponenst, a kártevők tojásainak elpusztítása érdekében. A fák törzsének meszelését sokkal célszerűbb az őszi időben végezni, így óvni tudjuk a fát a téli, kora tavaszi fagylécek kialakulásától.
Szabadgyökerű gyümölcsfák ül­­­te­tése már nem javasolt, de konténeres (virágcserepes) növényeket gyakor­latilag az év bármely szakaszában ültethetünk, a fagyos napokat le­számítva.
Csonthéjas gyümölcseinket virág­záskor, különösen hűvös csapadékos időben támadják a monilínia gom­baspórái, a cseresznye és meggy terméseit pedig az antraknózis is. A barack tafrinás levélsodródása, valamint a sztigminás levél­lyuka­csosodás ellen is ilyenkor kell vé­dekeznünk. Ezek a kórokozók csak később okoznak látványos tüneteket, de akkor már nem lehet ellenük védekezni, ezért megelőző jelleggel kell beavatkoznunk ellenük.

Fülöp Alpár

Szobanövényeink ápolása
Esős időben sem maradunk munka nélkül, ugyanis áprilisban a leg­jobb a szobanövényeinket átültetni. A nappalok egyre hosszabbak és a növények egyre élénkebben nö­vekednek, így jól regenerálódnak átültetés után. Fontos, hogy mindig egy mérettel nagyobb edénybe ül­tessünk, az elhalt gyökérrészeket távolítsuk el, az új edény alján pedig hozzunk létre vízelvezető réteget. Átültetéskor használjunk friss virágföldet, vagy keverjünk be komposztot a megfelelő táp­anyagellátás érdekében. Ügyeljünk a különleges igényű növényekre, például az orchideákat speciális orchideaközegbe ültessük, a rodo­dendronok, azáleák pedig a savas talajokat kedvelik.
Minden kert egyik legfontosabb eleme a zöld fű. A tavaszi gyepápolás fontos lépése a gyepszellőztetés. Lényege az elhalt részekből képződő filcréteg eltávolítása. Ez a filcréteg ugyanis megköti és nem engedi a talajba jutni a vizet, gátolja a fű bokrosodását, és kedvez a gombás fertőzéseknek. A gyeplazítás tavasz­szal a leghatékonyabb. Történhet géppel, gyepszellőztető gereblyével vagy akár egy hagyományos vas­gereblyével is. Első lépésként vág­juk rövidebbre a füvet (3-4 cm), szellőztessük, majd szedjük össze a felszínre került elhalt részeket. Ezt követi a tápanyag-utánpótlás, ajánlott felülvetni, majd rend­szeresen locsolni a megfelelő regenerálódás érekében.

Domján Levente

A palántanevelést jellemzően már márciusban meg szoktuk kezdeni, de áprilisban is lehet még palántát nevelni. Fontos azonban ismerni a zöldségek palántázási idejét.

Zeller

10–12 hét

Burgonyafélék

(paradicsom, paprika, padlizsán)

8–12 hét

Káposztafélék

6–9 hét

Kabakosok

5–7 hét

Fejes saláta

3–8 hét

A szabadföldi vetésnek pedig ez a legjobb periódus. Április elején még vethetünk a kora tavaszi zöldségekből, április végén pedig megkezdhetjük a melegigényes növények vetését is. A vetés sikerét nagyban befolyásolja a hőmérséklet, amihez egy kis út­mutatóval szeretnék szolgálni.
A mellékelt táblázatban a zöld­ségnövények hőmérsékleti opti­mu­muk szerint vannak csoportosítva.
A hőmérsékleti optimumhoz vi­szo­­nyítva a zöldségnövények kü­lön­­­­­­­­­böző fejlettségnél más-más hőmér­sékleteket igényelnek az alábbiak szerint:
l nyugalmi állapotban t - 14 °C
l csírázáskor t + 7 °C
l szikleveles fejlettségnél t - 7 °C
l szár- és levélképzés idején t± O °C
l termésképzés időszakában t ± O °C

I. csoport 25 °C

sárgadinnye, görögdinnye, uborka, spárgatök, paprika

II. csoport 22 °C

paradicsom, tojásgyümölcs (padlizsán), sütőtök, bab, kukorica

III. csoport 19 °C

cékla, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zeller, spárga

IV. csoport 16 °C

sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, burgonya, fejes saláta, kötözősaláta, spenót, rebarbara, sóska, téli sarjadékhagyma, metélőhagyma

V. csoport 13 °C

káposztafélék, retek, torma

Fülöp Alpár kertészmérnök, falugazdász, Székely Gazdaszervezetek Egyesülete



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!