Döntetlen játszma A fél pontot érő döntetlen (remi) a sakkjátszma egyik lehetséges végeredménye, mely megegyezéssel bármelyik állásban, bizonyos állásokban pedig kényszerítő erővel jöhet létre. Kötelezően döntetlen a végeredmény, ha olyan állás jön létre, melyben mattadás egyik részről sem lehetséges, vagy pattállás alakul ki, illetve a két királyon kívül egyetlen báb sem marad a táblán. A versenyjátszmákban döntetlen igényelhető háromszori tükörállás, illetve elméleti döntetlenállás esetén, amikor olyan hadállás keletkezett, amelyben szabályos lépések semmiféle sorozatával sem tud egyik játékos sem mattot adni az ellenfél királyának. A parti döntetlen lehet akkor is, ha mindkét fél utolsó 50 egymást követő lépése során sem gyaloglépés, sem ütés nem történt. A sakkgépek megjelenésével bizonyos állásokra ezt 100 lépésre terjesztették ki. A modern versenyjáték kezdetén, a 19. században a döntetlenek nem számítottak be az eredménybe, az győzött, aki előbb ért el egy megadott számú győzelmet. Gyakran újra kellett játszani a pontosztozkodással végződött partit, de az 1867. évi párizsi versenyen mindkét félnek nulla pontot írtak be a táblázatba. A jelenlegi szabályozás, amely megfelezi a pontot, a brit sakkszövetség 1867-es döntésére vezethető vissza. Később is próbáltak olyan szabályokat hozni, hogy ne legyen érdemes megegyezéses döntetlenre törekedni, de ezeket soha nem sikerült általánosan elfogadhatóvá tenni. Létezett valaha a 30 lépéses szabály is, amely tiltotta a 30. lépéspár előtt a játszma döntetlenre adását, de ezt hamar kijátszották a leleményesek. Legutóbb a Carlsen – Nakamura játszma háromszori lépésismétléses, azaz „szabályos” döntetlenjét (1.e4 e5 2.Ke2?! Ke7?! 3.Ke1 Ke8 4.Ke2 Ke7 5.Ke1 Ke8 6.Ke2 Ke7) láthattuk. A 2009-es berlini GM-verseny 8. fordulójában a németek legjobb nagymesternője, Elisabeth Phätz (2474) és a német Raj Tischbierek (2447) nagymester bebizonyította, hogy 12 lépésben is lehet pattállást létrehozni, mely kikerüli a 30 lépéses szabályt, és a háromszori lépésismétlés vagy tükörkép mellett a patt is elfogadható kivétel. A „botrányos patt”-ként elhíresült alkotásuk előtt, 2003 őszén a norvégiai Wewelsburgban Kevin Krug (1863) – Longlong Krutwig (1829) U16-os csatája két lépéssel hamarabb végződik pattal, persze ők az Anna Maria Grossmann (1578) – Jennifer Zemella (1446) U14-es tavaszi partit koppintották le. Egyik „alkotás” sem követendő példa! Phaetz – Tischbierek Nevenincs megnyitás 1.d4 d6 2.Vd2 e5 3.a4 e4 4.h3 f5 5.Vf4 Fe7 6.Vh2 Fe6 7.Ba3 c5 8.Bg3 Va5+ 9.Hd2 Fb3 10.d5 Fh4 11.c4 e3 12.f3 f4 és patt (0,5–0,5). Krug – Krutwig Nevenincs megnyitás 1.a4 a5 2.h4 h5 3.Ba3 e6 4.Bah3 Vg5 5.f3 Vd2+ 6.Kf2 Vc2 7.Vd2 Vb2 8.Vf4 Vb1 9.Vh2 Vc1 10.Kg3 Ve3 és patt (0,5–0,5). KEK a világhálón Az Európai Sakk Unió (ECU) március végén a világhálón rendezte a klubcsapatok Európa-kupáját, melyre 90 csapat nevezett. Kilenc csoportban 10-10 csapat játszott körmérkőzést, köztük két magyar és egy román csapat is van. Az A-csoportban a szombathelyi Haladás VSE Héra Imre nagymester vezetésével a 3. helyen végzett, csak ők nyertek (3–1 arányban) a csoportgyőztes orosz Ladya Kazan együttese ellen. Az utolsó fordulóban azonban az ukrán Green Chess elleni váratlan vereségük fosztotta meg a döntőbe jutástól, ez a sokszoros német bajnokcsapat OSG Baden Baden csapatának sikerült. A németek éltáblása, Rapport Richárd volt, a legjobb magyar nagymester 8 pontot ért el 9 partiból. A Lengyel Huszárok 17 éves nemzetközi mestere, Pawel Teclaf (2505) vezéráldozattal nyert az 52 éves dán Mads Boe (2250) ellen. Teclaf – Boe Réti megnyitás 1.Hf3 d5 2.e3 c6 3.c4 Hf6 4.Hc3 e6 5.Vc2 Fd6 6.b3 0–0 7.Fb2 Ve7 8.Bg1 a6 9.g4 b5 10.g5 Hfd7 11.h4 Fb7 12.h5 e5? 13.Hh4! Fa3 14.Hf5 Vb4 15.g6 fg6 16.hg6 h6?? (16...Fb2 17.a3! Fa3 18.gh7+ Kh8 19.Bg7!! nyer) 17.Hh6+!! gh6 18.g7 Bf6 (18...Bd8 után 19.Fh3 nyer) 19.Vh7+!! és sötét feladta (1–0), mert 19...Kh7 vagy 19...Kf7 után 20.g8V+ matt következik. Egyetemisták világbajnoksága A lvovi Ivan Baberskyj egyetem ukrán nagymestere, Kirill Shevchenko (2599) és a texasi Rio Grande Valley egyetem lengyel nemzetközi mesternője, Antolak Julia (2306) lettek az első FIDE egyetemi világbajnokság férfi és női rapidsakk bajnokai. Csapatban a Missouri egyetem (villámsakk) és a Saint Louis egyetem végzett az élen. Sakktanulmány A moszkvai születésű Vaszilij Vasziljevics Szmiszlov (1921–2010), a sakkozás hetedik világbajnoka az 1950-es évek közepén a világ legerősebb sakkozója volt. A kis híján operaénekesi pályát választó Szmiszlov születésem évében, 1957-ben hódította el a koronát. Azonban csak egy évig örülhetett a címnek, mert a visszavágó jogával élve Botvinnik 1958-ban visszaszerezte a trónt. Szmiszlov 1936-tól kezdve tanulmányok szerkesztésével is foglalkozott és nyolcvanéves korában adta ki Tanulmányaim című könyvét. Az idős exvilágbajnok a földi lét elmúlásának árnyékában, 2000-ben szerkesztett művében is bizonyítja, hogy reménykedni kell, hiszen az anyagi hátrányban lévő világosnak még a második sorra merészkedett sötét gyalogokkal is számolnia kell. De a remény hal meg utoljára, ezért világos a vezérét is feláldozza, hogy pimasz módon két huszárral adjon mattot: 1.Hb3+ Kb1 2.Ve1+!! (2.Hb5?? a1V!! és sötét nyerne) He1 (2…c1V után 3.Hb5!! a1V 4.Hc3+ Kc2 5.Hd4 matt, pedig sötétnek 3 vezére is van a táblán, de 3…Kc2 4.H3d4+ Kb1 5.Hc3+ Ka1 6.Hb3 matt, vagy 3…Ve1 4.Ha3 matt sem csúnya) 3.Hb5!! Vh5+ (3…a1V 4.Hc3 matt és 3…c1V 4.Ha3 matt) 4.Kd8 Bd2+ 5.Hd2+ Kc1 6.Hb3+ Kd1 7.Hc3 matt.

Biró Sándor