Malomverseny Csíkszeredában nagymesterek jelenlétében

HN-információ
Születésnappal összekötött népszerűsítő és egyben pénzdíjas malomversenyre kerül sor Csíkszeredában. Utóbbi versenyre a résztvevők létszámát 40 főben korlátozták, amelybe viszont a szervezők, akik a malomjáték világranglista élmezőnyébe tartoznak, nem fognak nevezni. [caption id="attachment_73243" align="aligncenter" width="486"] Malmozásra hívják az érdeklődőket Fotó: illusztráció[/caption] Ötödik születésnapját ünnepli a Parázska kür­tős­kalács, amelynek tu­laj­donosa, Sánta Elemér ötvözi munkáját a hobbijával, a malom­játékkal. A csíkszeredai Szabadság téren sor­ra kerülő születésnapi ünnepségen – július 10. reggel 8 órától este 22 óráig – kicsiknek és nagyoknak szóló programokat állítottak össze. Többek között nagyszabású malom­játék-ese­ménnyel készülnek. Sánta Elemér ugyanis rendre részt vesz a logikai játék nemzetközi megmérettetésein, és a legutóbbi Európa-bajnokságon az előkelő nyolcadik helyen végzett. Ugyanakkor ezen a kontinenstornán a székelykeresztúri Orbán Csaba a negyedik, a magyarországi Volman Ferenc a harmadik és Bándy György az első helyen zárt. A Szabadság téri eseményen ott lesz Bándy György is. Pénzdíjas verseny Július 14-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületében már élesben fog menni a verseny, hiszen ekkor rendezik meg a városi malomversenyt. A szervezők Sánta Elemér, illetve Bándy György lesznek, míg a versenybírók között Bándy mellett ott lesz Volman Ferenc és Orbán Csaba is. A versenyre nevezők jelentkezését – legfeljebb 40 főt – már most várják. Nevezni előre kell – név, lakcím, telefonszám – e-mailben a következő címre: bandygyorgy.malomlogika@gmail.com. A határidő pedig július 13. A malomjátékon részt venni szándékozók 50 lej nevezési díjat kell majd fizessenek, amely tartalmazza a frissítőt és az aprósüteményeket. A verseny lebonyolítása svájci rendszerben – 9, 11 vagy 13 fordulós, a résztvevők számától függően – fog zajlani. Az első három helyezett az oklevél, a kupa és az érem mellett pénzdíjban is részesül, továbbá lehetősége nyílik majd a négy nagymesterrel egy partit játszani.
A malomjátékról A malom a világon mindenhol elterjedt, kétszemélyes, táblás stratégiai társasjáték, hagyományosan lapos korongokkal játsszák a malomtáblán. A játék célja az, hogy az ellenfél korongjait levegyük, vagy olyan helyzetbe kerüljünk, hogy az ellenfél képtelen legyen lépni. Ennek elsődleges módja a malmok kialakítása (függőleges vagy vízszintes sorokban három korong egymás mellett), ugyanis egy malom létrejöttével levehetünk egy korongot az ellenfél készletéből (abból, ami a táblán van). Ha valakinek csak két korongja marad, elvesztette a játékot, mert már nem tud malmot kialakítani. Viszont ha túl sok malmot alakítunk ki, nagy az esély rá, hogy beszorulunk. Tökéletes játék esetén, vagyis ha egyik fél sem hibázik, döntetlen lesz a játék végkimenetele. Már a késő bronzkori mükénéi kultúra leletei között található malomjáték-karcolat. Elterjedése a Római Birodalomhoz köthető. Első – jelenlegi formáját mutató – ismertetése Ovidius i. sz. 2-ben írt A szerelem művészete című művében található. Az ókori kelták számára a malomjáték ábrája szent, a gonosztól védelmező szerepet is betöltött. A középkori Angliában is nagyon népszerű játék volt, sok neves kolostor kerengőjében találták padokra vésve. Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékában is említésre kerül egy szabadtéri változata, amint „iszap borítja”. Az angol elnevezései a cowboy sakk, illetve morris – ez utóbbi feltehetőleg a latin merellus, vagyis pult, játéktábla szóból ered. A 11. és 18. század között a malom volt az egyik legnépszerűbb táblajáték, ezután fokozatosan kiszorította a sakk.
Darvas Attila




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!