Vaszilij Vasziljevics Szmiszlov Az 1950-es évek közepén Vaszilij Vasziljevics Szmiszlov (1921–2010, képünkön), a sakkozás hetedik világbajnoka, a világ legerősebb sakkozója volt. 1921. március 24-én született Moszkvában, hatéves korában apjától tanult meg sakkozni. Apja, Vaszilij Oszipovics Szmiszlov erős sakkmesternek számított, egy ideig Csigorin tanítványa volt, 1912-ben Aljechint is legyőzte egy játszmában. A fiatal Vászja első sakkkönyve Jan Dufresne sakktankönyve volt, amelyet Lasker Józan ész a sakkban című könyvének mellékleteként adtak ki. Később apja megajándékozta őt Aljechin Legjobb játszmáim 1908–1923 című könyvével is, amely későbbi pályafutására nagy hatással volt. A moszkvai Úttörőház sakkszakkörébe járt, 14 évesen kezdett versenyezni, három évvel később a Szovjetunió ifjúsági bajnoka lett. Alig 19 évesen, 1940-ben Li­li­enthal és Bondarevszkij mögött harmadik lett a szovjet felnőtt bajnokságon, megelőzve Kereszt és Botvinnikot. Egy év múlva a Szovjetunió abszolút bajnoka címért folyó harcban szintén bronzérmes lett, ezúttal Botvinnik és Keresz mögött. E két kiemelkedő eredményéért megkapta a nagymesteri címet. Fejlődése töretlen. A sikerek arra ösztönzik, hogy tovább képezze magát, hiszen ő a földkerekség legfiatalabb nagymestere. A második világháború ideje alatt a nélkülözések ellenére több szovjet versenyen ért el kiváló eredményt, 1944-ben Botvinnik mögött ezüstérmes lett a szovjet bajnokságon, 1945-ben két pont előnnyel nyerte Moszkva bajnokságát és Botvinnik és Keresz mögött a harmadik legerősebb versenyzőnek tartották. Nemzetközi sikerek 1946 nyarán a hollandiai Grö­ningenben Staunton emlékversenyt rendeztek, a húszfős tornát Botvinnik nyerte Euwe előtt, Szmiszlov a harmadik helyen végzett, egyetlen vereségét a nagy rivális Botvinniktől szenvedte el. Eredményei alapján a szovjet sakkvezetés Salo Flohr helyett őt jelölte a Hágában és Moszkvában tartott 1948-as FIDE-világbajnokságra, ahol öt nagymester 5-5 partit játszott egymással. Botvinnik 3 pont előnnyel előzte meg Szmiszlovot és a sakkozás hatodik világbajnoka lett. Kettejük csatájában Szmiszlov 3–2 arányban alulmaradt. Az 1950-es budapesti világbajnokjelöltek tornáján Szmiszlov csak a harmadik helyet szerezte meg, ám még ekkor sem kötelezte el magát életreszólóan a sakkpálya mellett, mert szép baritonja miatt egy időben olyan álmokat dédelgetett, hogy a Bolsoj Opera énekese lesz. Valószínűleg csak akkor döntött végleg a sakk mellett, amikor 1953-ban Bronstein, Reshevsky és Keresz előtt 2 pont előnnyel megnyerte a világbajnokjelöltek zürichi versenyét, s jogot szerzett a Botvinnikkal való megmérkőzésre. Világbajnoki csaták 1954 tavaszán Moszkvában került sor a 24 játszmás Botvinnik – Szmiszlov világbajnoki döntőre. A címvédő 3,5–0,5 arányban elhúzott, de Szmiszlov mesterhármassal 6–5 arányban átvette a vezetést. Újabb két vereség következett, de a – keretünkben szereplő – 14. játszmában Szmiszlov vezéráldozattal kiegyenlít (7–7). Sorozatban újabb két vereséget könyvelt el Szmiszlov, de ezúttal is kiegyenlített, a döntetlen (12–12) végeredmény azonban Botvinnik világbajnoknak kedvezett. Amszterdamban 1956 tavaszán rendezték a világbajnokjelöltek tornáját, melyen Szmiszlov másfél pont előnnyel győzött Keresz és Szabó László előtt. 1957-ben Moszkvában Szmiszlov kemény leckét adott Botvinniknak, 12,5–9,5 arányban elhódítja a koronát és a sakkozás hetedik világbajnoka lett. Azonban csak egy évig örülhetett a címnek, szinte meg sem szárad az oklevélen a tinta, mert a visszavágó jogával élve Botvinnik 1958-ban visszaszerezte a trónt (12,5–10,5). Öreg ember nem vén ember Vaszilij Szmiszlov 62 évesen már 26 éve exvilágbajnok volt, amikor hosszú szünet után a szovjet sakkszövetség szabadkártyájával indulhatott el az 1982–84-es világbajnoki ciklusban. Az előmérkőzéseken mindhárom ellenfele szinte a fia lehetett volna (Szmiszlov 58 éven át élt házasságban, de gyermekük nem született): a 35 éves német Robert Hübner ellen kétszeri rájátszás után döntetlent (7–7) ért el, a sorsolással Szmiszlov jutott tovább, míg a 33 éves Ribli Zoltánt 6,5–4,5 arányban legyőzte. A világbajnokjelöltek döntőjében a későbbi világbajnoki címet is megszerző 21 éves Garri Kaszparovnak sikerült megállítania 8,5–4,5 arányú győzelmével. Mit is mondott az első hivatalos világbajnok Wilhelm Steinitz röviddel halála előtt? „Öreg vagyok ugyan, de senki sem dughatja a fogaim közé az ujját, mert leharapom!” Szmiszlov 74 éves korában, 1991-ben, mintegy megkoronázva hosszú sakkpályafutását, elnyerte a szenior sakkvilágbajnoki címet, melyet akkor rendeztek először. Játékstílusa pozíciós jellegű, és inkább a finom manőverezés, semmint a heves kombinatív elemek dominálnak benne. Kitűnően és nagy precizitással játszotta a végjátékokat. A sakkirodalmat is értékes könyvvel gazdagította, melynek címe: A harmónia keresése. Szmiszlov játékstílusa Szemlélet és játékvezetés nem más, mint egyéniség és alkotás! A pályafutás igazolása a művészi teljesítmény. Átvenni és hasznosítani az egyéniség számára megfelelő stratégiai elveket, és megteremteni az egységet a forma és a tartalom között, kialakítani saját stílusunkat, a sakkozó továbbfejlődésének alapkövetelménye! A megnyitásban, de elsősorban a középjátékba való átmenet során a pozíciós és technikai eszközök felhasználása korunkban elterjedt kockázatmentes stílus. A technikai tudás növelése biztonságérzethez vezet és az élsakkozók döntő többsége az apró előnyök halmozásával, a nagyobb bonyodalmak elkerülésével, a döntetlen „kézben tartásával” kíván sikert elérni. A sok döntetlen a nagy tornákon, több tényező mellett ezt a felfogást tükrözi. Ennek a szemléletvilágnak egyik legnagyobb képviselője, Vaszilij Szmiszlov mondta egy alkalommal Bécsben, a világbajnoki cím megszerzése után: „Az én feladatom, hogy negyven hibátlan lépést tegyek. Ha az ellenfél negyven hibátlan válaszlépést tesz, a játszma döntetlenül végződik, de ha egyetlenegyszer is hibát követ el, feltétlenül érvényesítem előnyömet.” Stílusa nehezen sorolható be bármilyen kategóriába. „Nehéz volna megmondani, miben is rejlik voltaképpen igazi ereje” – írta Szmiszlovról Max Euwe. Sakkaforizma Botvinnik véleménye szerint: „Az 1953–1958-as időszakban vi­tathatatlanul Szmiszlov volt a legerősebb versenysakkozó. Tehetsége univerzális – rendkívül finoman játszik a megnyitásban, jól védekezik, hevesen támad és hidegvérrel manőverezik. A végjátékot már nem is említem, mert az az eleme. Néha olyan döntéseket hoz, hogy mélysége megrendíti az embert. A változat számítási képességének, bátorságának, önállóságának, természeti erőnlétének köszönhetően abban az időben sebezhetetlen volt.” Botvinnik – Szmiszlov Királyindiai védelem 1.d4 Hf6 2.c4 g6 3.g3 Fg7 4.Fg2 0-0 („Tehát Szmiszlov elhatározta, hogy kipróbálja a királyindiai védelmet is.” – írta Botvinnik, aki elégedett azzal, hogy ellenfele – szokásától eltérően – nem ment át 4…d5 vagy 3…c6 4.Fg2 d5 útján a Grünfeld-védelembe.) 5.Hc3 d6 6.Hf3 Hbd7 7.0–0 e5 8.e4 c6 9.Fe3 Hg4 10.Fg5 Vb6 11.h3 ed4! („Ezt a három lépést ellenfelem villámgyorsan tette meg, amin én őszintén csodálkoztam – kommentálta Botvinnik. Valóban, lehet azon csodálkozni, hogy Szmiszlov fel tudott készülni egy olyan változatból, amelyet soha nem alkalmazott.”) 12.Ha4 Va6 13.hg4 b5 14.Hd4 („Arra a következtetésre jutottam, hogy világosnak nincs előnye, és minőségnyerésre kell játszani. Valóban, mind 14.c5 dc5 15.Hc5 Hc5 16.Fe7 He6, mind pedig 14.Fe7 Be8 15.Fd6 ba4 16.Hd4 He5! gazdag játékot biztosít sötét számára” – írta elemzésében Botvinnik. 38 évvel később, 1992-ben Linaresben Juszupov 14.Fe7 Be8 15.Fd6 ba4 16.e5 c5! után a 17.b4?! gyanús lépéssel veszített Kaszparov ellen, pedig 17.Hd4! Fb7 18.Hb5 tartotta volna az egyensúlyt.) ba4 15.Hc6 Vc6 16.e5 Vc4 17.Fa8 He5 18.Bc1 (Botvinnik szerint 18.Vd6 Fe6! 19.Fg2 Vg4 döntetlen.) Vb4 19.a3 Vb2 20.Va4 Fb7! 21.Bb1?? (Nyilvánvaló számolási hiba! „20 perces gondolkodás ellenére nem találtam meg az elemi folytatást, 21.Fb7 Vb7 22.Bc3 Hf3+ 23.Bf3 Vf3 24.Fe7 valószínűleg döntetlen” – írta elemzésében Botvinnik.) Hf3+ 22.Kh1 (Vezéráldozat következik. Lásd az ábrát.) Fa8!! 23.Bb2 Hg5+ 24.Kh2 Hf3+ 25.Kh3 Fb2 26.Va7 Fe4 27.a4 Kg7 28.Bd1 Fe5 29.Ve7 Bc8! 30.a5 Bc2 31.Kg2 Hd4+ 32.Kf1 Ff3 33.Bb1 Hc6 és világos feladta (0–1), mert 34.Vc7 Fd4 35.Vd6 Bf2+ 36.Ke1 Be2+ 37.Kf1 Bh2 után a mattot csak vezéráldozattal tudja késleltetni.

Biró Sándor