Nemcsak versenyeztetésre, hanem sportfelszerelésre, edzőtá­bo­rozásokra sincs pénzük a megyében működő iskolás sportkluboknak. Csíkszeredában tegnaptól a jégkorongozók, a műkorcsolyázók és gyorskorcsolyázók nem edzenek jégen, két csapatot viszont a szülők megmentettek. Maroshévízen csak a röplabdások versenyeztetésére van pénz, a téli sportágakban egyelőre nem tudni, miből fedezik az országos bajnokságon való részvételt. Gyergyószentmiklóson még az előző tanév villany- és fűtésszámláit sem tudták kiegyenlíteni, Székelyudvarhelyen pedig személyzetcsökkentés is volt, nincs kisegítő személyzet, régóta nem vásároltak felszereléseket. [caption id="attachment_78727" align="aligncenter" width="1000"] Ma Bukarestben keresi a megoldást a pénzhiányra Márton Simon Fotó: László F. Csaba[/caption] Országos szinten, így Hargita megyében is évről évre kevesebb költségvetésből gazdálkodnak az iskolás sportklubok. A 2015-ös költségvetéshez képest 2016-ban 34%, 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest 35%-kal csökkent az iskolás sportklubok állami támogatása. Idén is a tavalyihoz képest kevesebb összegből gazdálkodhattak az ISK-k, ám október közepére a versenyeztetésre szánt pénzösszeg majdnem minden intézménynél elfogyott. Krónikus az alulfinanszírozás – fogalmazott lapunknak Macarie Marius, az ISK Maroshévíz igazgatója. Csak röplabdáznak Egyelőre a röplabdaszakosztály versenyeztetése megoldott az ISK Maroshévíznél, ám a téli sportágaknál nagyok a problémák. – Van egy kis szállodánk, amelyből némi bevételre teszünk szert, egyelőre ebből fedezzük a röplabdások kiszállásait. Mivel egy kisbusszal a mérkőzések napján mennek és jönnek a sportolók, így 500-600 lejből megoldunk egy kiszállást, távolságtól függően – nyilatkozta lapunknak Macarie Marius. Az ISK Maroshévíz igazgatója hozzátette, az edzők bérére van pénz, ám már a fűtőanyag beszerzése gondot okozhat. – Hetven-nyolcvan ezer lej kellene a téli időszakban fára, ez egyelőre nincs meg, így nem tudom, mi történik, ha beáll a hideg időjárás – tette hozzá Macarie. A síelők és a szánkósok nem biztos, hogy indulni tudnak az országos bajnokságon. A síelők pár éves felszereléssel kezdenék az idényt, noha ezek cserére érettek már tavaly is. Belföldön még nincs ahol készülni a szezonra, külföldre meg nem tudnak kiutazni a sportolók, hiszen az ISK ezt nem tudja finanszírozni. Egyelőre specifikus szárazedzéssel készülnek a síelők az előttük álló idényre, igaz, nem tudják, rajthoz tudnak-e állni majd versenyeken. A szánkósok számára Ausztriában tartják az országos bajnokságot, ami az igazgató szerint az ISK-nak horribilis összegbe kerül. – Elavultak a sportfelszerelések, ezenkívül napi legkevesebb ötszáz euró egy sportoló ausztriai tartózkodása. Legalább tízezer euró kellene ahhoz, hogy a szánkósaink elinduljanak az országos bajnokságon, ám egyelőre nem úgy néz ki, hogy lenne rá pénz – fogalmazott Macarie Marius. Jég nélkül, két kivétellel Az ISK Csíkszereda korcsolyázói és két csapat kivételével a jégkorongozók mától nem edzenek jégen. A két kivétel a Moldován Ervin által edzett csapatok. – A szülők úgy döntöttek, kifizetik a jégdíjat edzésre és mérkőzésre egyaránt. Viszont ahogy a többi csapatnál, nálunk is gond, hogy nincs elég felszerelés, vagy ami van, az többéves – mondta a csíkszeredai edző. – Csak versenyeztetésre 300-350 ezer lejre lenne szükségünk az év végéig, sportfelszerelésre pedig legalább még egy ennyire – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Márton Simon. Az ISK Csíkszereda edzője hozzátette, reméli, hogy a mai fővárosi kiszállását követően némileg megoldódnak a gondok. – A Tanügy- és Sportminisztériumban, a Román Olimpiai Bizottságnál és néhány szakszövetségnél lesz találkozóm az intézmények vezetőivel, és bízom benne, hogy csak találnak valami megoldást erre az áldatlan állapotra – tette hozzá Márton Simon. – Korcsolyára, pengékre, fenő- és ívelőgépre lenne szükségünk. Úgy utaztunk tavaly is versenyekre, hogy a sportolóknak egy-egy pengéjük volt, az ha eltörött, vége volt a versenynek. Fenő- és ívelőgépünk pedig egyáltalán nincs, enélkül pedig nem lehet korcsolyázni – mondta Kalamár Zsolt, az ISK Csíkszereda rövidpályás gyorskorcsolyaedzője. Hozzátette, sportolói idén még egy versenyen sem tudtak indulni. – Eddig mindig részt vettünk a Danubia-kupa-sorozaton. Idén ez is elmaradt. A sportolóknak nem maradt más: jégedzés helyett szaladni fognak – mondta az edző. Hozzátette, négy éve ugyanazt a sportfelszerelést használják a korcsolyázók, ezek cseréjére és a szükséges gépek megvásárlására legalább húszezer euró kellene. Elmaradhat a felkészülés Akárcsak a maroshévízi, úgy a csíkszeredai síelők számára is elmaradhat a felkészülés. Ha lenne ahol edzeni az országban, teljes ellátással és felvonóbérléssel sportolónként legalább napi 250 lejre lenne szükség. – Egy pár síléc legalább ezer euró, de akár ennek duplája is lehet egy jó lesiklóléc. Hiány a vaksz is, enélkül pedig nem lehet normálisan csúszni, nemhogy eredményt elérni – fogalmazott Bíró Tibor síedző. Hozzátette, mivel itthon nincs ahol edzeni, Ausztria lenne a legközelebbi hely, ehhez viszont 20-30 ezer lejre lenne szükségük. A sílövők némileg jobb helyzetben vannak, igaz, csak azok, akik tagjai a válogatottnak. Számukra a szakszövetség biztosítja a felszerelést és felkészülést, valamint a versenyeken való részvételt, ám a többiek számára ezt nem tudja finanszírozni az ISK Csíkszereda. – Sportolónként 10-12 ezer lőszerre lenne szükségünk egy idényben. Ehhez képest mi összesen tízezret tudtunk vásárolni – fogalmazott Márton Simon. Visszatérő gondok Az ISK Gyergyószentmiklós már tavaly is komoly gondokkal küzdött, Jánosi Béla igazgató szerint idénre csak romlott a helyzet. Mint kifejtette, tudomása szerint nem rendelkeznek olyan mértékű gonddal, mint például az ISK Csíkszereda – a megyeszékhelyen ugyanis sokkal több szakosztályt működtetnek –, azonban Gyergyószentmiklóson sem rózsás a helyzet. Rámutatott, még az előző tanév villany- és fűtésszámláit sem tudták kiegyenlíteni, költségvetés-módosítás nem volt, korábban a kapott összeg ötven százalékát megvonták, majd ennek idén tavasszal további húsz százalékát vágták el a sportiskolától. – Versenyeztetésre és felszerelésre sincs pénz, talán elég, ha azt mondom, hogy több mint két éve egy korongot sem tudtunk vásárolni – fogalmazott lapunknak Jánosi Béla, hozzáfűzve: esély sincs arra, hogy többnapos kiszállásokat tudjon finanszírozni a sportiskola. Az igazgató azt mondta, a jégbérlést sem tudják fizetni, de az önkormányzat jégre engedte a csapatokat, hogy ne szűnjön meg a tevékenység, és készülni tudjanak a gyermekek. A jégkorong mellett a többi sportág is nagyjából ugyanebben a cipőben jár Gyergyószentmiklóson, a sportcsarnok és a termek költségeit sem tudják fizetni, és ahogy az igazgató fogalmazott, a jelenlegi helyzet lassan az idegösszeroppanás határát súrolja. – Mindent ellehetetlenítenek. Nem tudom, felsőbb szinteken mit gondolnak, de mi nem egy termelő egység vagyunk, hanem a tevékenységünk által igyekszünk értéket teremteni. Ha nem fontos, hogy erős, munkabíró, felelősségtudó fiataljaink legyenek, akkor ez nagyon rossz hatással lesz az ország ifjúságára – mondta Jánosi, hozzátéve: ennek sajnos már most látszik az előjele, hisz nemzetközi szinteken – ahol eddig az élvonalban szerepeltek a gyermekek és fiatalok – lassan nem tudják tartani a lépést. Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni, az igazgató azt mondta, valamerre mindenképp lépni kell. Megjegyezte, a csíkszeredai igazgatóval közösen több alkalommal is petíciót nyújtottak be, azonban még válaszra sem méltatták ezeket. Elmondása szerint Gyergyószentmiklóson is megvan rá az esély, hogy felfüggesztik a versenyeztetést, mondván, saját zsebből hosszú távon nem fenntartható ez a tevékenység, a tehetséges fiatal sportolók pedig látva a kilátástalanságot, sajnos idejekorán befejezik a pályafutásukat. Nem tudják, hogy kitől, honnan számíthatnának segítségre, elmondásuk szerint ugyanis a vállalkozók nem igazán támogatnak egyéni sportokat, az önkormányzat részéről pedig egyelőre csak az ígéretekkel maradtak. Személyzetcsökkentés Székelyudvarhelyen is igen megnyirbálták az Iskolás Sportklub költségvetését az utóbbi években, ezért egyre kevesebb pénz jut edzőtáboroztatásra, versenyekre. Személyzetcsökkentés is volt, leépítették a takarítót, nincs kisegítő személyzet, régóta nem vásároltak felszereléseket. Míg 2015-ben 700 ezer lejt utaltak ki a székelyudvarhelyi ISK-nak a versenyeztetésre, kiszállásokra, felszerelés vásárlásra, 2016-ban ez az összeg 400 ezerre csökkent, 2017-ben 330 ezerre, 2018-ban pedig 286 ezer lejt kaptak csupán. Ezzel szemben ugyanannyi gyerek (508) jár a sportintézménybe, a rendezvényeiket ugyanúgy megtartják, az árak viszont – szállás, étkezés – mindenhol emelkedtek. – Nem értem, hogy mi a céljuk, hiszen a riói olimpia is megmutatta: ha az iskolás sportklubokat nem támogatják, akkor nem lesz utánpótlás, nemzetközi szinten pedig semmilyen eredményeket nem érünk el. Ezt majd a tokiói olimpia is alá fogja támasztani – mondta Bartus Attila, a székelyudvarhelyi ISK igazgatója. Az intézményvezető szerint azzal magyarázzák a költségvetés-csökkentést, hogy nincs pénz az államkasszában. – Teljes mértékben megértenénk, ha azt mondanák, hogy ebben az évben azért vették el a pénzt, mert országos szinten ezer kilométer autópályát akarnak építeni. Aztán a következő évben adjanak ismét az iskoláknak, a tanügynek, a sportot is lendítsék fel, és adjanak az egészségügynek is. Csak lássuk, hogy van egy stratégia, egy elképzelés. De sajnos semmi nem halad, ezért értetlenül állunk a dolgok előtt. Ha beállunk egy bajnokságba, a táncot járni kell, nem lehet felénél kiszállni, hogy nincs pénz – fogalmazott Bartus Attila. Hozzátette, az utóbbi hónapokban többször elfogyott az ISK pénze, az edzők nemegyszer zsebből megelőlegeztek és elvitték a gyerekeket a versenyre. – Most oda kerültünk, hogy nincs pénzünk, várjuk a következő hónapot, hogy kiderüljön, hogyan tovább. Azért szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint például a csíkiak, mert terembért nem kell fizetnünk, mivel a sportcsarnok a mi adminisztrálásunk alá tartozik. Tehát az edzéseket minden esetben meg tudjuk tartani. Saját busszal rendelkezünk, viszont a gyerekeknek otthonról kell tízórait hozniuk és estére haza kell jönnünk a versenyekről, mert szállásra nincs pénz. Ez a spórolás az eredmény rovására megy, hiszen fáradtan és éhesen nem úgy teljesítenek a gyerekek. Bár volt ennél rosszabb helyzet is, de most sem rózsás – fogalmazott Bartus Attila. A sportiskola vezetője szerint nem ennyi pénzt kellene sportra szánni, amennyit jelenleg a minisztérium szán. Értetlenül állnak és nem értik, miért nem akar az ország vezetősége a sportra áldozni. Kopacz Gyula Kertész László Nagyálmos Ildikó