Hirdetés

Egymilliárdos veszteséggel kalkulálnak, ha nem lesz folytatás

HN-információ
Eredetileg két-három hetes leállással számolt a sportélet a koronavírus-járvány miatt, azonban a hetek teltével egyre valószínűbb, hogy két-három hónap is eltelik majd, mire újra pályára léphetnek a focisok. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke szerint a vírusjárvány megváltoztatja majd teljesen a sportágat, az angolok ugyanakkor már kiszámolták, mekkora veszteség éri a Premier Leauge-et, ha nem indul újra a pontvadászat. A korábbi tervek közül többet megvalósítana Infantino, de tudja, a labdarúgás átalakul Alig egy hónapja állt le a teljes sportélet a koronavírus-járvány miatt, ám a kényszerszünet az eredetileg becsültnél jóval többet fog tartani – ezt már most tényként kezdték kezelni több sportági szövetségnél is. Ugyan március közepén még két-három hetes kényszerszünettel számoltak a sportvezetők, mára belátták, a számok igaznak bizonyulhatnak, ám a heteket hónapokra kell felcserélniük. Azt, hogy mikor áll majd helyre a teljes sportélet, nem lehet még megbecsülni sem, hiszen még azt sem lehet tudni, mikor kezdhetik újra a sportolást világszinten. A koronavírus-járvány már most is jelentősen rányomta a bélyegét a sportvilágra, ennek fényében pedig annyira nem meglepő, hogy Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke úgy véli, hogy a futball teljesen más lesz majd, amikor a járvány után újraindulnak a bajnokságok. Infantino kisebb, de jelentőségteljesebb tornákról, nagyobb egyensúlyról és a valódi értékek szem előtt tartásáról beszélt, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan hogyan akarja elérni ezeket a célokat – írja a Reuters. A dolog főleg annak fényében tűnhet különösnek, hogy Infantino a FIFA elnökeként 32-ről 48-ra növelte a labdarúgó-világbajnokság részt vevő országainak számát, az európai futballban pedig egyre nőtt a pénzügyi egyenlőtlenség, amíg ő volt a kontinentális szövetség (UEFA) főtitkára. Az elmúlt időszakban lezajlott tárgyalások alapján azért így is vannak lehetőségek a futball megreformálására, ezek alapján pedig lehet találgatni a sportág jövőjével kapcsolatban. Az egyik ilyen a válogatott meccsekre szánt időszakok átalakítása lenne, amik a jelenlegi rendszerben sokak szerint túlságosan szétszabdalják a klubszezonokat. Erre megoldást jelenthetne az, ha szezononként kevesebb, de hosszabb – lehetőleg egy vagy kettő – ilyen időszak lenne, ami a játékosokra helyeződő nyomást és a meccsek minőségét is javíthatná. Egyre többen vannak azok is, akik az Afrikai Nemzetek Kupáját és a CONCACAF-aranykupát is négyévente rendeznék meg a mostani kétéves ciklus helyett. Infantino emellett szeretné elérni azt is, hogy legalább ötven válogatott és ugyanennyi klubcsapat legyen a labdarúgás élvonalában, ami kétségtelenül elég ambíciózusan hangzik, a FIFA-nak azonban erre is van terve. Egyrészt szeretnének elindítani egy globális fejlesztési programot, másrészt pedig olyan versenyeket szerveznének, mint a 24 csapatosra kibővített, négyévente rendezett klubvilágbajnokság, ami eredetileg 2021-ben indult volna, a járvány miatt azonban el kellett tolni. Infantino szerint öt-hat európai csapat helyett ötven olyan klubra lenne szükség, ami meg is tudja nyerni ezt a tornát. A FIFA által eddig konzekvensen elutasított regionális ligákból is lehet valami, ezek ugyanis segíthetnének azokon a csapatokon, amelyeket limitálnak a kisebb belső piacok. Idén maga Infantino vetette fel egy húszcsapatos pánafrikai liga ötletét, ami nemcsak a csapatoknak adna növekedési lehetőséget, hanem a tehetséges afrikai játékosokat is ösztönözhetné a kontinensen maradásra. A kisebb piacok felzárkóztatásán segíthetne az átigazolások szabályozása is. Ha sikerülne megzabolázni az elmúlt években teljesen elszálló játékos-árakat, azzal afrikai és dél-amerikai csapatok is vehetnének nemzetközi szinten is jó játékosokat, a legnagyobb klubok pedig nem gyűjthetnék úgy a sztárokat, mint most. A versenyek terén is jöhetnek majd új formátumok, amelybe a 2022-es CONCACAF vb-selejtezők nyújtanak némi betekintést. Itt a 35 csapatot a világranglistán elfoglalt hely alapján két részre szednék, a legjobb hatot pedig egy külön minibajnokságba raknák össze, ahonnan a legjobb három csapat jut ki a vb-re. A maradék 29 csapatnak egy csoportkörön, majd egy kieséses szakaszon kellene átjutnia, a győztesnek pedig a minibajnokság negyedik helyezettjével kellene megküzdenie a kijutásért. Victor Montagliani, a CONCACAF elnöke szerint ez főleg azért lenne jó, mert így tényleg minden meccs számítana, csakúgy, mint a meglepően sikeres Nemzetek Ligájában. Klubszinten főként az első osztályú bajnokságok méretének csökkentése jöhet szóba, illetve az is felmerült, hogy limitálni kellene azt, hogy a játékosok mennyit játszhatnak egy szezonban. Ha a profi focistákat képviselő szervezet, a FIFPro ötlete valósággá válna, azzal a nagyobb klubok továbbra is egész évben játszhatnának a világ körül, az edzőknek azonban jóval többet kellene gondolkodniuk a keretek összeállításán. Egymilliárdos veszteség Az angol labdarúgó-bajnokság, a Premier League vezérigazgatója, Richard Masters arról beszélt a BBC-nek, hogy a hirdetési bevételek és a televíziós jogdíjak elmaradása miatt egymilliárd fontot veszíthet a liga, ha nem tudják befejezni az idei szezont. A bajnokság március közepe óta szünetel a koronavírus-járvány miatt, nem tudni, mikor tudják folytatni az idényt, amelyből még kilenc forduló lenne hátra. Az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) közben azt írta, hogy a szurkolók könnyen elfordulhatnak csapataiktól a mostani helyzetben. Több angol klub ugyanis azt fontolgatja, hogy kormányzati segítséget vesz igénybe: a járványhelyzet miatt kidolgozott megoldás lényege, hogy egy bizonyos mértékig – legfeljebb havi 2500 fontig – a kormány állja a kényszerből szabadságra küldött alkalmazottak bérét. A Newcastle United, a Tottenham Hotspur, a Bournemouth és a Norwich City korábban bejelentette, hogy élni fog ezzel a lehetőséggel. Ez sokakat felháborított, mivel az egyébként is jól fizetett futballisták ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Julian Knight parlamenti képviselő, a sportért felelős bizottság elnöke például védhetetlennek nevezte a Premier League-ben szereplő csapatok döntését. A heves reakciók hatására a világ egyik leggazdagabb klubjának számító Liverpool bejelentette, hogy mégsem veszi igényben a kormányzati segítséget. A játékosokat képviselő szakszervezet (PFA) elutasította a Premier League-klubok által javasolt 30 százalékos bércsökkentést. A PFA azzal indokolta döntését, hogy 12 hónap alatt így az angol kormány mintegy 200 millió fontnyi befizetett adótól esne el. Wayne Rooney is megszólalt az ügyben, szerinte a játékosokat sarokba szorították, egyénileg kéne eldönteniük, mennyi bérről hajlandóak lemondani. Eközben a Premier League-csapatok edzői közül David Moyes (West Ham), Eddie Howe (Bournemouth) és Graham Potter (Brighton) önként vállalta a fizetéscsökkentést. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt az FA is kénytelen volt lépni: 30 százalékkal csökkentette az angol válogatott szövetségi kapitányának, Gareth Southgate-nek a fizetését. A 2016-ban kinevezett Southgate évente hárommillió fontot keres, ezzel a szövetség egyik legjobban fizetett alkalmazottja. Más dolgozók bérét is csökkentik az FA-nál, és úgy számolnak, hogy az elmaradt válogatott meccsek és az FA-kupa felfüggesztése legkevesebb 100 millió font bevételkiesést jelent majd a szövetségnek.

HN-összeállítás



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!