Doppingvétséget követett el élelmiszerrel, eltiltották
Nagyon ritka eset, hogy amikor egy sportolót doppingvétségen kapnak, ő azonnal bevallja tettét. Általában a vétkes próbálja kimagyarázni magát, vagy edzőjét, dietetikusát, orvosát vádolja, ám nem ritka, amikor élelmiszer okoz galibát és pozitív lesz a doppingteszt. Éppen ezért fontos, hogy a sportoló mindig tudatában legyen annak, milyen élelmiszereket fogyaszt. Április elején egy motorversenyzőt tiltottak el másfél évre, Andrea Iannone szervezetébe állítólag élelmiszerrel került be a tiltott szer.
Andrea Iannone doppingtesztje egy húskészítmény miatt lett pozitív
Néhány sportágban nem ritka, ha egy sportoló fennakad a doppingteszten. Az utóbbi időben a súlyemelőket érintette a legtöbb pozitív doppingeset, de a teniszezők között is akadtak olyanok, akik szervezetében tiltott szerek használatát mutatták ki. Az elmúlt években a kerékpársportot alapjaiban rengette meg a sok doppingbotrány, ám a sífutást is némileg „átrendezte” a szervezett tiltott szerek használata. És ne feledjük az oroszok esetét, ahol államilag támogatott szisztematikus doppingolás zajlott évtizedeken keresztül.
Az autó- és motorsport talán azon kevés sportágak közé tartozik, amelyekben nem okozott eddig túl nagy felfordulást a doppingolás. A gyorsaságimotoros-világbajnokság résztvevői közül legutóbb az ausztrál Anthony Westnél mutattak ki tiltott szert még 2012-ben (majd 2018-ban), ez a pilóta állítása szerint egy energiaitallal jutott be a szervezetébe. Tavaly decemberben pedig kiderült, hogy az Aprilia gyári pilótája, Andrea Iannone szervezetében tiltott szert mutattak ki még egy októberi tesztelés során a malajziai futamot követően. Április elején pedig az elsőfokú döntés is megszületett, az olasz pilótát 18 hónapra tiltotta el Nemzetközi Motorsport Szövetség (FIM).
Iannone vizeletében drostanolont mutattak ki, amely anabolikus szteroid, szerinte pedig ez egy húskészítménnyel került a szervezetébe a malajziai tesztek során. Az olasz versenyző bizonyításként hajtesztet is kért, ami nem kötelező, de azért jó, mert kimutatható belőle, ha valaki hosszú hónapokon keresztül használt szteroidot, például izomnövelési céllal, az ugyanis megjelenik a hajban. Ha élelmiszer-szennyeződésről van szó, akkor – pontosan a kis mennyiség és a nem rendszeres használat miatt – a hajban nem jelenik meg a szer. Iannone esetében a hajteszt a sportoló állítását támasztotta alá.
Érdekesség, hogy amennyiben egy sportoló szervezetében anabolikus androgén szteroidot találnak, az eltiltás felső határa négy év, Iannone büntetése pedig 18 hónapra szól. Iannone és ügyvédje természetesen fellebbeznek, és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé viszik az ügyet abban a reményben, hogy teljesen törlik az eltiltást. Ami tovább nehezítheti Iannone ügyét, hogy, bár a FIM elfogadta a szennyeződés tényét, nem mindegy, hogy hússal vagy éppen étrend-kiegészítővel került be az anyag a szervezetébe.
A kifogások
Ha egy sportolót doppingoláson érnek, többnyire két lehetősége van: együttműködik és kitálal, vagy a végletekig tagad. Utóbbi esetben a pozitív mintát persze fogni kell valamire, ebből pedig néha egészen elképesztő magyarázatok születnek. A kerékpársportot teljesen áthatolta a doppingolás, a legnagyobb botrány Lance Armstrong nevéhez fűződik, aki 1999 és 2005 között zsinórban hétszer nyerte meg a Tour de France-t, majd visszavonult, de 2009-ben visszatért és harmadikként fejezte be a francia körversenyt, három évvel később viszont minden győzelmétől megfosztották. Sokáig ugyan tagadta az ellene felhozott vádakat, végül egy amerikai televíziósnak 2012-ben bevallotta, ötféle módon doppingolt, és mind a hét Le Tour-győzelmét tiltott szereket használva aratta. Az amerikai kerekes azt mondta, a doppingolás rutinmunka volt nála.
A doppingoláson ért kerékpárosok közül néhányan teljesen elképesztő, különös kifogással álltak elő, miután lebuktak. Érdekesség, hogy volt, akinek el is hitték az olykor elképesztő kifogást és megúszták az eltiltást.
Akiknek hittek...
A hihetetlennek hangzó kifogások néha igaznak bizonyulnak. Így volt ez 1983-ban Adrie van der Poel esetében is, amikor a versenyző megbukott sztrichninnel. Gyanítható volt, hogy a holland bringás nem teljesen ostoba módon egy ősrégi – ráadásul mérgező – teljesítménynövelőt használ, hanem baleset útján került a szervezetébe a szer. Mint kiderült, mégis csalás történt: van der Poel apósa, aki galambversenyekkel foglalkozott, véletlenül adott a madaraknak szánt doppingolt pitéből a versenyzőnek.
Ritka eset a Gilberto Simonié, akinek kifogását végül elfogadták és felmentették a doppingvétség alól. A 2001-es Giro d’Italiát megnyerte, egy évvel később pozitív tesztet produkált kokainra. Simoni később egy fogorvosi beavatkozással és a nagynénjétől kapott torokcukorkákkal magyarázta az esetet, érvelésének pedig meglepő módon helyt adtak, miután a rendőrség megvizsgálta a kérdéses édességeket. Az olasz szövetség felmentette Simonit, aki 2003-ban visszatérve a Giróra újra meg is nyerte versenyt.
Jól zárult a kétszeres kerékpáros világbajnok Gianni Bugno ügye is, aki 1994-ben kapott eltiltást, miután egy olasz versenyen túl sok koffeint találtak a szervezetében. Bár a vizsgálat a megengedett érték harmincszorosát (!) mutatta ki, Bugno egy verseny előtt megivott kávéra fogta az esetet. A fellebbezése sikeres volt ezzel az érveléssel, és mérsékelték az eltiltását. A koffein egyébként még ma is szerepel a WADA által figyelt szerek listáján, de a fogyasztásáért nem jár eltiltás.
A 2010-es év nem Jesús Rosendo éve volt, ha doppingról volt szó. A spanyol bringás a korábban bevezetett biológiai útlevél rendszer egyik első áldozata lett, olyan nagy nevek társaságában, mint Franco Pellizotti és Tadej Valjavec. Az ok, amiért itt nem két jóval ismertebb társának története szerepel, az, hogy míg Pellizottiék végül megkapták eltiltásukat, Rosendo egy nem hétköznapi indok segítségével sikerrel védekezett. A csapata szerint a vérében talált rendellenességek oka csupán aranyér miatt kialakult vérszegénység volt. A spanyol megúszta az eltiltást és még további három évig versenyzett.
Björn Leukemanst 2007 szeptemberében fülelték le a doppingellenőrök a megengedettnél több tesztoszteronnal a vérében. Miután hiába próbálkozott a természetesen magas tesztoszteronszint meglehetősen ötlettelen kifogásával, Leukemans hamar érvelést váltott. Új állítása szerint épp egy aktív éjszakát töltött a feleségével, amikor az ellenőrök megjelentek a vizsgálatra, ez okozhatta az abnormális értéket. A mintát vizsgáló kölni labor azonban lesöpörte ezt a kifogást, mondván: „A szexnek semmi köze a vérében talált mesterséges tesztoszteronhoz.” Leukemans újabb állítása, hogy a csapatorvos írt fel neki szteroidokat tartalmazó Prasteront, már nagyobb sikert aratott: kétéves eltiltását hat hónapra csökkentették, a következő év végén már újra versenyzett. 2012-ben ráadásul a Flamand Sportszövetség utólagosan teljesen felmentette.
…és akiknek nem
Az egyik legbizarabb esettel a US Postal amerikai kerékpárosa állt elő. Ryler Hamilton a 2004-es Vuelta alatt bukott meg vérátömlesztéssel, ráadásul azután, hogy ugyanabban az évben az athéni olimpián is pozitív A-mintát produkált, csak a B-teszt eredménye gyanús módon megsemmisült a görög laborban. Hamilton azzal védekezett, hogy a mintájában kimutatott kevert vörösvérsejtek az ikertestvérétől származnak. Az apró problémát, hogy Hamiltonnak nincs ikertestvére, ügyvédei azzal magyarázták, hogy a magzat a terhesség során utóbb felszívódott.
Raimondas Rumšas 2002-ben a francia kerékpáros körversenyen a harmadik helyen zárt, aznap viszont a francia hatóságok egyebek mellett EPO-t és növekedési hormonokat foglaltak le felesége kocsijában. Rumsas erre elegánsan letagadta, hogy beszélt volna a nejével a dologról és közölte, a profi doppingszereket bizonyára az anyósának szánták.
A 2007-es Le Tour-ra esélyesként érkező Alexandre Vinokurov az 5. szakaszon hatalmasat esett. A kazah versenyző előbb két nagy győzelemmel visszaküzdötte magát az összetettért folyó harcba, majd sérülése akkor is kapóra jött neki, amikor sikere másnapján kevert vörösvérsejteket találtak a vérében. „Beszéltem a csapatorvossal, aki szerint az esésem lehet a tévedés oka. A combjaimban hihetetlenül sok vér gyűlt össze, ez vezethetett a pozitív teszthez” – magyarázta vétségét Vinokurov.
Floyd Landis két felemás napot zárt a 2006-os le Tour 16. és 17. szakaszán. Előbbi etapon közel 8 percet vesztve elbukta a sárga trikót, hogy aztán másnap egy csodálatos feltámadás keretében térjen vissza a versenybe. A két szakasz közti este Landis elmondása szerint alapos piálásba kezdett, legalább két sört és négy pohár whiskyt elfogyasztva. Ez az ivászat lett az amerikai kifogása, amikor egy nappal később a vérében lévő tesztoszteron szintje könnyed háromszorosa volt a megengedett mértéknek. Egyes orvosi vélekedések szerint ugyan a nagy mennyiségű alkohol magyarázat lehet a tesztoszteron megemelkedésére, a mintában talált mesterséges anyagra azonban nem igazán szolgált mentségül. Az ügy vége egy elhúzódó pereskedés utáni eltiltás lett, Landis később beismerte tettét és 2010-ben Lance Armstrong ellen tanúskodva segített lerombolni a hétszeres Tour-győztes amerikai legendáját.
Mauro Santambrogio egy hosszú karriert húzott le dopping-gyanús esetektől övezve, 2014-ben azonban csak utolérte egy eltiltás. Az ekkor 28 éves kerékpáros meglepően jól teljesített korábbi idényeihez képest, végül az olasz körversenyen szerzett 9. helyét követően őt és csapattársát, Danilo Di Lucát EPO használata miatt tiltották el. Santambrogio azt mondta, merevedési problémáira szedte a tiltott szereket.
Alberto Contador kálváriája a 2010-es Le Tour után kezdődött. A spanyol 2010 júliusában adott klenbuterol-pozitív mintát, az esetre azonban csak szeptemberben derült fény, miután egy német újságíró nyomozását követően a versenyző maga állt nyilvánosság elé az üggyel. Contador egyrészt azt állította, hogy az UCI próbálta meg elhallgatni az ügyet, másrészt a pozitív mintát korábban fogyasztott szennyezett marhahúsra fogta. A mintában található klenbuterol-mennyiség elég alacsony volt, ezért a spanyol szakszövetség előbb a versenyző eltiltását javasolta, majd egy hónappal később felmentette. Az UCI és a WADA azonban a CAS-hoz fordult, ami hosszas pereskedés után 2012 elején két évre visszamenőleg tiltotta el Contadort. Mivel a spanyol időközben a 2011-es Girót is megnyerte, utólag két Grand Tour-elsőséget vettek el tőle, és a mai napig vita tárgyát képezi, hogy hétszeres vagy kilencszeres győztes-e.
HN-összeállítás