– Melyek a legmeghatározóbb változások az előző évekhez képest?

Lázár Ede: Mindenekelőtt a nagyszámú jelentkezés. Úgy vélem, ennek a magyarázata lehet az, hogy a fiatalok egyre inkább felismerik, hogy érdemes a felsőoktatásban részt venni. A székelyföldi magyarság körében a felsőfokú végzettek aránya alacsonyabb, mint a romániai átlag, ami pedig alacsonyabb az európai átlagnál, tehát van hova felzárkóznunk. A szakstruktúrát illetően kiemelném az újonnan induló testnevelő tanárképző szakot, melynek köszönhetően a Sapientián történő oktatás immár öt tudományterületet is lefed.

– Milyen fontosabb események várhatók?

L. E.: A hallgatók részéről a legnagyobb érdeklődés a gólyabált fogja övezni, a későbbiekben pedig az egyetemi diáknapok. Kiemelnék még néhány igen fontos eseményt, melyekre tavasszal kerül majd sor. A megszokott egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia és a különböző versenyek mellett nagyon megtisztelő számunkra, hogy a magyarországi Országos Tudományos Diákköri Tanács úgy döntött, az Agrártudományi Szekciót itt, Csíkszeredában fogjuk április 23–26. között megszervezni, mindez körülbelül háromszáz vendégdiákot és közel kétszáz tanárkollégát jelent. Ez nem csupán egyetemünk számára, hanem a helyi agrárium szempontjából is hatalmas elismerésnek bizonyul. Elmondhatjuk, hogy Székelyföldön a mezőgazdaságnak, az arra épülő élelmiszeriparnak nagy társadalmi és gazdasági jelentősége van. Mindez megnyilvánul a képzésünkben is, hiszen a Csíkszeredai Karon megtalálható az élelmiszermérnöki, illetve az agrár- és élelmiszer-gazdaság szak. Ezek mellett minden tanszék szervez konferenciákat, különböző versenyeket a tanév során.

– Milyen célokat fogalmaztak meg a következő tanévre?

L. E.: Az említett újdonságok mellett a már meglévő szakok tartalmi erősítését is célul tűztük ki. Ezen elv érvényesül valamennyi rendezvényünk, eseményünk kapcsán is. Nem extenzíven, újdonságokat akarunk megvalósítani, hanem inkább a már meglévők minőségét fejleszteni.

– A korábbi években az egyetem épülete jelentős felújításon ment keresztül, hol tart most ez a folyamat?

L. E.:  Örömmel jelenthetem ki, hogy a tervek szerinti épület elkészült, úgy, hogy a munkálatok az oktatással egy időben zajlottak. Mindez nagy kihívásnak bizonyult, viszont sikeresen túllendültünk a nehézségeken. A kollégiumi szobák is megújultak, kibővültek, így már háromszázhúsz kollégiumi férőhelyet tudunk biztosítani diákjaink számára. A szobák mellett laborjaink is felújításon estek át, azonban nemcsak külsőleg, hanem – a különböző pályázati lehetőségeknek köszönhetően – műszaki, technikai felszerelésekkel is el tudtuk őket látni.

– Mekkora érdeklődés övezte az új, testnevelő tanárképző szakot?

Miklóssy Ildikó: A testnevelő tanárképző szak indításában nagy szerepe volt a térségi fiatalok egyértelmű érdeklődésének és a székelyföldi sportszervezetek igényének. Évek óta érkeznek hozzánk kérdések a szakkal kapcsolatban. A szeptemberben szervezett felvételin, nagy örömünkre, kétszeres túljelentkezést tapasztaltunk.

– A jelentkezőknek milyen követelményeknek kellett megfelelniük?

M. I.: A felvételi vizsgán egy kizáró jellegű, komplex mozgáskészségeket felmérő gyakorlati próbát kell teljesíteniük. A rangsorolás pedig az érettségi átlag függvényében történt. A jövő nyári felvételin a mozgáskészségeket felmérő próba eredménye is beszámít majd a jegybe.

– Kik számára ajánlott ez a szak?

M. I.: A testnevelő tanárok fő feladata, hogy az iskolai tantervnek megfelelően gimnasztika, atlétika és a sportjátékok alapjait, valamint egy kiegészítő sportágat tanítsanak. Ehhez az említett sportágakban szükséges kompetenciával kell rendelkezzenek. A mozgáskultúra és az alapvető mozgáskoordináció fejlesztése is a testnevelő tanárok célja, ehhez szükséges egyfajta hivatástudat és az új sporttudományi ismeretek felé való nyitottság.

– Miként épül fel a tanterv?

M. I.: Alapozó tárgyakként a testnevelés elmélete és módszertana, egészségnevelés és elsősegély, anatómia, fiziológia, gimnasztika és atlétika, valamint a négy sportjáték alapjai. A fő sportágak elmélete és gyakorlata, majd ezek oktatásának módszertana szintén a tanterv részét képezi másodévtől kezdődően. Emellett, a téli sportok, vízi sportok elmélete és gyakorlata, fitnesz és funkcionális edzés, küzdősportok alapjai, testépítés és súlyemelés is részt kapnak a tantervben. Az idegen nyelv, kommunikáció a sportban, informatikai módszerek és sportmenedzsment, valamint sporttörvénykezés jól kiegészítik az alaptantervet. Sítábort is terveztünk a képzés részeként, emellett évente nyári szakmai gyakorlatokra kerül majd sor. Ezeket egészítik ki azok a tárgyak, amelyek különböznek a más romániai egyetemek standard tantervétől: a biokémia, valamint a táplálkozástudomány alapjai, a néptánc elmélete és gyakorlata, de az önvédelmi technikák és a szabadidősportok közül a falmászás és alpinizmus is különleges tárgyaknak számítanak.

– Milyen lehetőségei lesznek a frissen végzett hallgatóknak?

M. I.: A szakon elsősorban testnevelő tanárokat képzünk, de a végzettek sportszakmai szervezetekben, sportlétesítményekben, akár turisztikai és szabadidős létesítményekben is vállalhatnak munkát. A lehetséges szakmák között van a sporttanácsadó, sport animátor, oktatási referens. Jelentkezhetnek a térségi sportlétesítményekben hirdetett állásokra, ahol nagy szükség van testnevelés végzettségű, hozzáértő szakemberekre.