Hirdetés

Rövid tanulmányi mobilitási programon vettek részt a sapientiás hallgatók Komáromban

Egyhetes Erasmus+ mobilitáson vettek részt a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának hallgatói Komáromban, a Selye János Egyetemen, melynek témája a vállalati fenntarthatóság és projektmenedzsment volt. Az eseményen szerzett élményekről és tapasztalatokról Csinadi Attila harmadéves marketing szakos hallgató és Péter Bíborka másodéves kommunikáció és PR szakos hallgató számolt be.

András Anita
Rövid tanulmányi mobilitási programon vettek részt a sapientiás hallgatók Komáromban
Komáromi, budapesti és csíkszeredai egyetemi hallgatók. Projektmenedzsment a gyakorlatban Fotó: Csinadi Attila

– Mi volt az egyhetes ko­máromi Erasmus témája, és kik vettek részt rajta?

Csinadi Attila: A prog­ram középpontjában a vál­la­la­ti fenntarthatóság és pro­­­­jekt­menedzsment állt. A mo­­­­bi­­­litáson kommuniká­­ció, hu­­mán erőforrás, agrár- és élel­­mi­szeripari gazdaság és marketing szakos hallgatók vettek részt, három különböző egyetemről: a komáromi Selye János Egyetemről, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karáról és a Budapesti Milton Friedman Egyetemről.
– Milyen programokon vettetek részt a hét során?

Péter Bíborka: A szak­mai előadások mellett lehe­tőségünk volt csapatépítő, prob­lémamegoldó és kritikus gondolkodást igénylő felada­tokban is részt venni, amelye­ket bemutattunk egymásnak. Emellett terepgyakorlatokon is voltunk, például meglátogat­tuk a Heineken sörgyárat.
Cs. A.: Rengeteg sokszínű programon vehettünk részt, például megismertük az EURES Jobs oldal lehetőségeit, illetve betekintést nyerhettünk a Tesco üzletlánc működésébe is. Emellett a szórakozásra is jutott idő: voltunk szabadulószobában is, ami szintén emlékezetes élmény volt.

– Milyen tapasztalatokat szereztetek a mobilitás során, amelyeket a későbbiekben is tudtok kamatoztatni?

Cs. A.: Ezúttal ténylegesen eljuthattunk az eset helyszínére, és feltehettük a kérdéseinket, beláthattunk a működésbe, ezáltal pedig részletesebben tud­tuk kidolgozni az esetet. Hosszú távon nagy előnyt jelent majd, hogy gyakoroltuk a problémamegoldó gondol­kodást, illetve azt, hogyan lehet hatékonyan, rövid idő alatt megfelelő megoldást találni különböző szempontokat figye­lembe véve.

P. B.: A program során fejlődött a csapatmunkakész­ségünk, a nyelvtudásunk, az alkalmazkodóképességünk. Megismerhettük más ország­ok­ból érkező egyetemisták gon­­dol­kodásmódját is a fenn­tartha­tó­ság és projekt­me­nedzsment témában. Ezek a tapasztalatok később haszno­sak lehetnek multinacionális cégeknél vagy bármilyen közös munkavégzés, prezentáció során.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


– Nyílt lehetőség ez új emberek megismerésére, kapcsolatok kialakítására?

Cs. A.: Igen, elsősorban a Selye János Egyetem hall­ga­tóival alakítottunk ki remek kapcsolatot, olyannyira, hogy a jövőben akár fél évre is szívesen tanulnék náluk. A Milton Fried­man Egyetem diákjaival is barát­ságok szövődtek, ha Pesten já­runk, szívesen meglátogatjuk őket. Emellett olyan cégekkel is kapcsolatba kerültünk, mint a Heineken vagy a Tesco, amelyek bizalommal nyitották meg előttünk a világukat.

– Mit javasolnátok azoknak, akik a jövőben szeretnének ha­sonló Erasmus programban részt venni?

Cs. A.: Először is azt, hogy küzdjék le a gátlásaikat. Az Erasmus egyaránt szól a tanulásról, fejlődésről, barát­kozásról és a felfedezésről. Az ilyen programok után olyan érzése van az embernek, mintha egy kicsit magával hozna a helyből és egy kicsit már az otthonává is válik. Az élet rövid, a lehetőségeink pedig végesek. Talán kezdetben ijesztőnek tűnnek az ilyen kalandok, de életre szóló élményekkel gazda­godhatunk.

P. B.: Legyenek nyitottak, bát­ran kommunikáljanak mások­kal, és ne féljenek kilépni a kom­fortzónájukból. Használják ki a szakmai és kulturális prog­ramokat, mert ezekből nem­csak szakmailag, hanem emberileg is nagyon sokat lehet tanulni.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!