Rövid tanulmányi mobilitási programon vettek részt a sapientiás hallgatók Komáromban
Egyhetes Erasmus+ mobilitáson vettek részt a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának hallgatói Komáromban, a Selye János Egyetemen, melynek témája a vállalati fenntarthatóság és projektmenedzsment volt. Az eseményen szerzett élményekről és tapasztalatokról Csinadi Attila harmadéves marketing szakos hallgató és Péter Bíborka másodéves kommunikáció és PR szakos hallgató számolt be.
.jpg)
– Mi volt az egyhetes komáromi Erasmus témája, és kik vettek részt rajta?
Csinadi Attila: A program középpontjában a vállalati fenntarthatóság és projektmenedzsment állt. A mobilitáson kommunikáció, humán erőforrás, agrár- és élelmiszeripari gazdaság és marketing szakos hallgatók vettek részt, három különböző egyetemről: a komáromi Selye János Egyetemről, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karáról és a Budapesti Milton Friedman Egyetemről.
– Milyen programokon vettetek részt a hét során?
Péter Bíborka: A szakmai előadások mellett lehetőségünk volt csapatépítő, problémamegoldó és kritikus gondolkodást igénylő feladatokban is részt venni, amelyeket bemutattunk egymásnak. Emellett terepgyakorlatokon is voltunk, például meglátogattuk a Heineken sörgyárat.
Cs. A.: Rengeteg sokszínű programon vehettünk részt, például megismertük az EURES Jobs oldal lehetőségeit, illetve betekintést nyerhettünk a Tesco üzletlánc működésébe is. Emellett a szórakozásra is jutott idő: voltunk szabadulószobában is, ami szintén emlékezetes élmény volt.
– Milyen tapasztalatokat szereztetek a mobilitás során, amelyeket a későbbiekben is tudtok kamatoztatni?
Cs. A.: Ezúttal ténylegesen eljuthattunk az eset helyszínére, és feltehettük a kérdéseinket, beláthattunk a működésbe, ezáltal pedig részletesebben tudtuk kidolgozni az esetet. Hosszú távon nagy előnyt jelent majd, hogy gyakoroltuk a problémamegoldó gondolkodást, illetve azt, hogyan lehet hatékonyan, rövid idő alatt megfelelő megoldást találni különböző szempontokat figyelembe véve.
P. B.: A program során fejlődött a csapatmunkakészségünk, a nyelvtudásunk, az alkalmazkodóképességünk. Megismerhettük más országokból érkező egyetemisták gondolkodásmódját is a fenntarthatóság és projektmenedzsment témában. Ezek a tapasztalatok később hasznosak lehetnek multinacionális cégeknél vagy bármilyen közös munkavégzés, prezentáció során.
– Nyílt lehetőség ez új emberek megismerésére, kapcsolatok kialakítására?
Cs. A.: Igen, elsősorban a Selye János Egyetem hallgatóival alakítottunk ki remek kapcsolatot, olyannyira, hogy a jövőben akár fél évre is szívesen tanulnék náluk. A Milton Friedman Egyetem diákjaival is barátságok szövődtek, ha Pesten járunk, szívesen meglátogatjuk őket. Emellett olyan cégekkel is kapcsolatba kerültünk, mint a Heineken vagy a Tesco, amelyek bizalommal nyitották meg előttünk a világukat.
– Mit javasolnátok azoknak, akik a jövőben szeretnének hasonló Erasmus programban részt venni?
Cs. A.: Először is azt, hogy küzdjék le a gátlásaikat. Az Erasmus egyaránt szól a tanulásról, fejlődésről, barátkozásról és a felfedezésről. Az ilyen programok után olyan érzése van az embernek, mintha egy kicsit magával hozna a helyből és egy kicsit már az otthonává is válik. Az élet rövid, a lehetőségeink pedig végesek. Talán kezdetben ijesztőnek tűnnek az ilyen kalandok, de életre szóló élményekkel gazdagodhatunk.
P. B.: Legyenek nyitottak, bátran kommunikáljanak másokkal, és ne féljenek kilépni a komfortzónájukból. Használják ki a szakmai és kulturális programokat, mert ezekből nemcsak szakmailag, hanem emberileg is nagyon sokat lehet tanulni.