Kétnapos terepgyakorlaton vettek részt a Sa­pi­en­tia – EMTE Csík­sze­re­dai Karának másodéves kommunikáció és PR szakos hallgatói Székely Kinga-Katalin tanárnő vezetésével Sepsibükszádon. A háromfős csapatok november 16-án és 17-én a település lakosságának közel tíz százalékát kérdezték le, illetve további tíz meghatározó interjút készítettek el. A diákok a lakosság településhez való viszonyulását vizsgálták. A hallgatók elmondása szerint a kérdőívek kitöltése elsőre nehéz feladatnak bizonyult, mivel meglepően sok helyen találtak zárt kaput. Így a munka nem volt zökkenőmentes, hiszen igazi kihívások elé állította őket.

– A kérdőíves lekérdezéskor kezdetben akadályokba ütköztünk, mivel a lakosok kevésbé voltak nyitottak. Az első háznál, ahova aztán beengedtek, szívesen fogadtak, így a munka további része könnyebben ment

– mondta Onodi Fruzsina.

Többeknek nemcsak a helyiek zárkózottságát, hanem saját magukat is le kellett győzniük.

– Számomra a terepgyakorlat komfortzónán kívüli feladatnak bizonyult, hiszen idegen emberekhez kellett bekopogtatni és megkérni őket, válaszoljanak a kérdéseinkre, ezért a munka nehezen indult, ám a második kérdőív lekérdezése után már gördülékenyebbé vált

– osztotta meg tapasztalatait Szőcs Xénia.
Hasonló nehézségekről számolt be Lázár Renáta is. Kiemelte, bár jó élményeket is szerzett, a rosszak tovább élnek benne. 
Az eredmények feldolgozása ugyan még folyamatban van, ám a gyorsjelentés alapján izgalmas dolgokra derült fény. Ilyen például az, hogy a lekérdezett személyek több mint nyolcvan százaléka szeret Sepsibükszádon élni, számukra a táj szépsége teszi vonzóvá a települést. Többen kiemelték az utak állapotát is, mint halasztást nem tűrő problémát. Fejlettség szempontjából pedig a helybéliek közepesnek ítélik meg saját falujukat. 
A kérdőíves lekérdezéssel ellentétben az interjúkészítés akadálymentesebben zajlott, e téren több volt a pozitív visszajelzés. Az alanyok befogadók és vendégszeretők voltak, ez lendületet adott a hallgatóknak is.

– Számomra az interjúkészítés meglepően jól ment, érdekes volt az alanyaink válaszát hallgatni. Sokat segített az is, hogy olyan személyekkel beszélgettünk, akik nyitottak voltak a kérdéseinkre és barátságosan válaszoltak

– mondta Xénia.
A válaszadók közvetlensége azért is volt fontos, mert néhány hallgató számára az interjúzás teljesen új feladat volt. 

– Korábban nem nyílt lehetőségem kipróbálni az interjúkészítés folyamatát, viszont kifejezetten élveztem. Sikerült a „sablonszerű” kérdéseket kötetlen beszélgetésbe átvinni, arról is megfeledkeztem, hogy mindezt rögzítjük

– közölte lelkesen Renáta.
A közvetlen beszélgetések a kérdőívezéssel szemben eredményesebbnek bizonyultak Fruzsina számára is. Kiemelte, az interjúalanyok véleménye alapján teljesebb képet kaptak a faluról. 
Mindent összevetve a hall­gatók számára a te­rep­gya­kor­lat kifejezetten hasznos volt tapasztalatszerzés szem­pontjából, a komfortzóná­ju­kon kívüli teljesítményként tartják számon, másrészt a sepsibükszádiak is szembesültek azzal, ki hogyan látja saját települését.