A tanórák végeztével, a közhiedelem ellenére, a tanároknak nem kezdődik rögtön a vakáció. Augusztus elejéig számos kolléga aktívan részt vesz valamilyen tudományos, tanítással kapcsolatos tevékenységben, mint például az Erasmus+ programokban, melyek újabban lehetőséget nyújtanak a BIP (szerk. megj. Blended Intensive Program, azaz Vegyes intenzív program) szervezésére is. A megnevezésben szereplő vegyes jelző jellemzi a program sajátosságait: egyaránt utal a virtuális és jelenléti találkozásokra és műhelymunkára, valamint a nemzetközi jellegre is.

– A nyelvi tájkép multidiszciplináris megközelítése programsorozat szervezéséhez és lebonyolításához három intézmény tanárai és diákjai járultak hozzá. A Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának bölcsészei, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának oktatói, dr. Balla Ágnes és dr. Doró Katalin, nyolc hallgatójuk, valamint a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem további nyolc hallgatója működött együtt – mondta dr. Dégi Zsuzsanna, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kar Humántudományok tanszékének megbízott tanszékvezetője, a program főszervezője és házigazdája.

A tanév során számos virtuális találkozót tartottak. Az első alkalommal a résztvevők dr. Petteri Laihonen bevezető előadását hallgathatták meg a nyelvi tájkép kutatásának aktuális kérdéseiről, érdekességeiről. A második online találkozón dr. Dégi Zsuzsanna ismertette a hallgatókkal a majdani, fizikai jelenlét alatt megoldandó feladat követelményeit, mely a terepmunkán gyűjtendő tapasztalatok és megfigyelések bemutatására ösztönözte a részt vevő hallgatókat. A terepgyakorlat július 15–19. között zajlott Csíkszeredában és környékén. Az egyhetes programsorozatot dr. Pap Levente dékánhelyettes köszöntőbeszéde nyitotta meg, majd a tulajdonképpeni műhelymunka dr. Biró Enikő és dr. Dégi Zsuzsanna előadásaival kezdődött és a gyakorlati részhez szükséges elméleti háttértudást biztosította. Szó esett a nyelvi tájkép fogalmáról, annak szűkebb és tágabb értelmezési lehetőségeiről, valamint a szakirodalomban fellelhető kutatási és elemzési módszerekről.

– A nyelvi tájkép a nyilvános tér informatív és szimbolikus konstrukciója, a minket körülvevő társadalmi térben, a környezetünkben megjelenő, főként nyelvi elemek összessége, azok üzenete, közösségi és nyelvi ideológiák mutatója – foglalta össze bemutatójában a jelenség lényegét dr. Dégi Zsuzsanna. Továbbá Sorbán Katalin és Sós Henrietta helyi és Szűcs Natália vendéghallgató is bemutatta a nyelvi tájkép egyes aspektusaival kapcsolatos eredményeit, kutatási tapasztalatait; mindhármuknak a témában született szakdolgozata. Délután a résztvevők dr. Tomonicska Ingrid vezetésével meglátogatták Csíkszereda látványosságait, majd kisétáltak a csíksomlyói kegytemplomhoz és a nyeregbe. 

A következő három nap a terepgyakorlaté volt. Kedden a résztvevők Korond, Parajd és Szováta településeit látogatták meg, ahol a turizmus és nyelvi tájkép összefüggéseit elemezték. Korondon a helyi árusok kirakatait és termékeit vették szemügyre, míg Parajdon a sóbányába látogattak, ahol a nyelvitájkép-elemek már a bel- és külföldi turizmus hatásáról árulkodtak. Szovátán pedig a városban tett felfedező séta mellett a Medve-tó sós vizében is megmártózhattak a résztvevők. 

– Szerdán a hallgatókkal Csíkszentdomokosra látogattunk, ahol a Márton Áron Általános Iskola tanácsadója fogadott minket, bemutatta az iskolát, valamint dr. Tódor Erika-Mária vezetésével az iskola nyelvi tájképét figyeltük meg és elemeztük. Ezt követően meglátogattuk a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot. Mind az iskola, mind a múzeum lehetőséget nyújtott a nyelvi tájkép diakron vizsgálatához, felidézte a múltat és tükrözte a jelent. A délutáni szabadprogramon Egyes-kő-túrán vettünk részt Markaly Sándor kollégánk vezetésével

– számolt be a harmadik nap eseményeiről a főszervező. Hozzátette: csütörtökön, a túra okozta izomlázat hanyagolva, újabb helyszínre látogattak, Brassóba, ahol a szász település építészeti, kulturális és nyelvi jellegzetességeit követték nyomon. – Felmentünk a libegővel a Cenkre, hogy madártávlatból is rápillantsunk az óvárosra és az azt körülvevő várfalra, az őrző bástyákra. A Fekete templom oszmán–török szőnyeggyűjteménye, francia nyelvű feliratai kulturális sokként hatottak a részt vevő hallgatókra – sorolta az élményeket dr. Dégi Zsuzsanna.

A pénteki, egyben utolsó napon a hallgatóké volt a porond. A résztvevők négyfős csoportokban mutatták be terepmunka-tapasztalataikat, a meglátogatott települések, helyek nyelvi tájképének sajátosságait és ezzel kapcsolatos meglátásaikat, értelmezéseiket.

– Mindannyiunkban tudatosult a nyelvi tájkép elemeinek jelentősége, és hogy azok mennyi dologról árulkodnak. Például az, hogy a különböző nyelvek fel voltak-e tüntetve, és ha igen, milyen sorrendben, rejtett információval szolgált számunkra az adott hellyel kapcsolatban – összegezte tapasztalatait Marton Andrea, a Csíkszeredai Kar fordító és tolmács mesterképzés szakán végzett hallgató. Kiemelte: míg Parajdon és Szovátán a magyar feliratok megelőzték a román és a más idegen nyelven írottakat, Brassóban az ellenkezőt tapasztalhatták, ott ugyanis a román és a német után következett csak a magyar. – A figyelmes látogatók, turisták ezek alapján megtudhatják, melyik nyelv, illetve kultúra a domináns az adott településen – fejtette ki Andrea. Számára a terepgyakorlat nemcsak szakmailag érte meg, hanem kapcsolatteremtés szempontjából is. – A programpontokat gondos tervezés előzte meg, így mi, hallgatók a gazdag kutatási anyag mellett egymással is megismerkedhettünk. Teret kaptunk a blendingre, vagyis „vegyültünk”, és talán ez is a BIP lényege – nyomatékosított Andrea. A műhelymunka közös beszélgetéssel ért véget. Tapasztalatok, érzések, tanulságok és mindenekelőtt közös élmények sokasága hangzott el a záróeseményen.