Idén 21 hallgató érkezett július 13–15. közt a Sapientia EMTE kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai karairól, valamint a Tokaj-hegyaljai Egyetemről a Sapientiás Társadalomtudományi Nyári Egyetemre, a programot nyolc előadó gazdagította. A Sapientia EMTE társadalomtudományi tanszékeinek közös rendezvényére immár másodjára került sor: tavaly a marosvásárhelyi Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék volt a házigazda, idén a stafétát a Csíkszeredai Karon működő Társadalomtudományi Tanszék vette át.

Ifjúságkutatás

A nyári egyetem jó alkalom volt arra is, hogy a Kutatási Programok Intézete támogatásával megvalósult ifjúságkutatás részeredményeit bemutassák. Július 14-én, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság társszervezésében megvalósult Buborék-lét. Szakmai műhely egy ifjúsági kutatás tükrében című rendezvényen elsőként Sólyom Andrea kutatásvezető ismertette a csíkszeredai Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpont friss, Maturandus. Helyzetkép a székelyföldi 18 évesekről című kutatásának előzetes eredményeit. A 761 Hargita és Kovászna megyei végzős középiskolás megkérdezésével készült felmérés eredményeiből többek közt kiderült, hogy a székelyföldi fiatalok többsége továbbtanulást tervez, ugyanakkor a választott intézményekkel, szakokkal kapcsolatban meglehetősen tanácstalanok. A kutatás azt is kimutatta, hogy a végzősök körében a másság elfogadása kevéssé elterjedt – bár a jobb tanulmányi eredmények toleránsabb attitűdökkel járnak együtt –, a végzősök politikai tájékozódása pedig szinte kizárólag a közösségi médiára korlátozódik.

Bálint Gyöngyvér előadása arra mutatott rá, hogy a végzősök kétötöde már a nyáron munkába állna, ám többségük nem tartja vonzónak a helyi munkaerőpiacot, és sokan terveznek belföldi vagy külföldi munkavállalást, egyötödük pedig a végleges kivándorlást is elképzelhetőnek tartja. A döntésekben továbbra is a család szerepe a meghatározó, a fiatalok szabadidejét pedig a sport mellett a jelentős képernyőhasználat és a személyes együttlétekre fordított kevés idő jellemzi.

Gergely Orsolya előadásából kiderült: a mesterséges intelligencia mára a végzősök tanulási kultúrájának természetes részévé vált, a diákok azonban világos szabályokat és útmutatást várnak a pedagógusoktól a tudatos használathoz. Bár felismerik az MI előnyeit, érzékelik a pontatlanság és a túlzott függőség kockázatait is – a jövő nagy kérdése ezért az, hogy képesek-e megőrizni önálló, kritikus gondolkodásukat. A kutatás részletesebb adatainak bemutatására egy október 8-án, a Csíkszeredai Karon szervezendő Maturandus-konferencián kerül majd sor.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője Kultúr-buborékok című előadásában a kultúrafogyasztással kapcsolatos társadalmi rétegződést érintette a Régizene Fesztivál példáján keresztül, így a résztvevők a kulturális események szervezésébe is betekinthettek. Délután Varga Szilvia prezentációja és műhelye a fiatalok közösségi részvételét járta körül: az aktívan közreműködő hallgatók csoportos tevékenységekben tervezhettek olyan mozgalmakat, amelyek a fiatalok civil elköteleződését célozzák meg.

Kompetenciafejlesztés játékkal

Július 15-én a mesterséges intelligenciáé, a netiketté és a játéké volt a tér. Délelőtt Tőkés Gyöngyvér a kritikai gondolkodás lépéseit mutatta be, és feltérképezte, miként lehet a mesterséges intelligenciát a tanuláshoz, kutatáshoz, tájé­kozódáshoz hatékonyan használni. Bakó Rozália a digitális tér viselkedéskultúráját járta körül, abból a mindennapi tapasztalatból kiindulva, hogy mi minden zavar bennünket az eszközhasználat, a kommentelés vagy az emojihasználat terén. A trollkodást és az ignorálást többen is említették mint zavaró viselkedésmódot, abban pedig mindenki egyetértett, hogy semmi olyat nem ildomos tenni a digitális térben, ami szemtől szemben is zavarna mások viselkedésében.

Délután izgalmas oktatási játék következett Enterszné Kocsis Zsófia debreceni kutató vezetésével. A foglalkozás a játékalapú tanulás kompetenciafejlesztő lehetőségeit mutatta be: a résztvevők Dixit-kártyák segítségével értelmezték a tanulási folyamatot, majd kipróbálták a Study hard, work hard! című saját fejlesztésű társasjátékot, amely az egyetemi élet és a munka melletti tanulás kihívásait dolgozza fel. A foglalkozás jól szemléltette, hogy a játékos módszerek hatékonyan fejlesztik az együttműködési, kommunikációs és problémamegoldó készségeket.